Épülettervek/Középület

Csendesen megbújva: a dömösi Dunakanyar Látogatóközpont tervei

1/20

alaprajz

alaprajz
homlokzat
metszet
homlokzat
metszet
metszet
metszet
metszet
belső látvány
büféterasz
csónaktároló
főbejárat
gyümölcsöskert
hátsó kis udvar
hátsó rámpa
rendezvénytér
tanösvény
utcasarok
kert
alaprajz
homlokzat
metszet
homlokzat
metszet
metszet
metszet
metszet
belső látvány
büféterasz
csónaktároló
főbejárat
gyümölcsöskert
hátsó kis udvar
hátsó rámpa
rendezvénytér
tanösvény
utcasarok
kert
1/20

alaprajz

Csendesen megbújva: a dömösi Dunakanyar Látogatóközpont tervei
Épülettervek/Középület

Csendesen megbújva: a dömösi Dunakanyar Látogatóközpont tervei

2016.02.10. 15:00

Projektinfó

Szerzők:
Bán Dávid

Építészek, alkotók:
Pethő László

Földrajzi hely:
Dömös, Magyarország

Dunakanyar Látogatóközpont

Tervezés éve:
2013

Stáblista

vezető tervező: Pethő László

tervezők: Álmos Gergely, Juhász Veronika, Kozma Zoltán, Végh Zsuzska

környezetterv: Hómann János - Objekt Tájépítész Iroda Kft. 

tervpályázat: 2012
tervezés éve: 2013-2015

Dömös határában, a már veszendőben lévő falusi építkezési hagyományokat finoman átvevő épületegyüttesben jöhet létre a Dunakanyar Látogatóközpont. Pethő László és a GEON építészstúdió terve az egyszerűségre, a helyi adottságok maximális figyelembevételére törekszik. Bán Dávid írása.

Magyarország második legnagyobb és egyik leggazdagabb élővilágú nemzeti parkja az 1997-ben, több tájvédelmi körzet összevonásával alapított Duna–Ipoly Nemzeti Park. A Dunakanyar két oldalát magába foglaló és a kirándulók által igen kedvelt parkerdőnek számos kisebb csomópontja van, de jelenleg nincs önálló látogatóközpontja. Ennek kialakítására 2012-ben írt ki pályázatot az igazgatóság, amit Pethő László építész és a GEON építészstúdió nyert meg. A projekt előkészítése néhány éves lendületvesztés után nemrég jutott el a végleges engedélyezési tervekig, és várhatóan 2016-ban a kivitelezésre is meglesznek a megfelelő források.

A tervezett látogatóközpont a Nemzeti Park birtokában lévő területen, a Rám-szakadék vagy a Prédikálószék felé tartó kirándulók kedvelt kiinduló állomásán, Dömös határában jönne létre. A félig a Duna árterében álló, északi és nyugati oldalán a 11-es főúttal határos, a hegyoldal lankáira felfutó telek egyik sarkában a helyi védettségű, igen romos állapotú Bergman panzió áll. Ez felújítva majd egy erdei iskolának ad otthont, ahol egy teljes osztály elszállásolása is megoldható lesz, megfelelő vizesblokkokkal, melegítő konyhával – a komplex központ kialakításához azonban további épületek létesítésére is szükség lesz.


alaprajz
1/20
alaprajz




A tervezési koncepció az épített környezet falusias jellegéből indult ki. Noha itt egy komolyabb, összetett funkciós, várhatóan nagyobb embertömeget átengedő centrum jön létre, annak léptéke, kialakítása mégsem léphet túl a vidékre jellemző adottságokon. Így a különböző funkciók – kiállítóterem, konferencia-helyszín, szállás- és vendéglátás, oktatási helyek – bontva fognak megjelenni a telek déli, hegyoldali tengelyébe helyezve.

A tervezés során ügyeltek arra, hogy az épületek tömegükkel, formájukkal vagy éppen anyaghasználatukkal ne avatkozzanak bele az alapvetően kisházas falusi környezetbe. Ezért egy olyan, három elemből álló épületegyüttes jön majd létre, ahol a funkciók megfelelően szétosztva, egymással kommunikálva, de adott esetben egymástól szeparálva tudnak megjelenni. A legnagyobb épület egy 1257 nm-es területű, X-et formázó tömb lesz, amelynek metszéspontja központi térként szolgál majd. Ide érkeznek majd a látogatók, innen léphetnek a kiállítótérbe, a konferenciaterembe, de itt lesz a kávézó is. Mellette a két (438 és 442 nm-es) egymás melletti, de nem teljesen párhuzamosan elhelyezett hosszanti épület egyikében oktatási részleg, a másikban szálláshely jön létre.


belső látvány
9/20
belső látvány




Az épületek között, illetve a központi szárny tengelyei által közrefogott beszögellésekben pedig egymástól szeparált kis udvarok keletkeznek, ahol az egyes részlegek látogatói intim külső terekbe léphetnek ki. Ugyanakkor az épületek között jó az átláthatóság, s kiemelt fontossága van a lankás terület alján elhömpölygő Duna látványának, amely az épületcsoportból mindenhonnan, így a befuttatott mellvédeken átnézve is jól látható marad.

Formájában és anyaghasználatában ez a három épület az egyszerűségre, a praktikumra törekszik, fehérre vakolt falaival és cserépfedésű sátortetőivel a hagyományos, nagyrészt kiveszőfélben lévő falusi építkezési hagyományokra utal. A végfalakon burkolatként jelenik majd meg a Nemzeti Park egyik jellegzetes eleme, a folyami mosott kavics, amely a díszítésen kívül egyfajta szimbólumként köszön vissza a központ több elemében is. A telek alsó részére egy csónakház is kerül, szerkezete egyszerű, acélvázas, fával borított lesz, amelynek gerendakiosztása adott esetben árvíz idején is megfelelően át tudja terelni az azon átfolyó vizet.


csónaktároló
11/20
csónaktároló




A telek nagy részét park alkotja majd – középvonalán húzódik végig az árvízvédelmi medervonal, így az új épületek attól jóval magasabbra, védett területre kerülnek –, amelynek legfőbb elemei a Duna mente további 15 nemzeti parkjának élővilágát bemutató mikrokertek és az azokat összekötő kanyargós tanösvény lesznek.

Bán Dávid


Vélemények (0)
Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk