Nézőpontok/Vélemény

Dél-dunántúli Építész Kamara vezetőségének közleménye

1/1

Hirdetés
?>
1/1

Dél-dunántúli Építész Kamara vezetőségének közleménye
Nézőpontok/Vélemény

Dél-dunántúli Építész Kamara vezetőségének közleménye

2014.06.03. 07:04

A Dél-dunántúli Építész Kamara vezetőségének állásfoglalása a Milánói Világkiállítás magyar pavilonjával kapcsolatban.

Május 22-én Szőcs Géza kormánybiztos egy sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a 2015-ös milánói világkiállítás magyar pavilonja nem az ötletpályázat nyertes terve alapján valósul meg. A hír megdöbbentő, mert a pécsi Getto Tamás és Hutter Ákos "Malom" című terve régen nem látott, őszinte és elfogulatlan támogatást kapott a szakmától és a szélesebb publikumtól is. Ugyan ez - a most helyette kiválasztott - Sárkány Sándor és Ertsey Attila által jegyzett "Alakor" című munkáról már a pályázaton elnyert 2. helyezésével kapcsolatban sem volt elmondható.

A Kormánybiztosnak joga van a zsűri döntésétől eltérni, azonban a szakmailag indokolatlanul, önkényesen megváltoztatott értéksorrend a szakma számára megalázó. Hiteltelenné teszi általánosságban is a pályázatokat, komoly feszültséget kelt az építész társadalomban. Szakmai legitimáció nélkül az eredmény megkérdőjelezhető, ennek nemzetközi közszemlére tétele Magyarország számára kulturális téren veszteséget jelent.

Csatlakozunk a tiltakozást bejelentő szakmai szervezetekhez, közösségekhez. Egyúttal határozottan kérjük a Kormánybiztost, hogy döntését a tervpályázat zsűrijének döntésére alapozva változtassa meg, és kerüljön a „Malom" terve megépítésre.

A Dél-dunántúli Építész Kamara vezetőségének tagjai: Bachmann Bálint, Dévényi Sándor, Földesi Zoltán, Horváth András, Karlovecz, Zoltán, Kokas, Ignác, Lugosi Ágnes, Máté János, Váczi Gabriella

Vélemények (3)
Huszti István
2014.06.03.
12:24

Örömmel olvasom, hogy egyre több szervezet nyilatkozik. Egy dologban viszont szerintem téves a kiindulás. Nem arról van szó, hogy a kormánybiztos "eltért" a zsűri döntésétől, hanem arról, hogy önkényesen jelölte ki a megvalósítandó - nem a nyertes! - tervet. Ez lényegi különbség.

Szerintem erre nincs felhatalmazása a kormánybiztosnak, a közbeszerzési szabályokkal is ellentétes.

A Kormány 1055/2013. (II. 13.) Korm. határozata a 2015. évi Milánói Világkiállításért felelõs kormánybiztos kinevezésérõl és feladatairól- t olvasva én ilyen jogkört nem látok.

mathias
2014.06.05.
19:01

@Huszti István: Kedves István, Ön téved. A pályázat lehetőséget adott arra, hogy nem az elsőt építsék meg.

Az aláírók hiszizése pedig meglep, annyi hosszútávra épülő ocsmány épület, mint itt Magyarországon sehol sem épül, és sehol egy tiltakozás. Sőt ha bizonyos kortárs dogmákat betart a tervező, akkor a legunalmasabb, legbénább épületeket is megjutalmazzák.

Boldog lenne ez az ország, ha az Alakor lenne a jelenkor leggázabb építészeti alkotása.

Huszti István
2014.06.06.
07:58

@mathias: Kedves mathias

Szerintem másról beszélünk, és erre próbáltam utalni, hogy az eljárás tekintetében a nyilatkozóknak – függetlenül attól, hogy melyik véleményt képviselik, amúgy megkérdeztem EA-át, hogy ő tisztában van-e a folyamat jogi dolgaival, azt válaszolta, hogy nem, - téves a kiindulásuk. Sarkos példával, ha mondjuk Gettó Tamásék tervét választották volna ki megvalósulónak, akkor is az eljárás ugyanilyen jogszerűtlen lenne, mint EA-ék terve esetén.

Lehet, hogy a látható információk kevesek, de végigolvastam – ide is bemásoltam – a kormánybiztosi feladatkört, megnéztem a pályázati kiírást és forgattam a Közbeszerzési törvényt (Kbt.). Valóban igaz, hogy a pályázat semmilyen kötelezettséget nem ír elő arra, hogy a későbbiek során melyik terv valósuljon meg, de a kormánybiztosnak a kiválasztás folyamatát a Kbt. szerint kellett volna lefolytatni.  A tudható ismeretek szerint ez nem történt meg.

Azért gondolom, hogy ez egy feltárandó kérdés, mert ez legalább objektív eredményeket hozhatna. 

Új hozzászólás
Nézőpontok

SZALÓC ÉS BORZOVA // Rejtett Kincsek

2023.03.31. 07:52
10

A gömöri bányavidék kapujában vagyunk: Szalóc és Borzova két magyar falu, két középkori eredetű temlommal. Szalócon egy 14. századi eredettel bíró kegyhely áll, melynek régi szentélye egy 19. század elején hozzáépült hajóval és zsindelyes hagymakupolával büszkélkedik. Borzova szintén középkori múltú temploma még várja régi freskóinak felfedezését, ám kutatása például már egy DNS vizsgálathoz is támpontott nyújtott.

A gömöri bányavidék kapujában vagyunk: Szalóc és Borzova két magyar falu, két középkori eredetű temlommal. Szalócon egy 14. századi eredettel bíró kegyhely áll, melynek régi szentélye egy 19. század elején hozzáépült hajóval és zsindelyes hagymakupolával büszkélkedik. Borzova szintén középkori múltú temploma még várja régi freskóinak felfedezését, ám kutatása például már egy DNS vizsgálathoz is támpontott nyújtott.

Nézőpontok

A SÉNYEI KEMENCE KÁPOLNA // Egy hely + Építészfórum

2023.03.24. 16:12
5

Kemence, kucsma, kas...Az idén 90 éves Vadász György egyik legérdekesebb épülete egy ökomenikus kápolna, mely a sényei szőlőhegyen uralja a tájat. Az egyetlen konkrét építészeti stílusba sem besorolható kápolna ősi formákat idéz, konkrét előképe pedig egy népi tyúkól volt. Az Egy hely csapata a Kemence Kápolnánál járt.

Kemence, kucsma, kas...Az idén 90 éves Vadász György egyik legérdekesebb épülete egy ökomenikus kápolna, mely a sényei szőlőhegyen uralja a tájat. Az egyetlen konkrét építészeti stílusba sem besorolható kápolna ősi formákat idéz, konkrét előképe pedig egy népi tyúkól volt. Az Egy hely csapata a Kemence Kápolnánál járt.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk