építészet : környezet : innováció

Élet a háború után

Mi történik a háború után? Hogyan tér vissza az élet ezekre a helyekre, hogyan indul a rehabilitáció? Milyen építészeti eszközökkel lehetne ezt segíteni? Bartók Anita diplomamunkájaként egy többfunkciós visszafogadóházat tervezett a háborús övezetben. 

Témaválasztás

Diplomamunkám témaválasztása során mindenképpen szerettem volna valamilyen valós, napirenden lévő problémával foglalkozni. A Közel-Kelet és annak válságos hányattatása nem ismeretlen téma napjainkban. Én azonban a problémát eltérő megközelítésből kezdtem vizsgálni; sok helyen az évek óta tartó küzdelmek lassan elcsitulnak, ami után elnéptelenedett, romba döntött városok, lelkileg megtört emberek maradnak. Ilyen helyszín többek között Moszul, a hajdani Mezopotámia fővárosa is, melyet tervezési helyszínként választottam.


Makettfotók - építész: Bartók Anita

 

Tervezési helyszín - Moszul

Tervezési helyszínemet az aktualitások hozták. Moszul épp a félév kezdete előbb szabadult fel a több éves ostrom alól, így jobb helyszínt keresve sem találhattam. Irak második legnagyobb városa mintegy 400 km-re északra terül el a fővárostól Bagdadtól. Fekvése ideális, a Tigris folyó két partja mentén helyezkedik el. Lakossága etnikailag kevert, lélekszám legnagyobb részét arabok alkotják, de laknak itt többek között asszírok, kurdok, örmények és törökök is. Vallási és politikai nézeteiket tekintve is meglehetősen vegyes képet alkotnak. A béke a város sokszínűsége miatt azonban igen törékeny. Az elmúlt évtizedek folytonos háborús helyzete folytán a jelenlegi népességet fél millióra becsülik. A város híres muszlin anyagáról és gyümölcstermelésről. Már a keresztes időkben is bányásznak kőolajat környékén, amit gyógyászati célra, világításként, kötő- és szigetelőanyagként is hasznosítanak.

2003-ban az Amerikai Egyesült Államok háborút indított Irak ellen a Közel-Keleten folytatott terrorizmus elleni békehadjárat részeként. Ennek eredményeképp amerikai katonai felügyelet alatt megalakult az új iraki kormány. Ettől kezdve az iraki népnek a mindennapokban folyamatos, átfogó katonai ellenőrzésnek kellett alávetni magát. 2011-ben az Arab tavasz hullámai elérték Irakot is. A helyzet 2013-ban csúcsosodott ki és a korrupció ellen irányult. A dühös és elmérgesedett politikai szituációt kihasználva az Iszlám Állam 2014-ben mintegy 4 nap alatt elfoglalta Moszult, melynek következtében egy erőszakos elnyomás vette kezdetét. 

2016 őszén az iraki kormány és szövetségesei támadást indítottak a város felszabadításáért, melynek eredménye a majdnem két éven át tartó véres ostrom lett. A kormányerőknek ez idő alatt sikerült visszafoglalni a várost, Moszul felszabadítását 2017 júliusában kiáltották ki. Az ütközeteket a történelmi óváros sínylette meg legjobban az ütközeteket, épületállományának több mint fele megrongálódott. Az ostrom során a városlakók jó része az ellenséges frontvonalak közé szorult, ezáltal végig kellett élniük az elmúlt évek szörnyűségeit. Miután Irak hivatalosan is bejelentette a város felszabadítását, hajdani lakói elkezdtek visszatérni a városba. Napjainkban megindult a település helyreállítása, mely biztosan hosszú évek munkája lesz. 


Feltárul az épület - építész: Bartók Anita

Bejárat előtere a szociális és igazgatási épülettel - építész: Bartók Anita

 

Tervezési program

Vizsgálva az adott körülményeket arra jutottam, hogy a menekülttáborokat elhagyva szükséges lenne egy köztes funkció beiktatása mielőtt az otthonukból elmenekült emberek újra hazaköltözhetnének. Ezt az épületet visszafogadóháznak nevezem. Az épület peremterületeken elhelyezett hasonló segélyezési funkciókkal szemben a település központi zónájában helyezkedik el, mely lehetővé teszi az egyéb funkciók könnyebb megközelítését. Funkciójában arra hivatott, hogy átmeneti szállást nyújtson az otthonukba még különböző okok miatt beköltözni nem tudó emberek számára, miközben kiegészül olyan vallási, szociális és segélyezési funkciókkal melyek megkönnyítik a mindennapjaikat, javítják az életminőséget, amíg ők a hajlékukat újra lakhatóvá nem teszik.

Erre a fokozatosságra úgy gondolom pszichológiai szempontból is legalább akkora szükség van, mint funkcionalitását tekintve. Az épület állandó jellege, a menekülttáborok zavaros, gyors, könnyen változó közege után biztonságérzetet sugároz, ezáltal elősegíti a lelki gyógyulást az átélt borzalmak után. Ennek további előnyét szolgálja, hogy az épület egy kisebb befogadóképességre lett tervezve, mely könnyebbé teszi a társas interakciókat. A szétzilált családok itt újra szeretteikre találhatnak, hogy aztán együtt kezdhessenek új életet.

 

Nézet a déli közterület felől, előtérben a felrobbantott mecset maradványa a körülötte kialakított romkerttel - építész: Bartók Anita

Déli homlokzati nézet - építész: Bartók Anita

 

Szociális program

A programmeghatározáskor a szociális tevékenységeket előtérbe helyeztem. Fontosnak találtam, olyan közösségi zónák kialakítását, ahol a pénteki közös imádság zajlik,, vagy ahol a gyerekekkel és az ő oktatásukkal, fejlesztésükkel foglalkoznak. Olyan tereket amelyek az épület falain belül privát közösségi interakciók elősegítésére szolgálhat, és olyan térkapcsolatokat, melyek a városlakók és az épületen belül elszállásolt civilek kapcsolatteremtését idézik elő.

Az iszlám egyik alapvető pillére a Zakat, azaz alamizsna. A szó szerinti jelentése a Zakatnak egyszerűen tisztaság. Ez egyfajta térítés, melyet minden muszlimnak évente meg kell fizetnie, melyet lehet közvetlenül a rászorulónak vagy olyan szervezetnek, amely a szegényekről gondoskodik. Ez jól példázza az iszlám az egyén és a társadalom közötti viszonyának lefektetett vezérfonalát. Ilyen szociális gondolkodás mellett úgy vélem, az általam tervezett épület nemcsak a háború lezárta után szükséges, hanem a későbbiekben, béke idején is megállja a helyét és menedéket ad a rászorulók számára. Emiatt terveztem az épületet állandóra nem pedig ideiglenesre.

 

Zöld oázisok az épületegyüttesen belül - építész: Bartók Anita

Lakóblokkok belső udvara - építész: Bartók Anita

 

Tervezési terület

A Moszullal kapcsolatos kutatásaim során szemet szúrt egy meglehetősen jól publikált terület. Az 1172-ben épült al-Nuri mecsetet, illetve a hozzá tartozó - Moszul egyik jelképévé váló - al-Hadba minaretet idén nyáron a radikális sejtek felrobbantották, ezzel hatalmas kárt okozván épített örökségükön. A területet a történelmi óvárosban helyezkedik el, minden elvárásnak megfelel, így ideálisnak találtam ahhoz, hogy ezt válasszam tervezési helyszínként. Ezen felül úgy gondoltam a fájdalom csillapítása érdekében szükséges a terület gyors újrahasznosítása, hogy ne egy tátongó sebhelyként emlékeztessen a megélt fájdalmakra.

A terület déli részén találhatók az egykor kelet-nyugati hossztengellyel fekvő mecset maradványai. Szinte semmi sem maradt belőle épen, egyedül a kupola áll még pár düledező pilléren. A helyszín észak-nyugati sarokpontjában található a felrobbantott minaret megmaradt talapzata. A tervezési helyszínen ezen felül egy kis hatszögletű, kupolás pavilonépület maradt még fenn – feltehetően szökőkúttal - mely az egykori mecset kertjében helyezkedett el. A zóna észak-keleti sarkában megmaradt lakóépületek találhatóak. A terület déli peremén egy erősebb főközlekedési tengely található, a többi oldalról a környező lakózónák szövevényes, szűk utcái vezetik ide a csekély forgalmat.

 

Belépve az imahelyre - építész: Bartók Anita

Imahely belső tere - építész: Bartók Anita

 

Tervezési elvek

Az épület szigorúan szerkesztett, raszterszerű alaprajzát különböző funkciójú terek és térkapcsolatok formálták. A létesítmény tömege kívülről zárt, a közterekkel csupán diszkrét vizuális kapcsolatot enged, tiszteletben tartva a helyi hagyományokat. Befelé fordulva azonban az épület a funkcióknak megfelelően kinyílik, ezáltal kellemes tartózkodási zónákat alakulnak ki. Olyan terek jönnek létre, ahol a pénteki közös imádság zajlik, vagy ahol a gyerekekkel, és az ő oktatásukkal, fejlesztésükkel foglalkoznak. Olyan zónák amelyek az épület falain belül privát közösségi interakciók elősegítésére szolgálhat, és olyan térkapcsolatokat, melyek a városlakók és az épületen belül elszállásolt civilek kapcsolatteremtését idézi elő. A tervezés során a vernakuláris építészet jegyeit adaptáltam, célom volt egy, mind megjelenésében, mind funkciókapcsolataiban hiteles épület megtervezése.

 

Az imahely és oktatási épület külső nézete - építész: Bartók Anita

A privát udvar - építész: Bartók Anita

 

Tartószerkezeti rendszer

Bár mára leginkább vasbeton vázas, monolit födémes épületeket építenek Irakban, mégis a hagyományos szerkezeteket választottam. Fontos előnye, hogy a helyi emberek különösebb felszerelés nélkül is meg tudják építeni. Úgy gondolom, hogy amennyiben ők építik fel az épületet, úgy kialakul egyfajta érzelmi kötődés és könnyebben a sajátjuknak tekintik majd, ami mindenképp fontos a jó közérzet szempontjából. A tartószerkezeti rendszer, a fesztávok is a használt anyagokhoz igazodnak. A raszterszerű szerkesztés következtében a létesítményt egyértelmű tartószerkezeti rendszer, teherhordási irányok, könnyen kezelhető csomópontok jellemzik. Az épület szerkezetének tervezésekor a helyi építőanyagokhoz kapcsolódó épületszerkezeti megoldásokkal dolgoztam.

Az adott éghajlaton épületenergetikailag fontos, hogy a falak hőtároló tömeget biztosítsanak. A külső határoló falakat ezért egy kitöltött üreges falszerkezettel terveztem. Ez kellő vastagságot ad, valamint kiváló alkalmat arra, hogy a helyben lerombolt épületek maradványaitól is megtisztítsák a környéket, így a törmelék felhasználásának szimbolikus jelentése is van. A szerkezet meggyámolítására téglapillérek terveztem be vasbetonmaggal. A falsarkak és csatlakozások tömör kivitelben kerülnek kifalazásra. A falazatok felületkezelés nélkül, látszó téglaburkolatként jelennek meg az épületen. A padló hálóval vasalt ajzatra épült rétegrend, vízszigeteléssel, aljzatbetonnal és burkolattal. A födémek borított gerendás fafödémként jelennek meg. A hőszigetelést egy sártapasztásos réteg biztosítja.

 

Az épület külső zárt homlokzata - építész: Bartók Anita

Közösségi tér - építész: Bartók Anita

 

Energetikai koncepció

Az adott éghajlaton a legnagyobb problémát az állandóan magas hőmérséklet jelenti. Emiatt fontos, hogy mind formaképzése, mind épületszerkezeti kialakítása segítse az épületben elvárt kellemes klímát. A passzív tervezéssel ezáltal jelentős energiamegtakarítás érhető el. A külsőleg zárt tömegek megakadályozzák a hő épületbe való bejutását. Emellett feltétel még, hogy az épületszerkezetek kellően vastagok legyenek, hogy biztosítsák a kellő hőtároló tömeget. Kellemes légkört teremtenek a belső udvarok, melyek köré az épületek szerveződnek. Itt az árnyékos területek és a telepítettet zöldfelületek lévén kedvező mikroklíma alakul ki, ezáltal a szerkezet kevésbé melegszik át.

A hűtéssel kapcsolatban fontos szempont még az épület átszellőztetése. Az udvar felé felnyitott homlokzatok nyílászáróin át csak a helység egyoldalú szellőztetése megoldott. Az átszellőzést a külső zárt homlokzati falakban elrejtett függőleges légcsatornák segítik. Ez a területen már évezredek óta bevált módszer. A csatornákba sokszor vízzel teli, porózus agyag edényt helyeznek el, ami nemcsak fűti a behatoló meleg levegőt, hanem megtisztítja a portól is. Ezek a légcsatornák egy széltoronyban végződnek. A tornyon elhelyezett felnyitás legkedvezőbb tájolása észak, így széllel szemben helyezkedik. A tervezés során a tájolás is jelentős szerepet játszik, a helyiségek kedvező elhelyezése segíthet a kellemes közérzet kialakításában. Az átriumos kialakítások a nyári naptól védik a helyiségeket, míg a téli napokon beengedik a fényt. A helyiségeit a hidegebb napokon padlófűtéssel lehet fűteni.

Bartók Anita

 

vélemény írásához jelentkezzen be »