építészet : környezet : innováció

Crimson Architectural Historians – A jólét banalitása

Takács Ákos építész hallgató a 2012-es Velencei Építészeti Biennálén szereplő rotterdami építészettörténész csoport installációját mutatja be, amely a 20. század második felének jóléti és profitorientált városfejlesztési példáit állítja szembe egymással.

Hogyan vált a közös jólétet és a társadalmi egyenlőséget, mint egyfajta „közös alapot” megtestesítő új kertváros (New Town) egy szűk, tehetős réteg kiváltságává?

A Crimson Architectural Historians független rotterdami építészet-történész csoport „The Banality of Good” címet viselő installációja arra keresi a választ, milyen sorsra jutottak a 20. század II. világháborút követő időszakának ambíciózus jóléti urbanisztikai törekvései. A kiállítás szembeállít 3-3, a háború utáni időszakból származó, illetve a 21. század fordulóján befektetéssel létrehozott várost, melyek hangzatos jelszavait, ideáljait hatásosan egy-egy klasszikus szárnyas oltáron ábrázolja.

Crimson Architectural Historians - Velencei Építészeti Biennálé

A Giardini fő kiállítóépületében helyet kapó tárlat bemutatja a bürokratikus, központilag tervezett jóléti városok első angliai csíráját, Stevenage-et, illetve annak további külföldi utódait, mint a frissen dekolonizált ghánai Tema városát és a háború utáni lakásigény kielégítésére egy polderben felépített holland Almere-t. Míg az előbbiek a kor szociális érzékenységének eszményképeit maguk előtt tartva, egyfajta újjáépítési szándéktól vezérelve épülnek, helyüket az ezredfordulóra átveszik a teljes mértékben profitorientált fejlesztések.

A kiváltságosok kapukkal elzárt közösségét rejtő brazil Alphaville-Tamboré, az import angol kisvárost idéző kínai skanzenváros, Songjiang és a sivatag közepén kialakított arab luxusváros, King Abdullah Economic City kendőzetlenül a tőke erejéről beszélnek, viszont paradox módon nem mutatnak nagy formabeli különbséget a korábbi szociális jellegű fejlesztésekkel.

Crimson Architectural Historians - Velencei Építészeti Biennálé

Maradt-e korunk városfejlesztőiben annyi alázat, hogy olyan banális dolgokkal is foglalkozzanak, mint az általános jólét, és létezik-e vajon egy mindenre ráhúzható univerzális várossablon, amely jólétet biztosít?

Takács Ákos, BME Urbanisztika Tanszék

vélemény írásához jelentkezzen be »