Közélet, hírek

Csonka Pál-emlékérem 2012 - díjátadó

1/11

Csonka Pál-érem díjátadó ünnepség - fotó: Garai Péter

?>
Csonka Pál-érem díjátadó ünnepség - fotó: Garai Péter
?>
Csonka Pál-érem díjátadó ünnepség - fotó: Garai Péter
?>
Csonka Pál-érem díjátadó ünnepség - fotó: Garai Péter
?>
A díjazottak - fotó: Garai Péter
?>
Sáros László DLA, Marosi Miklós - fotó: Garai Péter
?>
Zámbó Ernő - fotó: Garai Péter
?>
Pálossy Miklós - fotó: Garai Péter
?>
Dr. Gajdos István - fotó: Garai Péter
?>
Szántó László - fotó: Garai Péter
?>
Pálossy Mikló, Szántó László - fotó: Garai Péter
?>
1/11

Csonka Pál-érem díjátadó ünnepség - fotó: Garai Péter

Csonka Pál-emlékérem 2012 - díjátadó
Közélet, hírek

Csonka Pál-emlékérem 2012 - díjátadó

2012.07.06. 13:12

2012. július 6-án délben az Építészek Házában adták át a Csonka Pál-emlékérmeket, amelyet alkotópáros kategóriában dr. Gajdos István építészmérnök és Pálossy Miklós építőmérnök kapott a szolnoki Tiszavirág-híd megalkotásáért, egyéni kategóriában pedig Szántó László építőmérnököt díjazták eddigi életműve elismeréseként.

24. alkalommal, 2012. július 6-án délben adták át az idei év Csonka Pál-emlékérem díjait a MÉSZ székház Ybl Miklós termében. Borsos András köszöntötte a megjelenteket, többek között Csonka professzor úr lányát, Csonka Líviát és családját, dr. Szaló Péter területrendezési és építésügyi helyettes államtitkárt, Marosi Miklóst, a Kuratórium elnökét, dr. Becker Gábort, a BME Építészmérnöki Karának dékánját, Kassai Ferencet, a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara elnökét, valamint dr. Dalmy Dénest, a Magyar Mérnöki Kamara Tartószerkezeti Tagozatának elnökét.

 

Csonka Pál-érem díjátadó ünnepség - fotó: Garai Péter
1/11
Csonka Pál-érem díjátadó ünnepség - fotó: Garai Péter

Csonka Pál-érem díjátadó ünnepség - fotó: Garai Péter
2/11
Csonka Pál-érem díjátadó ünnepség - fotó: Garai Péter

Csonka Pál-érem díjátadó ünnepség - fotó: Garai Péter
3/11
Csonka Pál-érem díjátadó ünnepség - fotó: Garai Péter

A díjazottak - fotó: Garai Péter
4/11
A díjazottak - fotó: Garai Péter

 

 

Sáros László György DLA, a Magyar Építőművészek Szövetségének (MÉSZ) elnöke rövid bevezetőt mondott, majd virágcsokorral köszöntötte Csonka Líviát. Marosi Miklós, a kuratórium elnöke röviden szólt a díjról és történetéről. Építész-szerkezettervező páros kategóriában díjat nyert dr. Gajdos István építészmérnök és Pálossy Miklós építőmérnök, közös alkotásukat, a szolnoki Tiszavirág-hidat - Kertész András Tibor DLA távolléte miatt - Marosi Miklós méltatta, majd Zámbó Ernő, a kuratórium tagja az egyéni kategóriában díjazott Szántó László építőmérnök laudációját olvasta fel. A díjátadást követően Sáros László György DLA az ünnepség résztvevőit egy pohár pezsgőre és közös koccintásra hívta meg.

 

Sáros László DLA, Marosi Miklós - fotó: Garai Péter
5/11
Sáros László DLA, Marosi Miklós - fotó: Garai Péter

Zámbó Ernő - fotó: Garai Péter
6/11
Zámbó Ernő - fotó: Garai Péter

Pálossy Miklós - fotó: Garai Péter
7/11
Pálossy Miklós - fotó: Garai Péter

Dr. Gajdos István - fotó: Garai Péter
8/11
Dr. Gajdos István - fotó: Garai Péter

 

 

Laudáció Gajdos István építész és Pálossy Miklós statikus tervező munkájához, a szolnoki „Tiszavirág"-hídhoz

Szép munka, gratulálok! Talán ennyivel is ki lehetne fejezni azt a szakmai elismerést, amit Gajdos István és Pálossy Miklós statikus tervező munkája, a szolnoki „Tiszavirág-híd" érdemel. Egy gyalogos- kerékpáros híd, amely a fesztávjából adódóan kecses, finom ívű, szerkezetileg nagyvonalú és nem utolsó sorban szépen formált. Kevés ilyen van sajnos hazánkban még, de öröm látni, hogy terjed ez a műfaj is, amely új lehetőségeket biztosít a hídtervezőnek és a vele együtt dolgozó építésznek is!

Különleges feladat nekünk, építészeknek, ha hídtervezőkkel dolgozhatunk. Izgalmas átélnünk a dimenziókat velük és belelátni a hídtervezés bonyolult számításaiba, összetett szerkezeti komplexitásába. De jut tennivaló szerencsére az építésznek is, ha szerencsés, még a szerkezet formálásba is beleszólhat! Sokszor nincs erre túl sok lehetőség, de marad még így is formálni való a hídon. Gajdos István és Pálossy Miklós munkájában összhang, szintézis érezhető, amely értéket teremtett és újabb példát mutatott a mérnök és az építész nagyszerű együttműködésére. A legnagyobb mérnöki és építészeti alkotások szinte kivétel nélkül csak ilyen összhangban születhetnek.

Remélem, hogy ez a nagyon szép alkotás például szolgál majd a döntéshozók és megrendelők számára, hogy a jövőben épülő hidak tervezésénél ezt az elvet érvényesítsék. A „Tiszavirág"-híd ma Szolnok egyik ékessége, büszke lehet rá a város és mindenki, aki részt vett a megvalósításában.

Szép munka, gratulálok!

Kertész András Tibor DLA
építész, a Csonka Pál Díj Bizottság tagja


 

Szántó László - fotó: Garai Péter
9/11
Szántó László - fotó: Garai Péter

Pálossy Mikló, Szántó László - fotó: Garai Péter
10/11
Pálossy Mikló, Szántó László - fotó: Garai Péter

 

 

Csonka Pál Érem 2012 - Szántó László laudációja

Elnök Úr!

Hölgyeim és Uraim!

A Csonka Pál Érem kuratóriumi tagjai közül engem ért az a megtiszteltetés, hogy az egyéni díjazott Szántó László szerkezet tervező munkásságát méltassam. Az éremről, annak névadójáról, Csonka professzorról előttem – arra hivatottabbak – már az elmúlt közel három évtized alatt lényegében mindent elmondtak. Egy gondolatot szeretnék az alapítólevélből kiemelni: a kitüntetést elsősorban azok kapják, akik az „első és alapvető célt, nevezetesen az építész- és tartószerkezet-tervezők alkotó együttműködését jelentősen és igazolhatóan elősegítették."

Engedjék meg nekem, hogy mint szerkezettervező, erről az együttműködésről Polónyi István, a dortmundi egyetem tanárát idézzem:

A szerkezettervező három szinten dolgozik együtt az építésszel:

  • lehetővé teszi az építész gondolatainak megvalósítását
  • megnemesíti az építész gondolatát, amennyiben a szerkezetet statikailag és a gyártás szempontjából következetessé érleli
  • az építésszel közösen fejleszti a tervet és a szerkezetet

A szerkezettervező mérnök nem elkötelezettje egy bizonyos építészeti irányzatnak. Ő elfogadja az építész stílusát és arra törekszik, hogy a szerkezet következetes legyen. A szerkezettervező mérnöknek fel kell ismerni a különböző építészeti irányzatokban az igazi értéket."

Mindezeket Szántó László eddigi munkássága igazolja. Szántó László okl. építőmérnök az Exon 2000 Kft. tulajdonosaként és ügyvezetőjeként jelenleg 13 mérnök munkáját irányítja és koordinálja. Korábban – a végzés után – a Kovács és Kovács Kft-nél dolgozott. Munkáit a sokszínűség jellemzi. Számos irodaház (többek között a Máriássy ház, V17 irodaház), középület (BME Q épület, Brit iskola, Zsigmond Király Főiskola), lakóépület (Nádorliget lakópark Bp., Shambala Home Bp.) mellett autószalonok (Seat – Skoda – Nissan) és ipari épületek (Zwack Központi gyár és raktár, Hanga raktárbázis) szerkezeteit tervezte, szem előtt tartva azt az elvet, hogy az épület használatának és előállításának minden szempontját figyelembe kell venni. Jó, ha a szerkezettervező mérnök már a tervpályázatokon is együtt dolgozik az építésszel, akkor is, ha ezt a kiírásban külön nem kívánják meg. Szántó László több pályázaton (így a miskolci fedett uszoda, a Hajós Alfréd Sportuszoda bővítés, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Zuglói Kereskedelmi Központ, az Eötvös József Főiskola) is sikeresen szerepelt.

A tartószerkezeti tervezők képzését is segíti, a BME Hidak és Szerkezetek Tanszékén rendszeresen lát el diplomaterv konzulensi és opponensi feladatokat. Nem véletlen, hogy a kitüntetésre három különböző építész szerkezettervező alkotópárjaként Őt javasolták. Ezért döntött úgy a kuratórium, hogy az egyéni díjat neki ítéli. Az egyéni díj kimondatlanul is életmű-díjnak mondható. Szántó László fiatal kora ellenére jelentős munkásságot tud maga mögött. Ez a díj megerősítése annak, hogy jó úton jár.

A kuratórium és a magam nevében további sok sikert kívánok munkájához!

Zámbó Ernő
tartószerkezeti tervező
kuratóriumi tag

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk