„Egy általunk megírt segédprogrammal a pepecselés könnyű mozdulattal kiváltható” – beszélgetés a bim.GROUP csapatával

A bim.GROUP vasbeton irodájának tervező csapata számára egyértelmű választás volt az Allplan szoftver használata. A tervezésen túl azonban, a munkát megkönnyítendő számos saját fejlesztésű scriptet is készítettek, ezzel finomítva a program nyújtotta lehetőségeket. A folyamatról Ballay Zsolt cégvezetőt, Seres Zoltán fő script írót és Zeleny Lajost, a vasbeton iroda operatív vezetőjét Bán Dávid kérdezte.

Építészfórum: Bemutatnátok a bim.GROUP-ot? Ha jól tudom, nemrég arculatváltáson mentetek keresztül.

Ballay Zsolt: Igen, teljesen újak az arculati elemeink. A bim.GROUP, amely korábban BIM Design néven volt ismert, technikailag a KÉSZ Csoporthoz tartozik, de egyébként egy külön entitás, amely a piacon is saját védjegyként tud megjelenni. A tervezési múltunk 30 évre vezethető vissza a csoporton belül, de négy éve önállósodtunk. Megrendeléseink felét nagyrészt a cégcsoporton belülről kapjuk, a fennmaradó rész nagyobb hányadát piacról szerzett munkák adják, de időnként indulunk közbeszerzéseken is. Úgy aposztrofálnánk magunkat, hogy mi egy kivitelezés közeli generáltervező iroda vagyunk, aki az ügyfelek kihívásaira sajátjaként tekint. Kevésbé mondanám magunkat dizájner cégnek, inkább mérnöki cég vagyunk. Jelenleg 90 fős a csapatunk, ebből 13-an dolgoznak az építésztervező irodánkban, de van egy burkolattal foglalkozó irodánk, van egy szakági irodánk gépészeti, elektromos tervezéssel, valamint a tartószerkezet tervezési rész, ami talán a legerősebb lábunk. Ezen belül kettéválik egy specializált vasbetontervezési és egy acélszerkezet tervezési csoportra, amiből ez előbbiben 10 fő, az utóbbiban több, mint 30 fő dolgozik. Gyártmánytervezési szintig tudjuk elvinni a tervezést, mellyel támogatjuk a cégcsoporton belüli gyártási tevékenységet. Ezen kívül van egy projektmenedzsment részlegünk is, aho, többek között két dedikált BIM menedzserünk is dolgozik, akik emellett szoftveres innovációval is foglalkoznak. A BIM management struktúránk részét képezi minden irodában egy BIM koordinátor.

ÉF: Milyen irányúak a megrendelések, milyen területekre terveztek?

BZs: A megrendeléseink legnagyobb százalékát az ipari munkák képezik, lehetnek akár sok szegmensben, méretben és összetettségen. Dolgoztunk például szinte az összes hazai autóipari beruházásnál, de terveztünk a Porcter & Gamble-nek, Nestlének is. Középületekkel is foglalkoztunk, sok hazai sortlétesítmény tervezése köthető a nevünkhöz, de több nagy projekten is dolgoztunk a Budapest Airportnak. Irodaházunk, hoteleink, lakóház projektjeink is vannak, és egyre szélesebb vertikumban tudunk dolgozni. Nemzetközi téren is szeretnénk megvetni a lábunkat akár generál tervezőként, akár szakági tervezőként. Célunk továbbá egy olyan parametrikus és BIM-es tervezés fejlesztése, ami az egész csoportot ki tudja szolgálni a gyártástól a kivitelezésig, de akár az üzemeltetésig is. Ha mindezt integrált rendszerbe helyezzük, attól lehetünk igazán versenyképesek. Mi egy open BIM rendszerben dolgozunk, így a vasbeton iroda által használt Allplan szoftver is ebbe integrálódik

ÉF: Hogyan talált rá a vasbeton iroda az Allplanra és miként hozta meg azt a jelentős döntést, hogy azt fogja használni hosszú távon?

Zeleny Lajos: A nagy csoporton belül 10 évvel ezelőtt 3-4 fővel alakult meg a kis vasbeton iroda, de ma már 10 fő dolgozik itt. Ugyan vasbeton irodának hívnak bennünket, de ide tartozik a téglaszerkezet, a rekonstrukció és a mélyépítés, alapozás, munkatérhatárolás, de akár műemléki átépítések is. Úgy is mondhatnám, hogy minden, ami nem acél, az hozzánk tartozik. Eleinte az előregyártott vasbeton szerkezetek tették ki a feladataink jelentős részét, például a csarnokszerkezetek, de ma már az előregyártott, valamint a monolit és a rekonstrukciós munkák között lényegében fele-fele az arány. Amikor 10 évvel ezelőtt az előregyártott elemekkel kezdtünk foglalkozni, akkor azok az előregyártó cégek, akikkel szorosabb kapcsolatban voltunk kizárólag Allplant használtak. Ez volt a közös nyelv közöttük és a tervezők között, nem csak itthon, hanem külföldön is. Például Romániában is nagyon sok csarnokot terveztünk és ott is minden partnerünk Allplant használt, így egyértelműnek tűnt, hogy mi is emellett kötünk ki. Persze ez egy komoly döntés, hiszen a tervezőprogramokat nem sűrűn váltogatja az ember. Amióta elkezdtük használni, azóta az Allplan sokat fejlődött és mi is sokat fejlesztettük.

ÉF: Jól látom, hogy az adott területen szinte adott volt az Allplan használata?

ZL: Az előregyártás során talán az Allplan a legelterjedtebb, de a monolit tervezésnél már más szoftverekkel is kompatibilisnek kell legyünk, ez azonban az Allpannal nem okoz problémát. Első körben megkapjuk az építészektől, általában ArchiCad-ben a terveket, amik alapján mi előállítjuk az IFC-ket és innentől kezdve ők is ezt tudják integrálni a tervezőprogramjukba.

ÉF: A szoftveres innováció során milyen fejlesztésekre van szükségetek és ehhez mennyire nyújt rugalmasságot az Allplan?

ZL: Egy előregyártott csarnok tervezésénél 3D-ben előkészített gyártmánytervet készítünk, amihez egy sor olyan favágónak mondható lépést meg kell tennünk, amivel a tervező kollégáink küzdenek meg, közben pedig csinálhatná a gép is. Azt gondoltuk, hogy ha egy kis programozással megírjuk a megfelelő scripteket, azzal megoldhatóak lehetnek ezek a problémák. Már eleve létezett jónéhány előre definiált kisebb segédprogram (Python part), amikre nem találtunk, azokat pedig megírtuk magunknak. Például egy lábazati panel kialakítása eléggé pepecselős munka egy tervezőnek, de ha megírunk hozzá egy segédprogramot, akkor a feladat egy egyszerű mozdulattal kiváltható.

Az újabb generációs programozásoknál már nem nehezen értelmezhető kódokat kell írni, hanem mindez egy jobban átlátható rendszerben, az úgynevezett visual script modul segítségével megoldható. Talán nem szerénytelenség azt mondani, hogy ezeknek a segédprogramoknak a fejlesztésében mi is részt vettünk, hiszen a javítási javaslatainkat mindig elküldtük az Nemetschek müncheni központjába és látható módon, ha úgy érezték, hogy mindez javítandó, akkor ők ezeket bele is építették az újabb verziókba. Egy kölcsönös és elég aktív, gyors levélváltás zajlott köztünk. Volt olyan pillanat is, amikor elértük a programozási lehetőségünk felső határát azzal, hogy már nagyobb volt a script, mint amit a program kezelni tudott, de remélhetőleg hamarosan a fejlesztési igényekhez igazodva erősödik a rendszer.

ÉF: Mondanátok néhány konkrét példát!

Seres Zoltán: Az Allplant elég régóta használjuk, de maga a visual script modul csak a 2019-es verzióban jelent meg először. Akkor ez még viszonylag kezdetleges volt, amit most használunk, az már lényegesen fejlettebb. Az irodánkban az volt a cél, hogy minél innovatívabb megoldásokat keressünk. Több scriptet is írtam, kezdetben olyanokat, amelyek a modellezési feladatokat gyorsítják meg. A csomópontok kialakítása eléggé időigényes és favágó munkát igényel, ezt szerettük volna áthidalni és ezért kezdtük el tesztelni a modult. Olyan scriptekre kell gondolni, mint amilyennel például a modellben lerakott pilléreket egyszerűen ki tudjuk választani, majd ahhoz le tudunk tenni kehelynyakat és konzolokat. Ez egy viszonylag egyszerűen megírható script volt az Allpanon belül. De készítettünk talpgerenda scriptet is, amihez egyszerűen megrajzolunk egy vonalat és a szoftver létrehozza nekünk a talpgerendákat a keresztmetszeti méretek alapján, egyúttal pedig elkészíti a kivágásokat is a kehelynyakak helyén. Készítettünk egy attikatoldó scriptet is, amiben a pillérekhez kiválasztjuk, hogy melyekhez szeretnénk ilyen toldásokat elhelyezni, majd utána csak beállítjuk, hogy melyik oldalra kerüljenek. De számos apróságot, ami amúgy nagyon aprólékos munka lenne, mint például a kiharapások, beharapások kiszerkesztését jól el tudja végezni a szoftver. Egyúttal a hibaforrásokat is jobban ki lehet szűrni.

Lábazati gerenda scriptet is készítettünk, mert az elemek modellezése korábban időigényes feladatnak bizonyult. A script a kapcsolódó hajtűket az annak megfelelő szinten helyezni el a modell geometriájához igazodva, az elemek találkozásánál a hézagokat elhagyja, ezekkel kiküszöböli a hibaforrásokat és végeredményben egy gyártmánytervezésre kész geometriát kapunk mindössze néhány kattintással.

Talán a legnagyobb volumenű feladat a folytatólagos gerenda készítő script konstruálása volt. Itt megrajzolunk egy vonalat alaprajzi nézetben, utána kiválasztjuk a csatlakozó pilléreket, amelyek közé a gerendákat elhelyezni szeretnénk és a program automatikusan elkészíti a kapcsolatokat. Ha felülre födém kerül, akkor a script megoldja a kiálló kengyelezést is, de a beüléseket, beharapásokat is elkészíti. A gerendavégi fűzőlyukak száma a keresztmetszet szélességének függvényében automatikusan készül el beleértve a hozzátartozó neoprén lemezeket is. Ezeket korábban nagyon sok időbe telt lemodellezni és így sikerült leegyszerűsíteni a folyamatot. Ez volt számunkra a legnagyobb volumenű script, sok időbe telt kidolgoznom.

ÉF: Honnan szerzed mindehhez a tudást?

SZ: YouTube-videókat nézegettem, amik az alapfunkciók megtanulására jó alapot nyújtottak, de utána leginkább autodidakta módon tanultam bele és ahol kellett, besegítettek a szoftveres kollégák is.

BZs: Fantasztikus látni, hogy elindult egy olyan tanulási folyamat, amit egy gerjesztett innovatív környezet teremtett. A teljesen különböző területeken dolgozó kollégák együttműködnek, konzultálnak. Házon belül el is indult egy alulról jövő tanulási-tanítási folyamat, a kollégák megosztják egymással, amire maguk jöttek rá a munka és az önképzés során. Ma már van olyan nagyvolumenű projektünk, amiben minden egyes lépés script vezérelt és összesen egy ember felel az egész modell előállításáért. Számomra megdöbbentő, de ez rendkívül eredményes folyamat. Ez a jövő!

ÉF: A területtel foglalkozó további kollégákkal milyen a kommunikáció?

ZL: Az Allplan visual scriptje viszonylag friss, 2019-ben jött ki az 1.0 verzió, de már ehhez is találhatóak fórumok. A régebbi verzióhoz viszont szinte végtelen a tárháza az a kapcsolódó online fórumoknak.

ÉF: Mennyire alakulhat ki a szabad tudásáramlás? A cégek nem féltik a saját házuk táján kifejlesztett tudást?

BZs: Úgy kell elképzelni, hogy ezek a scriptek hatalmas méretűek és összetettek, ezért teljes egészében csak az az ember látja át vagy érti, aki kifejlesztette. A tudás annak a fejében létezik, aki eljutott idáig és ide csak a fejlesztési folyamat útján érkezhetett el. Ha ezt egy másik embernek átadná, ő már nem értené meg a folyamatot, jóformán több idő menne el arra, hogy átlássa, mi, hogyan épül fel, mintha maga is a nulláról fejlesztené ki, amennyiben ért hozzá. A tudásátadás a videókon, avagy a nemzetközi Allplan Fórumon keresztül működik, de inkább a tapasztalatnak és nem magának a tudásnak a megosztásáról beszélhetünk.

Bán Dávid