építészet : környezet : innováció

Egy halom tanulság

„Matrica” múzeum és régészeti park, halomsír rekonstrukció, Százhalombatta
Építész: Gelesz András és G. Lenzsér Ágnes

„Matrica” múzeum és régészeti park, halomsír rekonstrukció, Százhalombatta

Épített örökségünk nagy részét Magyarországon is közmegbecsülés övezi. A „köz” könnycseppeket hullat minden száz éves bontásra ítélt épületért, és örvend, ha megújul az omladozó bérház. Az épületek eredetisége, minősége a koruk előrehaladtával egyre kevésbé számít, de nem is baj ez, hisz épített örökségünk határozza meg egy hely hangulatát, hordozza emlékeit, történelmét. A jelenben épülő házak nem tudnak - még a különlegesen jó minőségűek sem - ilyen egyértelműen pozitív érzelmeket kiváltani a „köz”-ből, Magyarországon biztosan nem.

Ám van az építészetnek egy szerencsés területe, ahol a szükségből fakadó korszerű építészeti gondolkodásmód még itthon is elismerést vált ki majd’ mindenkiből. Ez pedig nem más, mint a joggal szeretett épített örökségünk védelme, bemutatása, kihasználása.

Mert mit érnek a tagozatok, ha a bérházban nincs fürdőszobája a lakásoknak, mit ér több száz vidéki kúria, ha nincs, aki a hideg termeket belakná, mire jók első nagy gázgyárunk kátrány- és víztornyai, ha üresen állnak évtizedek óta? És legfőképp: kit érdekel egy ősi kultúra temetkezési helye, ha az a föld alá van rejtve?

A „köz” felé a leghálásabb építészeti feladat ma modernizálni egy lakást, közintézményesíteni egy kúriát, vagy fesztiválközpontot tervezni egy elismerten szép ipari épületegyüttesbe. Ha megfelelő kezekbe kerül egy régi épület, jól megválasztott funkció tölti be a sokat látott falakat, és még a műemlékvédelem szigorú őrei sem gátolják a megújulást, van esély valami új, korszerű, ámde az eredeti értékeket és a történeti kontinuitást megtartó hely kialakítására.


A 115-ös halomsír - nyugatról a bejárat
Látogatói híd

 

És mit tehet az építész, ha egy elmúlt kor építménye már önmagában nem is hasznosítható, ámde bemutatása fontos „köz”-ügy? Érdekes, hogy a legkorszerűbb technológiák, az innovatív hozzáállás és az építészeti minőség ilyen helyzetekben „köz”-megelégedésre tud érvényesülni, még Magyarországon is.

Az egyébként láthatatlan épített emlékek bemutatása és védelme olyan tervezési feladat, amely a leginnovatívabb technológiák vagy a legelvontabb gondolatok alkalmazását igényli az építészek részéről.

A szombathelyi Fő téren található bankfiók közönségforgalmi részének üvegpadlója ma már talán kevesek szívét dobogtatja meg, de ne feledjük, a Savaria római maradványai fölé készült üvegszerkezet az első ilyen volt Magyarországon! Régészeti emlékeinkhez a XX. század második felében sokan nyúltak bátor kézzel, sokszor talán felelőtlenül. De vitathatatlan, hogy a legújabb építészeti eszközöknek szakmailag is indokolt helyük van a régészeti emlékek bemutatásában és védelmében. Az csak szerencsés ráadás, hogy a közönség ilyen környezetben jobban be tudja fogadni a kortárs építészetet. Ez természetes is, hiszen sokszor csupán pár faltöredék, pár faragott kő maradt, melyeknek az értelmezésére is sokszor szükség van új építészeti elemek vagy vizuális jelek alkalmazására. Ha a bemutatást és védelmet szolgáló építmény ezen felül többlet jelentést hordoz, vagy esetleg egyéb értelmes eseményeket is okozhat vagy befogadhat, a történeti jelentőséggel bíró romok valódi kapcsolatba kerülhetnek a jelenkori emberrel.

A közelmúltban ellátogattunk Százhalombattára, ahol egy 2700 éves halomsír megtekintése adott egy kis hitet, hogy itthon is lehet létjogosultsága a korszerű, korrekt építészetnek.


2700 éves borona
Rekonstruált boronafal

 

Százhalombatta mai nevét száznál is több halomról, vaskori halomsírról kapta. A kultúra, mely a Halstatt-korban ezeket a különleges temetkezési helyeket létrehozta, történelmünkben egyéb nyomot nem hagyott. Két és félezer éven át csak a furcsa dombok emlékeztek erre a népre, a mezőgazdasági művelés a halmokat is egymás után tüntette el. 1996-ban nyílt meg a Régészeti Park, melynek területén több halomsír is található. A 115. számú halmot - amelyben a tölgyfagerendákból épült sírkamra konzerválódott - a közönség számára is megnyitották. A halmot egy látogatói út szeli ketté Gelesz András és G. Lenzsér Ágnes terveiben. Ezzel válik láthatóvá a feltárt sírkamra, melyet érthetővé a Mezős Tamás által (az említett szombathelyi üvegpadló is az ő műve) elképzelt audiovizuális bemutató tesz.

A terv megvalósult, 1998-tól látogatható a sírhalom.

Aki betér ide, megérti eme ősi kultúra szokásait, építkezését. De megértheti a mai kultúra egy fontos részét is, a mai építészet létjogosultságát. Akármilyen építési feladat is merül fel, a többlet építészeti gondolat többlet értéket és használhatóságot jelent.

Bemegyünk, megnézzük, kijövünk. Ennyi lenne a régészeti bemutatóhely lényege.

De itt…

Nyugatról keletre megyünk, időben visszafelé, a halomban hasadék hív, két támfal között lassan szűnik meg kapcsolatunk e világgal, a forgó acélajtó misztikusan nyílik magától, majd bezár minket a dombba. Bent hűvös, fentről természetes fény dereng és törik meg a födém betonlamelláin, íves gerendáról sugárirányban feszülnek a tartópászmák, acélhidat tartanak, rálépek, átlátok rajta, a híd egy ősi kor felett visz. Hangok és képek jönnek, egy népről mesélnek, majd itt-ott erős fények gyúlnak, több ezer éves boronafalak kerülnek reflektorfénybe, majd cserépedények halottak hamvaival bennük. A tér fekete falaival értelmezhetetlenül tág, föld alatt vagyunk valahol, de végül felgyullad minden fény, összeáll a kép, csak a tér határai maradnak sötétben, majd nyílik az ajtó, a túloldalon megyünk ki, napfény és meleg, csak látogatóba voltunk egy régi világban.

Érdekes világ. Az építész tette érdekessé.

szöveg+kép: Kádár Bálint, memo

Az épületről bővebben az Alaprajz 1999/7 számában és a Magyar Építőművészet 2003/4 számában


„Matrica” múzeum és régészeti park
2440, Százhalombatta, István király u. 4.
115. halomsír rekonstrukciója

Építész: Gelesz András és G. Lenzsér Ágnes (Gelesz és Lenzsér Kft.)
Munkatárs: Marián Balázs
Ásató régész: Holport Ágnes
Műemlékvédelmi szakértők: dr. Hajnóczi Gyula, dr. Mezős Tamás
Szerkezetterv: dr. Kollár Lajos, dr. Németh Árpád

vélemény írásához jelentkezzen be »