Épülettervek/Hallgatói terv

Csepel Művek látogatóközpont

1/41

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/41

Csepel Művek látogatóközpont
Épülettervek/Hallgatói terv

Csepel Művek látogatóközpont

2014.09.13. 08:00
MÉD

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Tóth Anikó

Csepel Művek látogatóközpont, diplomamunka

Tervezés éve:
2014

Stáblista

Dankó Zsófia építész konzulens, BME

MÉD:

A Csepel Művek Budapest legendás helye. Egykori funkciója helyett ma vállalkozások sokaságának ad otthont, meglehetősen vegyes, nagy általánosságban megviselt képet mutatva, részben kihasználva. A gazdag történetű helyszínre készült Tóth Anikó diplomamunkája, amelyben egy világháborús bunkert, és egy korábbi üzemcsarnokot felhasználva alakít ki látogatóközpontot.

A Csepel Művek azért lett a diplomamunkám témája, mert édesapám 25 éve dolgozik itt saját, régi csarnokában, és mindig is szerettem bejárni hozzá. A hely egyértelműen magával ragadó. Kézzel fogható a gyár egykori nagysága, és napjaink-beli romlása, amely olyan számomra, mint az őszi erdő, csak itt falevelek helyett daruk, hidak, és rácsostartók acéljai rozsdásodnak.

A helyszínválasztás után a funkció, és a megfelelő telek kiválasztása következett. Ehhez meg kellett vizsgálni a gyár történetét, működését, gazdaságát, szerkezetét, amelyekről szóló vizsgálataimat részletesen összegyűjtöttem egy analízis kisfüzetben. (Megtekinthető itt)

A Csepel Művek (később az egyszerűség kedvéért CSM), Budapest déli részén található, a Duna főága mellett. A több mint 250 hektáron elterülő gyárterület Magyarország ipartörténetének bölcsője. Feltárása két főúton keresztül történik, a Kelet-Nyugati irányú Színesfém utcán, ahol a CSM főbejárata is található, valamint az Észak- Dél irányú Központi úton. Az elmúlt években készült el a gyár mellett elhaladó gyorsforgalmú út (amely mellesleg méginkább ellehetetlenítette a gyár, városba való integrálását), és körülbelül ugyanazon a nyomvonalon halad a csepeli HÉV is, amelynek a Szent Imre téri megállója egybeesik a CSM főbejáratával.

A kutatgatásaim során bukkantam rá a 2011-ben készült Retina Projektre, amely egy internacionális program, amely keretein belül urbanisztikai, gazdasági kutatásokat és workshopokat szerveztek a CSM hatalmas területének újrahasznosításáról. Ennek eredményeit vettem alapul, és ezt olvasva lettem figyelmes egy érdekes séma ábrára, amely a CSM lehetséges fejlesztési módjait mutatja. Ezek közül a súlyponti fejlesztés tűnt izgalmasnak, hiszen a térkép szerinti súlypont egy nagyon különleges helyszínre mutatott. Ez pedig a CSM szimbolikus jelképének, a víztoronynak, valamint a napjainkban múzeumként szolgáló, második világháborús betonbunkernek a területe.

A második világháború alatt, másfél méteres betonfalakkal épített bunkerek védték a több ezer munkás életét a légi bombázások ellen. Ezekből összesen 17 épült, és 16 maradt fent napjainkig, amelyek nagy része teljesen föld feletti bunker. A legkülönlegesebb mégis, a 2-es számú betonkocka, amely eredeti állapotában megmaradt, és napjainkban látogatható, hála a BudapestScenesnek.

A bunker egy nagyobb nyitott terület mellett fekszik, a víztorony, a valamikori zománcgyár, a munkásszálló, a máig húzóágazatként működő Csepel bicikligyár és a valamikori egyedi gépgyár között. A területen található egy kisebb, műemléki csarnok is, amelynek rövidebbik oldalához épült a bunker. Ez a valamikor galvanizáló üzemként működő épület, szép, arányos látszó tégla homlokzatú, napjainkban a CSM-re jellemzően, viseltes megjelenésű. A bunker, és a zöldterület közelsége, a CSM feltáró útjának, és a buszmegállónak szomszédsága értékessé teszi az elhelyezkedését. Ezért választottam ezt diplomamunkám helyszínéül. A Retina projektnek megfelelően pedig, amely kulturális funkciót szánt a területre, úgy gondoltam, hogy kell egy hely, ahol a csepeliek és a nem csepeliek is megismerhetik ennek a helynek a történelmét. Így született a látogatóközpont ötlete.

A meglévő csarnok felmérése után megállapítottam, hogy a későbbi rossz minőségű hozzáépítések nélkül megtartásra érdemes részek a két teljes és az egyik hiányos falszakasz, valamint az egykori acél konvejor pálya, és a tető rácsostartó szerkezete. A tető tartószerkezet feletti részei rossz állapotuk miatt bontandóak, viszont fontos részletnek tartottam a valamikori bevilágítót, és ezt az új tetőn is valamilyen módon megjeleníteni gondoltam.

Az épület melletti lejáraton lehet lejutni a valamikori légó-pincébe, amelyet gépészeti és raktárhelyiségként szerettem volna hasznosítani a tervemhez.
Ezek után a következő beépítés született. A csarnok, hiányzó falszakaszánál csatlakozik egy új, modern tömeg, amely a főút felől előugrik a bunker mögül, így az láthatóvá válik. A telek déli részén, a víztorony körül pedig szabadtéri színpad, és park kapna helyet.

Az elkülönített tömegekben elkülönítettek a funkciók is. A régi csarnokban szabadon alakítható történeti múzeum, míg az új épületrészben bisztró lett tervezve. A történeti múzeum dobozos elrendezését a meglévő csepeli történeti gyűjtemény, és az ő általuk javasolt jövőben elképzelt kiállítás alapján állítottam össze. Itt többek között helyet kapna, egy valamikor a CSM-ben gyártott Turán elnevezésű tank is, amely akár kigurítható lehetne a csarnok főbejáratán. A bisztrót minden irányba nyitott térként képzeltem el. Nyit a park, a hátsó kiülős rész, valamint a két épülettömeg közötti keskeny kiállítótérre. Ez utóbbi szélességét a meglévő pince szerkezetére feltámaszkodó új acél pillérek határozták meg. A csarnok valamikori, kültérben átforduló konvejorpályáját is kiállítótérnek hasznosítanám. Itt lehetne bérelni csepeli Pannónia motorokat, amelyekkel be lehetne járni a gyárat (persze nem a túl nagy értékű fajtából).

Az új burkolatok mindenhol perforált corten-acélból készülnek, amely a helyszín adottságaiból, hangulatából értetődött. A belső látszó szerkezetek pedig ezzel színhelyes festésűek. A tetőn, a volt kutyaház bevilágító helyén üvegtető világítja meg a teret. A ház főhomlokzatán fontos volt a déli napfény megoldása, így hidraulikusan felnyitható lemezekkel kívántam megoldani az árnyékolást. A felnyíló részek sajátos grafikát kaptak a perforáció ritkításával. Ezt a grafikát egy helyszínen készített fotóm alapján terveztem.

A bisztró belső terébe bútorterv is készült, szintén corten és festett acél szerkezetekből. Ennek a térnek a hangulatát is szerettem volna a gyáréhoz igazítani modern eszközökkel, de régies stílusú székekkel és asztalokkal mégis barátságosabbá, és történelmibbé tenni.

Úgy gondolom napjaink egyik fontos, és megoldatlan témája az elhagyatott, a városszerkezetben sebhelyként tátongó barnamezők újrahasznosítása. Elnéptelenedésük egyik fő oka a magas kezdeti beruházási költségek, amelyek nem teszik versenyképessé egy zöldmezős beruházással szemben. Mégis nagy előnyük a városhoz való közelségük, a meglévő infrastruktúra, arculat. Azt gondolom, hogy a fejlesztésükhöz az ilyen akupunktúraszerű beavatkozások katalizátorként működnek, a terület környezete felértékelődik, vonzóvá válik. Az idelátogatók pedig egy egyedi, megismételhetetlen, és különleges helyet ismerhetnek meg, ahol kitapintható a huszadik századi magyar történelem.

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Egy hely – A vizsolyi szeráf

2021.12.09. 13:25
00:06:38

Vizsoly neve ismert, ám leginkább Károlyi Gáspár magyar nyelvű teljes bibliafordításának nyomtatásával kapcsolatban említjük. Kevesen tudják, hogy református temploma középkori eredetű, azt pedig még kevesebb, hogy az épületben csodás freskók láthatók. Az Egy hely mai részében a szeráfot ábrázoló látványos falfestménnyel ismerkedhetünk meg.

Vizsoly neve ismert, ám leginkább Károlyi Gáspár magyar nyelvű teljes bibliafordításának nyomtatásával kapcsolatban említjük. Kevesen tudják, hogy református temploma középkori eredetű, azt pedig még kevesebb, hogy az épületben csodás freskók láthatók. Az Egy hely mai részében a szeráfot ábrázoló látványos falfestménnyel ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

Egy hely – a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum

2021.12.09. 13:22
00:06:40

A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum nem csak a festőóriásnak állít emléket, de a város érdekes történetét is megismerhetik a látogatók. Az Egy hely legújabb része a nemrég újrarendezett állandó kiállítást mutatja be.

A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum nem csak a festőóriásnak állít emléket, de a város érdekes történetét is megismerhetik a látogatók. Az Egy hely legújabb része a nemrég újrarendezett állandó kiállítást mutatja be.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk