építészet : környezet : innováció

Budapesti Olimpiai Központ (Puskás Ferenc Stadion és Létesítményei) – Olbert Krisztián, Plájer János, Volkai János

Megvételben részesült pályamű Felelős tervezők: Olbert Krisztián, Plájer János, Volkai János

Megvételben részesült a 2. bírálati sorszámú pályamű: TM Janeda Kft.
Felelős tervezők: Olbert Krisztián, Plájer János, Volkai János
Társtervezők: Csikós Emőke, Geiszter Róbert, Lannert Gábor, Simonics Gábor
Munkatársak: Bier Norbert, Csernik Tamás, Egervári Tímea, Lénárd Szabolcs
A megvétel összege: 1.500.000.- Ft



Részletes bírálat

A pályamű erénye, hogy a területet egy határozott tengellyel, a Dózsa György út és a Stefánia út között kialakított új, a tömböt feltáró úttal funkcionálisan két egységre bontja. Ennek az alapelvnek köszönhetően a Thököly út mentén meglévő lakóterületbe illesztve az eredeti városszerkezeti elemek megtartásával, illetve kiegészítésével egy kellemes lakóövezet alakul ki, az irodai funkció pedig a Dózsa György út – Istvánmezei út által határolt tömbben koncentrálódik. Valamennyi sportfunkció a keleti tömbben kapott helyet.
A gyalogos kapcsolatrendszer kialakításában – nagyon helyesen – megőrzi a stadion, Dromosz, aréna tengelyt és a „deck” folytatásaként egy nagyvonalú városi köztéren vezeti a gyalogosokat a stadion bejárataihoz. A megemelt köztéren keresztül nagyon kedvező kapcsolatot teremt az M2-es metró és a Hungária körút felől tömegközlekedéssel érkező gyalogosok számára. A koncepció másik fontos eleme a nyugati irányból, elsősorban az M4-es metró állomása felől érkező gyalogosok a stadionhoz méltó módon a főbejáratnál kiteresedő széles sétányon át történő felvezetése. Hibája viszont – még akkor is, ha a tömböt átvágó új út kizárólag a helyi forgalmat szolgálja –, hogy a gyalogos és gépjármű forgalom keresztezi egymást.
A pályamű jó megoldást adott a terület gépjárművel történő megközelítésére a határoló utak mentén több irányú kapcsolatot adva, a mélygarázsban elhelyezett 7.400 parkolóhely elegendő a sportfunkció kiszolgálásához.
A személygépjárműveken túl, azoktól elkülönítve az Ifjúság útja felőli megközelítéssel 150 férőhelyes autóbusz parkolót és a Stefánia út felől közvetítő kocsik számára külön területet biztosít.

A pályaműnek a városszerkezeti kapcsolatokra, valamint a terület funkcionális felosztására adott javaslatai alapján egy működő rendszer jöhet létre, bár a közúthálózati rendszer átgondolása, illetve nagyobb áteresztő képességű kapcsolatok kialakítása nélkül nehéz elképzelni. A terv javaslatot tesz egy, a vasút fölött átvezetett közúti híd létesítésére, ennek részletesebb kifejtésével azonban adós maradt.
A pályamű rendkívüli alapossággal elemezte mind a terület környezeti adottságait, mind a tervezési területen a tervezéssel érintett épületek műszaki állapotát. Ezek alapján részletes diagnózist állított fel a pályázat által meghatározott programra vonatkozóan, majd ezekből levezetve tett javaslatot a megoldásra.
A területen a megtartás-lebontás dilemmájában a lebontás mellett dönt, melyet logikus indokokkal támaszt alá. A területen található létesítmények közül a Nemzeti Sportcsarnok és a Szövetségi Székház kivételével mindent lebont.
A beépítés koncepciójának lényege a Puskás Ferenc Stadion és a Papp László Budapest Sportaréna közötti szoros kapcsolat létrehozása a Dromosz új funkciójának átértelmezésével, valamint az együttes Stefánia út felőli megnyitásával.
A Dózsa György út felől zárt térfalas beépítést javasol, itt helyezi el az Olimpiai Központ legnagyobb elemeit (uszoda, konferenciaközpont, edzőterem, stb.), melyet a stadion felőli úgynevezett kráter belső passzázsáról nyit.
A Thököly út felől, a metró-állomástól kiindulóan határozott promenád jellegű gyalogos bejáratot indít, mely a Puskás Ferenc Stadion hátsó bejáratának fő gyalogos megközelítési iránya. Határozott, összefüggő leválasztást kezdeményez a meglévő lakókertes beépítéstől, megjelenésében igazodva a Thököly út felé eső beépítéshez, melynek önálló hasznosítása így jól megoldható.
Erénye a tervnek az üzleti és sportfunkciók jó szétválaszthatóságának lehetősége, valamint a két létesítmény – Puskás Ferenc Stadion és Papp László Budapest Sportaréna – közötti és főleg a Papp László Budapest Sportaréna autóbusz parkolójának és parkolójának bevonási lehetősége a Puskás Ferenc Stadion teljes leterhelése esetén.
A terv formailag kapcsolatot igyekszik teremteni a Puskás Ferenc Stadion dekkjének prizma építészeti elemeivel, azt átemelve formálja az Olimpiai Központ épületegyüttesét, beleillesztve a SYMA Csarnok meglehetősen nehéz, területbe ékelődő problémáját tompítva.
A rendkívül részletes környezeti elemzés az új stadion vonatkozásában az eredeti Puskás Ferenc Stadion szellemiségével, illetve formai rendjével semmilyen kontinuitást nem mutat. A „végképp eltörölni” elve egy befelé forduló, bárhol felépíthető arénaszerű csarnokot javasol, amely végül is a pályázat fő kérdésére megkerülő választ ad.
Az épített lelátó három szintre osztása növeli az aréna érzetet, de a közönséget alapvetően jelentős magassági mozgásra kényszeríti, mely a kiürítéskor is jelentős időtöbbletet igényel. A Bíráló Bizottság a középről töltés elvét kedvezőbbnek ítéli a javasolt megoldásnál.
Nehezen értelmezhető továbbá a stadion kettős homlokzata, mely az épített lelátó elé, áttört ponyvából kialakított hártyát javasol, mely a végleges formáját adja a stadionnak. Bár erre már van példa a nemzetközi gyakorlatban, de a Bíráló Bizottság úgy ítélte meg, hogy a Puskás Ferenc Stadion szellemiségével ez oly jelentősen helyezkedik szembe, hogy azt elfogadni nem tudja.
Az egyébként átgondolt üzemeltetésnél a labdarúgópálya alá kerülő sporthasznosítású terek szintén nem a legoptimálisabb megoldási javaslatok közé tartoznak.

Városszerkezeti szempontból a Dózsa György út felőli térfal tömegforgalmi lezárása szintén nem a Bizottság által megfogalmazott távlatokban optimális megoldás.
A rendkívül alapos környezeti elemzést, koncepcionálisan nem követi a stadion épület hasonló mélységű építészeti elemzése, illetve az arra épülő javaslat.
Szerkezetileg a javasolt új stadion lelátója hagyományos vasbeton szerkezetű, tetőfedése rácsos acélszerkezet, középen nyitott, a küzdőtér nem lefedhető. A héj alatt a változó magasságú rácsos tartót redőzött ponyva szerkezet fedi, a rácsostartók megtámasztása, illetve a rácsosgyűrű viselkedése a terv alapján nem ítélhető meg.
A javasolt szerkezet nehezen értékelhető a hózugok, a szélteher, illetve a vízelvezetés vonatkozásában, valamint az állékonyság és fenntarthatóság szempontjából sem tartozik az egyszerűbb megoldási javaslatok közé.
A pályamű pozitívuma, hogy közel van a lelátó a pályához, futópálya részben az alsó lelátó alatt fut.
Az öltözőket, a VIP helyiségeket és a médiát a nyugati oldalra helyezi, ez kitűnő gondolat, nem tervez állandó sajtópáholyt (ez elfogadható, mert szerinte a VIP páholyok átalakíthatók sajtópáhollyá). Ehhez tartozó észrevétel, hogy a sajtóhely nem igényel zárt fülkéket.
A pályamű kiírás szerinti sportszakmai követelményeknek tartalmi szempontból részben felel meg.
A Puskás Ferenc Stadion lelátó alatti területét használja fel a labdajátékok és egyéb sportágak kiszolgálására. Felhasználja továbbá a stadion pálya alatti parkoló-szintjét is, állandó, illetve alternatív sportcélú hasznosításra is (pl.: lőtér). Ezen funkciókat a szabad felhasználású területen elbontandó tornacsarnok, süllyesztett tornacsarnok, edzőépület által betöltött funkciók pótlására alkalmazza.
Új elemek is megjelennek a területen, mint például a fallabda-terem, melynek használata üzleti alapon képzelhető el.
Az olimpiai központokról szóló kormányzati előírásoknak megfelel.
Tekintettel arra, hogy a pályamű a Nemzeti Sportcsarnokot megtartja, így a sportfunkció nem sérül. A funkciók megtartása érdekében a korábbi KSI edzőpálya helyén szálloda, jégcsarnok, illetve 50 méteres uszoda kerül kialakításra, mely szolgáltatásnövekedést hoz. Az elbontott létesítmények helyén intézményi terület, illetve lakópark került betervezésre.
A sportszakmai feladatok ellátásához a pályamű a jégfelületen kívül megfelelő mennyiségű területet biztosít, azonban a Puskás Ferenc Stadion építményével ilyen sokrétű igénybevétele az egyidejűség figyelembevételével nehezen kezelhető. A pályaműben nem szerepel a bemelegítő atlétika és labdarugó pálya.
A tervezési területre 7.340 férőhelyes gépjármű- és 300 darab buszparkolót tervez.
A tervben szereplő épületek építési költségét 100 milliárd forintot meghaladónak becsüli, azon belül a stadion bekerülése nem megragadható.

vélemény írásához jelentkezzen be »