Döntött a bíróság a nagykovácsi kastélypark-beruházás ügyében

Az ítélet alapján megsemmisítették az átalakításra korábban kiadott határozatot, ugyanakkor időközben a módosított tervek már megkapták az építési engedélyt. Egyelőre nem tudni, miként és mikor valósul meg a beruházás.

Közösségi oldalán tudatta a közérdekű környezetvédelmi jogi tanácsadást és jogi képviseletet ellátó EMLA Egyesület, hogy a Budapest Környéki Törvényszék január 17-én hozott ítéletével megsemmisítette a Magyar Cserkészszövetségnek a nagykovácsi kastély és kastélypark átalakítására adott határozatát.

A beruházással korábban mi is foglalkoztunk: tavaly szeptemberi cikkünk apropója az volt, hogy bár megkapta az építési engedélyt, mégis kérdéses a projekt megvalósítása. Az előzetes környezetvédelmi vizsgálati eljárásra készített tervek 2021 áprilisában kerültek nyilvánosságra és kavartak nagy port, főként a helyi közösség berkeiben. Szórád Előd, a Lechner Ödön Ingatlanfejlesztési Projekt projektvezetője ősszel azt nyilatkozta lapunknak, hogy az eredeti elképzeléseket megváltoztatva, a lakossági igényeket, észrevételeket is figyelembe véve újabb tervek készültek a CAN Architects munkája nyomán. 

Dr. Kiss Csaba, a most lezárult peres eljárásban a Nagykovácsi Természet- és Környezetvédő Egyesületet képviselő EMLA Egyesület igazgatója megkeresésünkre elmondta: a Magyar Cserkészszövetség korábban egy nagyobb léptékű projektben gondolkozott, ami méreténél, intenzitásánál fogva megkövetelte a nagyberuházások esetében szokásos előzetes vizsgálat lefolytatását. Ennek az volt a célja, hogy kiderüljön, lesznek-e a fejlesztésnek jelentős környezeti hatásai, és hogy szükséges-e további környezeti hatásvizsgálat, vagy elégséges innen továbblépni az építési engedélyezési eljárás felé. A vizsgálati eljárás azzal a határozattal ért véget, hogy a beruházásnak nincs jelentős környezeti hatása.

Amikor Nagykovácsi önkormányzata és az EMLA által képviselt helyi civil egyesület tudomást szerzett a jóváhagyó döntésről, megtámadták azt a bíróságon 2021 nyarán, az első tárgyalásra azonban csak jóval később, 2022 tavaszán került sor. A tavaly őszi folytatás után a mostani, harmadik alkalommal hirdettek ítéletet.

Nagykovácsi önkormányzata többek között azt kifogásolta a korábban kiadott határozatban, hogy az engedélyezési eljárás során nem vonták be őket ügyfélként. Szerintük a természeti állapotfelmérés hiányos és hibás volt, illetve szót emeltek az ellen is, hogy a jegyző nyilatkozata szerint a tervezett átalakítás nem felel meg a településrendezési tervnek. A Nagykovácsi Természet- és Környezetvédő Egyesület szerint nem mutatták be elégségesen a várható zajhatást, illetve felvetették, hogy nincs részletesen kimutatva, miért nem számít jelentős környezeti hatásnak 185 fa építési okból történő kivágása, továbbá azt sem fejtették ki, hogy milyen munkagépekkel és milyen tevékenységet fognak végezni a kivitelezés során.

Ahogy dr. Kiss Csaba jelezte, normál esetben a bíróság ítéletét követően visszakerülne a hatósághoz az ügy, amelynek ismét döntést kell hoznia: van vagy nincs jelentős környezeti hatása a beruházásnak. Azonban a projekt módosított tervei tavaly nyáron már megkapták az építési engedélyt – ezt az önkormányzat nem támadta meg, az egyesület pedig, ügyféli jog híján, nem támadhatta meg. A kezdeti elképzelések és a volumen ráadásul olyannyira megváltoztak, hogy ennek eredményeként nemhogy hatásvizsgálat, de már előzetes vizsgálat sem volt szükséges, habár a jelenlegi beruházási környezetben meglehetősen kérdéses, hogy a projekt tényleges megvalósítására mikor kerülhet sor.

A témában kerestük a Magyar Cserkészszövetséget is, akik jelezték: "a felelős hozzáállás megkívánja, hogy konkrét reakciót a bíróság írásos indokolását követően" tegyenek, mert "egyelőre csak szóban került kihirdetésre a döntés, a végleges változatot írásban adja ki a bíróság".

Mint azt korábbi cikkünkben írtuk, a Nagykovácsiban található Teleki-Tisza kastély 2014-ben került a cserkészekhez, ugyanekkor nyilvánította a kormány a kastélypark-komplexumot érintő beruházásokat nemzetgazdasági szempontból kiemeltté. A kastélyt 2018-ban adták át állami támogatásból felújítva, a körülötte lévő hatalmas, helyi jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt álló parkot pedig, ahol számos épület található, ugyancsak attól az évtől kezdve üzemelteti a szövetség. 

Az eredeti tervek ellen azért indult petíció, mert a helyiek a bővítés leállítását szerették volna elérni, tiltakozva a zöldterület csökkenése, a parkolók számának növekedése és a leendő épületek magassága ellen. Ahogy azt Szórád Előd korábban elmondta, a terveket "a rendelkezésre álló szűk lehetőségek és a jelenleg is érvényben lévő helyi építési szabályoknak – ezáltal az ezzel kapcsolatos kéréseknek – megfelelően" dolgozták át; a legfőbb változás a korábbiakhoz képest, hogy a turisztikai épületet úgy, ahogy van, kihagyták a tervcsomagból. 

A nagykovácsi kastélypark megújulása nevű Facebook-oldalon (amely a fejlesztést bemutató hivatalos közösségi oldal) tavaly májusban részletesen írtak arról, hogy miként és milyen döntéseket hoztak a tervek módosításával kapcsolatban. A posztban többek között az szerepel, hogy lemondanak azokról az előterjesztett kérésekről, amelyek a településrendezési eszközök módosításait igényelték volna; oly mértékben csökkentik a beruházás elemeit és méreteit, hogy az az előzetes környezeti vizsgálati eljárás jogszabályi paraméterei alatt legyenek, tehát "teljesen kizárt, hogy jelentős környezeti hatást gyakoroljanak"; a parkolók számát a korábbi tervekhez képest jelentősen csökkentik; nem valósítják meg többek között a szakrális helyet (helyette tűzrakó lesz), a kerti pavilonépületet (közösségi célú pihenőhely és kerti sütögető funkcióval), valamint szolgálati lakásokat tartalmazó házat (helyette hitéleti funkciójú, hosszútávú zarándokház lesz); nem valósul meg a parkhoz tartozó nyilvános mosdó, valamint a torony teljes mértékben történő megújítására sem kerül sor, a parkba tervezett erdei játszótér - tornapálya - kalandpark megtervezésére pedig csökkentett tartalommal és méretben lesz lehetőség.

Megépítenék ugyanakkor a kastélypark fenntartását segítő, támogató, új karbantartó épületet, és azt is hozzátették, hogy a jelenleg szálláshelyként szolgáló, rossz állapotban lévő, energetikai problémákkal küzdő szállóépület megújítása előbb-utóbb elengedhetetlenné válik. "A műemlék kastély és a kastélykert fenntarthatóságának továbbra is fontos eleme a kastéllyal egy egységet képező korszerű szálláshely felépítése", írták, illetve továbbra is céljuk a kastélykertet történeti, kertészeti és tájépítészeti, valamint rekreációs szándékkal megújítani.