építészet : környezet : innováció

Clark Hotel, avagy egy rádióműsor „margójára”

A Clark Hotel témájában Csomay Zsófiának már megjelent egy összefoglaló írása. Akkor kifejtett álláspontját továbbra is fenntartva most Rózsa Péter Klubrádióban vezetett, Utcafront című, múlt héten elhangzott műsorában elhangzottakra reflektál, mélyen egyetértve azzal, hogy a Szerkesztő Úr kiemelten fontosnak tartja egy nívós, közérthető, valóban építészeti kérdésekkel foglalkozó nyelv kialakítását. - Csomay Zsófia írása

Most hogy már lassan fél éve használatba vették az épületet — látva a működéssel életre kelt anomáliákat — sokszorosan fenntartom a róla kialakult véleményemet. Budapestnek erre az egyik városképileg és történetileg is legfontosabb telkére addig nem lett volna szabad épülnie semminek, ameddig az egész tér építészeti, közlekedési és használati kérdéseiről nincs konkrét elképzelés.

Az Alagút-Lánchíd-Gresham tengelyre a tér jelenleg nem felel, helyzete tökéletesen definiálatlan. A feladat természetesen nem a régi újraépítése (hisz az a körforgalommiatt amúgy is lehetetlen volna) hanem egy 21. századi válasz a kihívásra. De ha már a sors úgy hozta, hogy ide háznak kellett épülnie, a telekszomszédos Hunyadi utcai ház lebontása után lehetett volna csak meggyőző tömblezárást elképzelni. Így ugyanis a szomszéd ház és a szálló geometriai viszonya mindennek mondható, csak jónak nem a kellemetlen szögtöréses csatlakozással és a tömb tér felőli főhomlokzatán kikandikáló tűzfallal. A régi házzal való méltó csatlakozásra az új épület kísérletet sem tesz. Az már csak részletkérdésnek tűnik, hogy a világörökségként védett vároldal látványába — ahová a szabályok szerint még tetőablakot sem szabad nyitni a tetősíkok egységes látványa miatt —, hogy kerülhetett olyan épület, amelynek lépcsősen visszaugró lapos tetejét csillogó zsibvásár ékesíti, háta mögül kikandikáló kéménysorral.

És van még egy nem elhanyagolható, nem építészeti szempont: az egész nyári működés azt jelzi, hogy a szállodafunkció fennakadt a tér torkán. A turistacsoportok, az autóbuszra várakozók és a gyalogosforgalom keresztezi a parkolóhoz várakozó autókat és a taxikat. Emiatt a kiülő terasz mindennek mondható, csak kellemes helynek nem, amit még a közvetlenül mellette levő gazdasági bejárat nyitott kapujában cigarettázó alkalmazottak, kukák, rakodó autók látványa is fokoz. Természetesen ezt a problémát itt valóban nem lehetett másképpen megoldani.

De visszatérve az Utcafrontban elhangzottakra. Szívből örülök a designerek sikerének és egyetértek az összes pozitív véleménnyel. Én is úgy gondolom, hogy minőségi és figyelemre méltó munka született. Az azonban erős kérdés maradt bennem, vajon hogyan értékelhető egy helyzet, ahol egy hibás főmondatot egy helyes mellékmondat támogat?

Csomay Zsófia

 

 

 

.

 

 

 

 

 

 

vélemény írásához jelentkezzen be »