Design/Formatervezés

Crimson Architectural Historians – A jólét banalitása

1/6

Crimson Architectural Historians - Velencei Építészeti Biennálé

?>
Crimson Architectural Historians  - Velencei Építészeti Biennálé
?>
Crimson Architectural Historians  - Velencei Építészeti Biennálé
?>
Crimson Architectural Historians  - Velencei Építészeti Biennálé
?>
Crimson Architectural Historians  - Velencei Építészeti Biennálé
?>
Crimson Architectural Historians  - Velencei Építészeti Biennálé
?>
Crimson Architectural Historians  - Velencei Építészeti Biennálé
1/6

Crimson Architectural Historians - Velencei Építészeti Biennálé

Crimson Architectural Historians – A jólét banalitása
Design/Formatervezés

Crimson Architectural Historians – A jólét banalitása

2012.12.03. 11:54

Cikkinfó

A Design rovatot támogatja a 

Építészek, alkotók:
Takács Ákos

Földrajzi hely:
Velence, Olaszország

Dosszié:

Takács Ákos építész hallgató a 2012-es Velencei Építészeti Biennálén szereplő rotterdami építészettörténész csoport installációját mutatja be, amely a 20. század második felének jóléti és profitorientált városfejlesztési példáit állítja szembe egymással.

Hogyan vált a közös jólétet és a társadalmi egyenlőséget, mint egyfajta „közös alapot" megtestesítő új kertváros (New Town) egy szűk, tehetős réteg kiváltságává?

A Crimson Architectural Historians független rotterdami építészet-történész csoport „The Banality of Good" címet viselő installációja arra keresi a választ, milyen sorsra jutottak a 20. század II. világháborút követő időszakának ambíciózus jóléti urbanisztikai törekvései. A kiállítás szembeállít 3-3, a háború utáni időszakból származó, illetve a 21. század fordulóján befektetéssel létrehozott várost, melyek hangzatos jelszavait, ideáljait hatásosan egy-egy klasszikus szárnyas oltáron ábrázolja.

Crimson Architectural Historians  - Velencei Építészeti Biennálé
2/6
Crimson Architectural Historians - Velencei Építészeti Biennálé

A Giardini fő kiállítóépületében helyet kapó tárlat bemutatja a bürokratikus, központilag tervezett jóléti városok első angliai csíráját, Stevenage-et, illetve annak további külföldi utódait, mint a frissen dekolonizált ghánai Tema városát és a háború utáni lakásigény kielégítésére egy polderben felépített holland Almere-t. Míg az előbbiek a kor szociális érzékenységének eszményképeit maguk előtt tartva, egyfajta újjáépítési szándéktól vezérelve épülnek, helyüket az ezredfordulóra átveszik a teljes mértékben profitorientált fejlesztések.

A kiváltságosok kapukkal elzárt közösségét rejtő brazil Alphaville-Tamboré, az import angol kisvárost idéző kínai skanzenváros, Songjiang és a sivatag közepén kialakított arab luxusváros, King Abdullah Economic City kendőzetlenül a tőke erejéről beszélnek, viszont paradox módon nem mutatnak nagy formabeli különbséget a korábbi szociális jellegű fejlesztésekkel.

Crimson Architectural Historians  - Velencei Építészeti Biennálé
5/6
Crimson Architectural Historians - Velencei Építészeti Biennálé

Maradt-e korunk városfejlesztőiben annyi alázat, hogy olyan banális dolgokkal is foglalkozzanak, mint az általános jólét, és létezik-e vajon egy mindenre ráhúzható univerzális várossablon, amely jólétet biztosít?

Takács Ákos, BME Urbanisztika Tanszék

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk