építészet : környezet : innováció

Csütörtök a TöPá-ban

Az ORCO Property Group bemutatta Hani Rashid és Zaha Hadid budapesti projektjeinek aktuális verzióját.

Fogadjunk, hogy lesz Budapesten Zaha Hadid- és Hani Rashid-ház (és miért is ne lenne). A január 25-én felvonultatott puhítóapparátus láttán nem lehet kétségünk felőle: a Tőzsdepalotában (TöPa) rendezett ORCO-esten Ongjerth Richárd (Studio Metropolitana) moderálta a Szervita téri Hadid-projektre kihegyezett hozzászólásokat, amelyek sorát Hani Rashid és Zaha Hadid bemutatója zárta teltház előtt. A házigazda egy ismerősét idézte, aki szerint Hadid budapesti megjelenése „építészettörténeti pillanat”.

Beleznay Éva megbízott főépítész a főváros idevágó elképzeléseit ismertette röviden (Budapest Szíve stb.), Gauder Péter urbanista a civilek nevében szólalt fel, konkrétan az Urbanissimus Egyesület TÉRítő programját és a Kamermayer illetve a Szervita tér rehabilitációs projektjét mutatta be. Utóbbinál érzékelhető volt némi definíciós bizonytalanság, mármint hogy mit keres egy „civil kezdeményezésen” egy, a projektben érdekelt beruházó cég pecsétje, ettől ugyanis az a benyomásunk támadhat, hogy a civileket ide inkább bevonták, semmint ők kezdeményeztek volna. Végső soron nincs túl nagy jelentősége, csak hát a következő előadó, Bojár Iván András városarculati tanácsnok előadása többek között éppen Budapest mentális rehabilitációjáról szólt, mint városfejlesztési célról — amihez talán a világos beszéd is hozzátartozik. Bojár beszélt a Budapestiség létrehozásának és megőrzésének, a Budapest-brand definiálásának szükségességéről, a kreativitás, a tehetség megbecsülésének fontosságáról, és mindezeken túl a helyi polgárok számára vonzó, szerethető város megteremtéséről, amely csak ezután lehet attraktív a látogatók számára is.

Végezetül Z. Halmágyi Judit szólalt fel, aki szerint Hani Rashidnak és a termékenységistennőként aposztrofált Zaha Hadidnak „már semmit nem kell bizonyítania”, ezzel együtt ők „soha nem mondják ugyanazt”, mindig „más választ adnak”. ZHJ úgy vélte, Budapesten szükség van rájuk, nekünk pedig nincs más dolgunk, mint kinyílni, örülni nekik, bízni bennük. „Merjünk bátrak lenni” — mondta.


A Szervita téri Zaha Hadid terv
A Szervita téri Zaha Hadid terv


A két híresség bemutatója előtt Jean-François Ott, az ORCO alapító-tulajdonosa beszélt látható élvezettel cégéről, kiemelve a „fenntartható megoldásokat” és a „nagyvonalúságot”, mint alapvető beruházási szempontokat. Azt mondta, a TöPa új alakjában egyenesen 2020-ba fog repíteni minket.

Ezek után először a jóval kisebb formátumú sztárépítész jutott szóhoz, Hani Rashid röviden és tömören mutatta be a Váci úti projekt legújabb változatát, sok közhellyel (pl. „history and air and light of Budapest”), még több „sort of”-vel és „kind of”-vel. A terv egyébként továbbra is modoros, eredetieskedő, bombasztikus, de az adott szituációba talán ez is belefér.
Az est valódi sztárja, Zaha Hadid a Szervita téri irodaház áttervezésének eredményét prezentálta, a kristályból párna lett, a homlokzat szerkezete nem mentes utánérzésektől, a közönség pedig egyes látványterveknél felhördült (amiből nem helyes túl messzemenő következtetéseket levonni). A mostani tervfázisba láthatóan jóval több energiát öltek, mint az előzőbe.
 
Rendben van, építsen Hadid, Rashid etc. Budapestnek valamit, ami városmarketing-szempontból jól eladható, mert ennek szükségességét nemigen lehet vitatni. De erőltessék meg magukat jobban, mert ez még kevés, nem az ilyen építészetért megy építésznek az ember (legfeljebb azért, hogy ilyen épületekkel sokat keressen). Az mindenesetre túlzás, hogy ők ketten érzékenyen reagálnának az egyes tervezési szituációk különbségeire. Nem is ez a dolguk, tőlük a védjeggyé vált stílust várják, a globális építészeti kultúrában könnyen beazonosítható, jól kommunikálható státusszimbólumokat.

Azután: lassan minden nagyvárosban van Hadid és Gehry és Libeskind stb., ráadásul jócskán megelőzve Budapestet, úgyhogy a legkevésbé sem haladó, úttörő dolog pont ezekkel a lassan elhasználódó nevekkel végrehajtani az Ünnepélyes Avantgárd Városaktust. Az igazán előremutató dolog az lenne, ha a jövő sztárjaira bíznánk Budapest „felturbózását”. Ha megkeressük a még nem elkényelmesedett tehetségeket, akik tíz év múlva lesznek  megérdemelten nagy nevek. Ehhez persze nagyon koherens, megalapozott koncepció kell, amiben fontos szerephez jutnak a — tudják — nemzetközipályázatok.
A máshol jól bevált receptek adaptálása nem forradalmi tett, nem minőségi ugrás, hanem a provincializmus továbbgyűrűzése. Holott pont ez ellen küzdenénk mindannyian, szóban és tettben.

A nagy jelentőségű, egykor újító, mára kanonizálódott szerzők, mint Hadid, maguk is jól tudják, amit ZHJ mondott róluk, igaz, ő pozitív értelemben: nekik már nem kell semmit bizonyítaniuk. Csakhogy Budapestnek nem szellemileg elkényelmesedett, pénzgyártó rutinban gázoló celebritásokra van szüksége, hanem a sokat emlegetett bátorságra, amit ezek a nevek megtestesíteni hivatottak. Bátor és izgalmas építészetre, ami az érzékenyebb építészhallgatóknak álmatlan éjszakákat okoz. Ettől eltekintve kellenek a brand-ek is természetesen, az obligát Louis Vuitton és Hadid. De nem ezektől, a tucat-státusszimbólumoktól lesz Budapest önmaga, versenyképes városegyéniség. Nem elég idáig eljutni, ez szükséges, de nem elégséges feltétel (apropó, Hadid  matematikát végzett Bejrútban).

Túlzás építészettörténeti pillanatnak nevezni Hadid építészetének budapesti felbukkanását. Engedtessék meg a közönségnek, hogy ne feltétlenül essen hanyatt a hírességek színre lépésétől, hanem fogja őket munkára, és kérje rajtuk számon, amit kimondatlanul is ígérnek a megjelenésükkel: a világszínvonalat.

Mindkét terv erősen különbözik önmaga korábbi fázisaitól, nem látni egy szerves fejlődési folyamatot, és ebből az a kényelmetlen következetetés adódik, hogy az adott helyzethez kevés közük van, tetszőlegesen lecserélhetők akárhány, ismét teljesen más változatra. Egyébként nyilván publikálni fogják őket a megfelelő fórumokon, ezáltal beviszik Budapest nevét egy kívánatos összefüggésrendszerbe, javítva az imázsát is, tehát beváltják a hozzájuk fűzött reményeket. De hogy szerethetők lesznek-e a budapestiek számára, illetve büszkeséggel töltik-e el őket, ha megépülnek, az kérdéses. Márpedig ezt alapvető kritériumnak mondta BIA a város vonzerejét illetően.

Hogy az ORCO, mint magánberuházó híres építészekkel terveztet Budapestre, és ebből a város is profitál, az teljesen rendben van, sőt. A várospolitikától viszont többet várunk, mint az ilyen projektek körülrajongását. Azt a bizonyos szakmai alapokon nyugvó, meggyőző, konkrét programot szeretnénk látni, ami által a hangzatos elképzelések valóra válhatnak. A megfogalmazott értékrenddel átfedésben lévő működést. Tényleges progresszivitást, frisseséget és bátorságot, nem csak ezek hívószóként való emlegetését.

Viszont nagyon fontos, és már sokan mondták: erőlködés helyett merjünk normálisak lenni.

Török Tamás 


Gauder Péter, Beleznay Éva (fotó: Török Tamás)
Bojár Iván András, Jean-Francois Ott (fotó: Török Tamás)
(fotó: Török Tamás)
(fotó: Török Tamás)
Rashid-projekt (fotó: Török Tamás)
Ott és Hadid (fotó: Török Tamás)
(fotó: Vargha Mihály)
Zaha Hadid interjút ad Földes Andrásnak / index.hu (fotó: Vargha Mihály)

(fotó: Vargha Mihály)
A Szervita téri Zaha Hadid terv


 

1 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »