| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Vélemény

Budapest víztornyai: újabb hét különlegesség

1/19

Az ország legnagyobb fedett sportcsarnoka és irodaháza között, nyáron lomboktól takarva áll a város egyik legrégebbi modern víztornya, ami 1892-ben kapcsolódott a hálózatra.

A víztorony üzemelésének végéről már nincs biztos adat, valószínűleg a hálózat 1950-es modernizálásakor vesztette el a funkcióját. A hat téglapillérre támaszkodó, 1200 köbméteres víztartálynak helyet adó tornya ma is elfogadható állapotban van.

A 35 méter magas toronnyal együtt épült egy vízkivételi mű és gépház épülete is, Kájinger Mihály tervei alapján. Ma lakóház.

A Gyáli úti MÁV-telep 32 db, egységes terv szerint épült lakóháza, és szűk utcái különleges hangulatot árasztanak, azonban a legegyedibb otthonért nem oldalra, hanem felfelé kell nézni: a telep 1895-ben épült víztornyában 2004-ben lakást alakítottak ki.

Az egykori víztorony oszlopában, és tartályának helyén összesen hat szinten, 90 négyzetméter alapterületen épült lakótér. 2016-ban eladó volt 160 millió forintos áron, később rövid távra foglalható szállásként is felbukkant.

Ha nem a környék, hanem Budapest legmagasabban fekvő otthonait keressük, a Széchényi-hegy ∿460 méter magas fennsíkján találjuk. Az itteni vízellátás biztosítására 1913-ban épült víztorony, amely ma is működik.

A torony a svábhegyi csillagvizsgáló tetejéről nézve. Az építése idején még rendkívül modern, teljesen vasbetonból készült épület terveit a terület legismertebb úttörője, Zielinszki Szilárd műegyetemi tanár készítette.

A torony kialakítása nagy vonalakban a két évvel korábban elkészült margitszigeti víztorony ismétlése, egyszerűbb kivitelben és kisebb méretben, 200 köbméteres víztartállyal.

A mai Rákóczi-híd pesti hídfője mellett 1872-re készült el az egykori Marhaközvágóhíd hatalmas komplexuma, aminek tekintélyes vízigényét -hasonlóan a közeli Sertésközvágóhídhoz- saját vízmű biztosította.

Mára mindkét telephely épületeit lebontották, a műemléki védettségű víztornyaik azonban megmaradtak. A képen a Marhaközvágóhíd bontása 2019-ben.

Az 1872-ben, Julius Hennicke német építész tervei szerint épült torony körül 2023 februárra kezd formát ölteni az egykori üzemhez hasonlóan monumentális City Pearl lakópark. Az első lakások 2024-es átadásáig a tornyot is felújítják.

Az épülő újpalotai lakótelep központjában az építészeti koncepció szerint egy magasházra, a közművek számára pedig új víztoronyra volt szükség. Tenke Tibor 1975-re megvalósult tervében a két funkció egyetlen épületbe került.

A Víztoronyházként ismertté vált lakóépület 70 méteres magasságával hazánk harmadik legmagasabb lakóháza lett, a szolnoki (81m) és debreceni (75m) toronyházak mögött.

Az épület víztornya már nem üzemel, azonban 18 emeletének 98 lakása ma is frekventált, különösen a legfelső szint két, belső kétszintes, teraszos művészlakása.

A Blaha Lujza tér keleti házsorának homlokzatai mögött 1895 óta áll Kauser József tervei szerint víztorony, ami a téren álló egykori Nemzeti Színház kiszolgálására épült. Ma a NISZ Zrt. irodáinak ad helyet, a víztartály helyén tárgyalóval.

A zárt udvaron álló torony részben a színház tűzoltórendszerét látta el, részben a színpadtechnika gépeit. Ezeket hidraulika mozgatta, azonban nem olaj, hanem - a 19. században nem példa nélküli módon - víz segítségével, szintén a tűzvédelem jegyében.

A filozofikus iskolai példa szerint egy ház építését nem lehet a tetővel kezdeni, jobb szép sorban haladni az alapoktól felfelé. 1980-ban ezzel némileg szembementek a Mélyépterv szakemberei, a csepeli víztorony felső része ugyanis még a földön épült.

A 3000 köbméteres víztartály, és az azt befogadó vasbeton karéj a központi oszlop elkészülte után épült meg a földön, és hidraulikus emelők tucatjainak összehangolt, napokig tartó munkája emelte a mai helyére.

Az 1984-re elkészült torony 70 méteres magasságával az ország legmagasabb víztornya lett, holtversenyben az újpalotai víztoronyházzal. Az egy évvel később átadott szegedi rókusi torony csak három méterrel maradt el tőle.

?>
Az ország legnagyobb fedett sportcsarnoka és irodaháza között, nyáron lomboktól takarva áll a város egyik legrégebbi modern víztornya, ami 1892-ben kapcsolódott a hálózatra.
?>
A víztorony üzemelésének végéről már nincs biztos adat, valószínűleg a hálózat 1950-es modernizálásakor vesztette el a funkcióját. A hat téglapillérre támaszkodó, 1200 köbméteres víztartálynak helyet adó tornya ma is elfogadható állapotban van.
?>
A 35 méter magas toronnyal együtt épült egy vízkivételi mű és gépház épülete is, Kájinger Mihály tervei alapján. Ma lakóház.
?>
A Gyáli úti MÁV-telep 32 db, egységes terv szerint épült lakóháza, és szűk utcái különleges hangulatot árasztanak, azonban a legegyedibb otthonért nem oldalra, hanem felfelé kell nézni: a telep 1895-ben épült víztornyában 2004-ben lakást alakítottak ki.
?>
Az egykori víztorony oszlopában, és tartályának helyén összesen hat szinten, 90 négyzetméter alapterületen épült lakótér. 2016-ban eladó volt 160 millió forintos áron, később rövid távra  foglalható szállásként is felbukkant.
?>
Ha nem a környék, hanem Budapest legmagasabban fekvő otthonait keressük, a Széchényi-hegy  ∿460 méter magas fennsíkján találjuk. Az itteni vízellátás biztosítására 1913-ban épült víztorony, amely ma is működik.
?>
A torony a svábhegyi csillagvizsgáló tetejéről nézve. Az építése idején még rendkívül modern, teljesen vasbetonból készült épület terveit a terület legismertebb úttörője, Zielinszki Szilárd műegyetemi tanár  készítette.
?>
A torony kialakítása nagy vonalakban a két évvel korábban elkészült margitszigeti víztorony ismétlése, egyszerűbb kivitelben és kisebb méretben, 200 köbméteres víztartállyal.
?>
A mai Rákóczi-híd pesti hídfője mellett 1872-re készült el az egykori Marhaközvágóhíd hatalmas komplexuma, aminek tekintélyes vízigényét -hasonlóan a közeli Sertésközvágóhídhoz- saját vízmű biztosította.
?>
Mára mindkét telephely épületeit lebontották, a műemléki védettségű víztornyaik azonban megmaradtak. A képen a Marhaközvágóhíd bontása 2019-ben.
?>
Az 1872-ben, Julius Hennicke német építész tervei szerint épült torony körül 2023 februárra kezd formát ölteni az egykori üzemhez hasonlóan monumentális City Pearl lakópark. Az első lakások 2024-es átadásáig a tornyot is felújítják.
?>
Az épülő újpalotai lakótelep központjában az építészeti koncepció szerint egy magasházra, a közművek számára pedig új víztoronyra volt szükség. Tenke Tibor 1975-re megvalósult tervében a két funkció egyetlen épületbe került.
?>
A Víztoronyházként ismertté vált lakóépület 70 méteres magasságával hazánk harmadik legmagasabb lakóháza lett, a szolnoki (81m) és debreceni (75m) toronyházak mögött.
?>
Az épület víztornya már nem üzemel, azonban 18 emeletének 98 lakása ma is frekventált, különösen a legfelső szint két, belső kétszintes, teraszos művészlakása.
?>
A Blaha Lujza tér keleti házsorának homlokzatai mögött 1895 óta áll Kauser József tervei szerint víztorony, ami a téren álló egykori Nemzeti Színház kiszolgálására épült. Ma a NISZ Zrt. irodáinak ad helyet, a víztartály helyén tárgyalóval.
?>
A zárt udvaron álló torony részben a színház tűzoltórendszerét látta el, részben a színpadtechnika gépeit. Ezeket hidraulika mozgatta, azonban nem olaj, hanem - a 19. században nem példa nélküli módon - víz segítségével, szintén a tűzvédelem jegyében.
?>
A filozofikus iskolai példa szerint egy ház építését nem lehet a tetővel kezdeni, jobb szép sorban haladni az alapoktól felfelé. 1980-ban ezzel némileg szembementek a Mélyépterv szakemberei, a csepeli víztorony felső része ugyanis még a földön épült.
?>
A 3000 köbméteres víztartály, és az azt befogadó vasbeton karéj a központi oszlop elkészülte után épült meg a földön, és hidraulikus emelők tucatjainak összehangolt, napokig tartó munkája emelte a mai helyére.
?>
Az 1984-re elkészült torony 70 méteres magasságával az ország legmagasabb víztornya lett, holtversenyben az újpalotai víztoronyházzal. Az egy évvel később átadott szegedi rókusi torony csak három méterrel maradt el tőle.
1/19

Az ország legnagyobb fedett sportcsarnoka és irodaháza között, nyáron lomboktól takarva áll a város egyik legrégebbi modern víztornya, ami 1892-ben kapcsolódott a hálózatra.

A víztorony üzemelésének végéről már nincs biztos adat, valószínűleg a hálózat 1950-es modernizálásakor vesztette el a funkcióját. A hat téglapillérre támaszkodó, 1200 köbméteres víztartálynak helyet adó tornya ma is elfogadható állapotban van.

A 35 méter magas toronnyal együtt épült egy vízkivételi mű és gépház épülete is, Kájinger Mihály tervei alapján. Ma lakóház.

A Gyáli úti MÁV-telep 32 db, egységes terv szerint épült lakóháza, és szűk utcái különleges hangulatot árasztanak, azonban a legegyedibb otthonért nem oldalra, hanem felfelé kell nézni: a telep 1895-ben épült víztornyában 2004-ben lakást alakítottak ki.

Az egykori víztorony oszlopában, és tartályának helyén összesen hat szinten, 90 négyzetméter alapterületen épült lakótér. 2016-ban eladó volt 160 millió forintos áron, később rövid távra foglalható szállásként is felbukkant.

Ha nem a környék, hanem Budapest legmagasabban fekvő otthonait keressük, a Széchényi-hegy ∿460 méter magas fennsíkján találjuk. Az itteni vízellátás biztosítására 1913-ban épült víztorony, amely ma is működik.

A torony a svábhegyi csillagvizsgáló tetejéről nézve. Az építése idején még rendkívül modern, teljesen vasbetonból készült épület terveit a terület legismertebb úttörője, Zielinszki Szilárd műegyetemi tanár készítette.

A torony kialakítása nagy vonalakban a két évvel korábban elkészült margitszigeti víztorony ismétlése, egyszerűbb kivitelben és kisebb méretben, 200 köbméteres víztartállyal.

A mai Rákóczi-híd pesti hídfője mellett 1872-re készült el az egykori Marhaközvágóhíd hatalmas komplexuma, aminek tekintélyes vízigényét -hasonlóan a közeli Sertésközvágóhídhoz- saját vízmű biztosította.

Mára mindkét telephely épületeit lebontották, a műemléki védettségű víztornyaik azonban megmaradtak. A képen a Marhaközvágóhíd bontása 2019-ben.

Az 1872-ben, Julius Hennicke német építész tervei szerint épült torony körül 2023 februárra kezd formát ölteni az egykori üzemhez hasonlóan monumentális City Pearl lakópark. Az első lakások 2024-es átadásáig a tornyot is felújítják.

Az épülő újpalotai lakótelep központjában az építészeti koncepció szerint egy magasházra, a közművek számára pedig új víztoronyra volt szükség. Tenke Tibor 1975-re megvalósult tervében a két funkció egyetlen épületbe került.

A Víztoronyházként ismertté vált lakóépület 70 méteres magasságával hazánk harmadik legmagasabb lakóháza lett, a szolnoki (81m) és debreceni (75m) toronyházak mögött.

Az épület víztornya már nem üzemel, azonban 18 emeletének 98 lakása ma is frekventált, különösen a legfelső szint két, belső kétszintes, teraszos művészlakása.

A Blaha Lujza tér keleti házsorának homlokzatai mögött 1895 óta áll Kauser József tervei szerint víztorony, ami a téren álló egykori Nemzeti Színház kiszolgálására épült. Ma a NISZ Zrt. irodáinak ad helyet, a víztartály helyén tárgyalóval.

A zárt udvaron álló torony részben a színház tűzoltórendszerét látta el, részben a színpadtechnika gépeit. Ezeket hidraulika mozgatta, azonban nem olaj, hanem - a 19. században nem példa nélküli módon - víz segítségével, szintén a tűzvédelem jegyében.

A filozofikus iskolai példa szerint egy ház építését nem lehet a tetővel kezdeni, jobb szép sorban haladni az alapoktól felfelé. 1980-ban ezzel némileg szembementek a Mélyépterv szakemberei, a csepeli víztorony felső része ugyanis még a földön épült.

A 3000 köbméteres víztartály, és az azt befogadó vasbeton karéj a központi oszlop elkészülte után épült meg a földön, és hidraulikus emelők tucatjainak összehangolt, napokig tartó munkája emelte a mai helyére.

Az 1984-re elkészült torony 70 méteres magasságával az ország legmagasabb víztornya lett, holtversenyben az újpalotai víztoronyházzal. Az egy évvel később átadott szegedi rókusi torony csak három méterrel maradt el tőle.

Nézőpontok/Vélemény

Budapest víztornyai: újabb hét különlegesség

2023.02.11. 10:04
1/19

Az ország legnagyobb fedett sportcsarnoka és irodaháza között, nyáron lomboktól takarva áll a város egyik legrégebbi modern víztornya, ami 1892-ben kapcsolódott a hálózatra.

A víztorony üzemelésének végéről már nincs biztos adat, valószínűleg a hálózat 1950-es modernizálásakor vesztette el a funkcióját. A hat téglapillérre támaszkodó, 1200 köbméteres víztartálynak helyet adó tornya ma is elfogadható állapotban van.

A 35 méter magas toronnyal együtt épült egy vízkivételi mű és gépház épülete is, Kájinger Mihály tervei alapján. Ma lakóház.

A Gyáli úti MÁV-telep 32 db, egységes terv szerint épült lakóháza, és szűk utcái különleges hangulatot árasztanak, azonban a legegyedibb otthonért nem oldalra, hanem felfelé kell nézni: a telep 1895-ben épült víztornyában 2004-ben lakást alakítottak ki.

Az egykori víztorony oszlopában, és tartályának helyén összesen hat szinten, 90 négyzetméter alapterületen épült lakótér. 2016-ban eladó volt 160 millió forintos áron, később rövid távra foglalható szállásként is felbukkant.

Ha nem a környék, hanem Budapest legmagasabban fekvő otthonait keressük, a Széchényi-hegy ∿460 méter magas fennsíkján találjuk. Az itteni vízellátás biztosítására 1913-ban épült víztorony, amely ma is működik.

A torony a svábhegyi csillagvizsgáló tetejéről nézve. Az építése idején még rendkívül modern, teljesen vasbetonból készült épület terveit a terület legismertebb úttörője, Zielinszki Szilárd műegyetemi tanár készítette.

A torony kialakítása nagy vonalakban a két évvel korábban elkészült margitszigeti víztorony ismétlése, egyszerűbb kivitelben és kisebb méretben, 200 köbméteres víztartállyal.

A mai Rákóczi-híd pesti hídfője mellett 1872-re készült el az egykori Marhaközvágóhíd hatalmas komplexuma, aminek tekintélyes vízigényét -hasonlóan a közeli Sertésközvágóhídhoz- saját vízmű biztosította.

Mára mindkét telephely épületeit lebontották, a műemléki védettségű víztornyaik azonban megmaradtak. A képen a Marhaközvágóhíd bontása 2019-ben.

Az 1872-ben, Julius Hennicke német építész tervei szerint épült torony körül 2023 februárra kezd formát ölteni az egykori üzemhez hasonlóan monumentális City Pearl lakópark. Az első lakások 2024-es átadásáig a tornyot is felújítják.

Az épülő újpalotai lakótelep központjában az építészeti koncepció szerint egy magasházra, a közművek számára pedig új víztoronyra volt szükség. Tenke Tibor 1975-re megvalósult tervében a két funkció egyetlen épületbe került.

A Víztoronyházként ismertté vált lakóépület 70 méteres magasságával hazánk harmadik legmagasabb lakóháza lett, a szolnoki (81m) és debreceni (75m) toronyházak mögött.

Az épület víztornya már nem üzemel, azonban 18 emeletének 98 lakása ma is frekventált, különösen a legfelső szint két, belső kétszintes, teraszos művészlakása.

A Blaha Lujza tér keleti házsorának homlokzatai mögött 1895 óta áll Kauser József tervei szerint víztorony, ami a téren álló egykori Nemzeti Színház kiszolgálására épült. Ma a NISZ Zrt. irodáinak ad helyet, a víztartály helyén tárgyalóval.

A zárt udvaron álló torony részben a színház tűzoltórendszerét látta el, részben a színpadtechnika gépeit. Ezeket hidraulika mozgatta, azonban nem olaj, hanem - a 19. században nem példa nélküli módon - víz segítségével, szintén a tűzvédelem jegyében.

A filozofikus iskolai példa szerint egy ház építését nem lehet a tetővel kezdeni, jobb szép sorban haladni az alapoktól felfelé. 1980-ban ezzel némileg szembementek a Mélyépterv szakemberei, a csepeli víztorony felső része ugyanis még a földön épült.

A 3000 köbméteres víztartály, és az azt befogadó vasbeton karéj a központi oszlop elkészülte után épült meg a földön, és hidraulikus emelők tucatjainak összehangolt, napokig tartó munkája emelte a mai helyére.

Az 1984-re elkészült torony 70 méteres magasságával az ország legmagasabb víztornya lett, holtversenyben az újpalotai víztoronyházzal. Az egy évvel később átadott szegedi rókusi torony csak három méterrel maradt el tőle.

Cikkinfó

Szerzők:
Fotók: Gulyás Attila

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest

Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.