Közélet, hírek
Egyszerűsített építési bejelentés 300 nm feletti házakra is?
2017.02.28. 09:10
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény módosítását vitatta meg hétfőn az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottsága, a javaslat az egyszerű bejelentést kiterjesztené a 300 négyzetméter feletti, nem kereskedelmi célú, egy lakást tartalmazó lakóingatlanok építésére is. A kormánypárti előterjesztő szerint a törvénymódosítás segítheti a családok otthonhoz jutását, az ellenzék szerint viszont káros lenne a természeti és az épített környezetre.
Az előterjesztő Füleky Zsolt, a Miniszterelnökség építészeti és építésügyi helyettes államtitkára szerint az egyszerűsített bejelentés bevezetésével kedvező folyamat indult el tavaly, lerövidült és könnyebbé vált az építkezések engedélyezési folyamata. Hozzátette, hogy a változás következményeit azóta is folyamatosan ellenőrzik, annak hatásait kedvezőnek látják, és a mostani tervezet elkészítésekor a kamarákkal is egyeztettek. Hangsúlyozta, hogy a törvény módosítása esetén is biztosított a jogszabályi egység, a szükséges műszaki, településképi feltételek pedig akkor is teljesülnek, ha a változásban érintett ingatlanok kikerülnek az engedélyezési körből.
Sallai R. Benedek bizottsági elnök (LMP) szerint a tervezet számos jogszabállyal - többek között a településkép védelméről szóló, tavaly elfogadott törvénnyel - ellentétes, továbbá akadályozná a szakhatóságokat abban, hogy érvényesítsék a saját szempontjaikat az engedélyezési eljárás során, ráadásul túl nagy felelősséget ró a tervezőkre.
Hozzátette, hogy a lakosság túlnyomó többsége 80 négyzetméternél kisebb lakásban él, akik pedig 300 négyzetméteresnél nagyobb ingatlant szeretnének, azok a korábbi szabályoknak megfelelően is tudnak építkezni. Az ellenzéki politikus nem lát biztosítékot a tervezetben arra, hogy nem jönnek létre "tájsebek" és nem villák fognak épülni családi lakóingatlanok helyett. Sallai R. Benedek szerint az egyszerűsített bejelentés eddigi hatásai is vitathatóak és rengeteg konfliktust okoztak, ezért a változásnak nincs létjogosultsága.
Kepli Lajos (Jobbik) szerint a törvénymódosítás kedvezményezettjei azok lehetnek, akik eddig is a szabályokat áthágva építettek környezetbe nem illő ingatlanokat, az ilyen helyzeteket nem szabad törvénymódosítással segíteni - figyelmeztetett.
Válaszában Füleky Zsolt hangsúlyozta, hogy a törvénymódosítás nem ad különleges jogosítványokat a nagyobb ingatlanok építtetőinek, csupán egy jól bevált rendszert terjeszt ki rájuk. Hozzátette, hogy az engedélyezés a korábbi formájában nem maradhatott fönn, mivel a szakhatósági eljárások hónapokig is elhúzódtak. A változás segítené az otthonhoz jutást, a gyermekvállalást és a családok több generációjának együttélését is új építési telek vásárlása nélkül, a 300 négyzetméter feletti lakóingatlanok pedig a vidéki településeken nem számítanak rendkívülinek - fogalmazott.
A vitáról szóló jelentést a bizottság a hét kormánypárti tag támogatásával, egy ellenszavazat mellett elfogadta.
forrás: MTI
08:55
Lásd a legújabb fejleményeket:
http://epiteszforum.hu/lakoepuletek-egyszerusitett-bejelentesi-eljarasa
13:10
A tegnapi Közlöny már tartalmazza is a 2017. évi XXIV. törvényt az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénynek az egyszerű bejelentés 300 négyzetméternél nagyobb lakóingatlan nem kereskedelmi célú építésére történő kiterjesztésével összefüggő módosításáról
Ezek szerint a magánszemély a „saját lakhatásának biztosítására” akár két mélyszintes teremgarázzsal ellátott 1000 m2 szint feletti felépítménnyel rendelkező belvárosi palotát is építhet.
Mivel felső korlátot nem tartalmaz a törvény!, és az új báró Csekonics be tudja bizonyítani, hogy ekkora épület szükséges a ragjához méltó lakhatási igényeinek kielégítéséhez és egyben az ehhez szükséges a kiszolgálást biztosító személyzet elhelyezéséhez!
Ryhe
Ui. Kezdetben még arról is rebesgettek, hogy a 300 m2 feletti, így épült lakóépületre 10 éves eidegenitési tilalmat rendelnek el. Ez sincs sehol. Gondolom Jánoska nem szeretne ez utóbbiba beleesni.
10:59
@Hartmann György Sándor: Megépül lakóházként, kap egy rendeltetési mód változtatást a polgitól és máris kész az atomerőmű akadékoskodó szakhatóságok nélkül...
11:25
@zszoli: Olvasssátok el a törvényt, mielőtt lükeségeket kommenteltek:
2017. évi XXIV. törvény
(7) A (6) bekezdés szerinti hatósági bizonyítvány kiállításától számított 5 évig a (2) vagy (3) bekezdés szerinti építési tevékenységgel érintett lakóépület rendeltetése akkor sem változtatható meg, ha egyébként a rendeltetésváltoztatás jogszabályi feltételei fennállnak. E tényt a (6) bekezdés szerinti hatósági bizonyítványban fel kell tüntetni.
(Jogszerűtlen az építési tevékenység, ha
a 33/A. § szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet)
„bb) természetes személy esetében 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladóan nem saját lakhatás biztosítása érdekében, illetve a megépült lakóépületben nem csak egy lakást kialakítva,
bc) természetes személy esetében a meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó bővítését nem saját lakhatás biztosítása céljából, nem saját lakhatásra szolgáló lakóépület tekintetében végzik.
Azért így elég kockázatos ügyeskedni! Amúgy rendeltetésmódosításnál miért is nem kell megkeresni a szakhatóságokat, ha az új rendeltetés szükségessé teszi?
Elég nagy problémákat vet fel ez a törvény a településkép szempontjából, sajnos a nagy egyszerűsítésnek áldozatul esett a településképi vélemény és a tervtanács is, ami eddigi tapasztalatom alapján eddig mindig pozitiv eredményeket hozott a település és az építtető számára is.
11:39
@csoszka: Szándékosan sarkítottam.
Viszont a 148§ (2) bb) bc) pont is felvet pár kérdést. Hogy bizonyítható? Mi van ha magának építette, de vis maior miatt el kell adni? Mi a helyzet öröklés esetén? stb.
szerk: egyébként a rendeltetési mód változtatása nem építési tevékenység, de ha építési tevékenységgel jár akkor is lehet nem engedélyköteles verziója (pl lakásból iroda azzal, hogy a bútorokat lecseréljük)
ÉTV - 34. §(1) Építési tevékenység megkezdéséhez és folytatásához jogszabályban meghatározott esetekben az építésügyi hatóság eljárásának lefolytatása szükséges. Az építésügyi hatóság jogosult az építési tevékenység jogszerűségének ellenőrzésére.
Étv - Építési tevékenység: építmény, építményrész, épületegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, karbantartása, javítása, lebontása, elmozdítása érdekében végzett építési-szerelési vagy bontási munka végzése.
OTÉK - Átalakítás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség alaprajzi elrendezésének vagy külső megjelenésének, megváltoztatása érdekében végzett, az építmény belső térfogatát nem növelő építési tevékenység.
312/2012 - 1. Mell. (engedély nélkül végezhető..) 1. Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik.
312/2012 - 1. Mell. 6. Épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása.
18:05
@csoszka: Elolvastam és két megjegyzésem lenne:
A tulajdonosváltás nem egyenlő a rendeltetésváltozással, a kettő nem jár együtt kötelezően.Nem kell külön házmesteri lakást kialakítani, elég, ha van külön szobája a kapusnak, a biztonsági őröknek, a lovásznak, a nevelőnőnek, a 40 cselédnek stb.
18:08
@Hartmann György Sándor: Így van, abban semmi új nincs, ha egy házat el kell adni, örökölni kell. Az történik ami eddig.
Engem még az sem zavar, ha 40 cselédje van és mindegyiknek külön szobája, az eddig is megépítette a házát (bár a "segítsük a családok otthonhoz jutását' indok erősen sántít 320 m2-nél), a HÉSZ-t most is be kell tartania, ráadásul a tervező a jogosultságával játszik, ha csal, ami elvileg az építés bármelyik fázisában kiderülhet.
Attól sem félek, hogy a 41. szoba rálóg az oldalkertre, viszont a településkép szempontjából (is) elég alacsony az építészeti minőség, nagyon gyenge tervekből születnek nagyon nagy házak. Ezeken segített a jó főépítész és a jó tervtanács. Mostantól ez gyengül, néhány éven belül kiderül, a főépítészi konzultáció mire elég.