Emberek/Interjú

Energiahatékony megoldások építészeti eszközökkel

1/1

Hirdetés
?>
1/1

Energiahatékony megoldások építészeti eszközökkel
Emberek/Interjú

Energiahatékony megoldások építészeti eszközökkel

2014.10.30. 14:59

A Média Építészeti Díja egyik új különdíj kategóriáját az Austrotherm alapította, és a cég termékeinek profiljához illeszkedve a pályázók energiahatékonyságát lesz hivatott díjazni. Erről, és az Austrothermről Lányi András beszélgetett Kruchina Sándorral, a cég marketing vezetőjével.

Lányi András (ÉF): A 2014-es Média Építészeti Díja rendezvényén Különdíjat adtok át, Energiahatékonyság különdíj - Austrotherm néven. Mi vezetett el titeket a díj megalapításához?

Kruchina Sándor (K.S.): Régóta motoszkált a fejünkben egy olyan díj alapítása, ami felhívná a figyelmet a különösen energiatakarékos megoldásokra, és díjazná azokat, akik ezeket alkalmazzák, és ezzel népszerűsítik. Az energiatudatos építészet némileg megosztja a szakmát, számos érvet szoktak felhozni ellene. Nem ritkán az építtető harcol a tervezővel a magasabb színvonalú, alacsonyabb energiafelhasználású épület létrehozásáért, és úgy tűnik, hogy az előrehaladás motorja inkább a fogyasztó, és nem a szakma. Véleményünk szerint az újdonságnak betudható idegenkedés leküzdhető, és ehhez szeretnénk ezzel a díjjal is hozzájárulni. Célunk az is, hogy olyan korszerű épületeket mutassunk meg így, melyek nemcsak hogy megfelelnek a jövőbeni energiahatékonysági elvárásoknak, de építészetileg is értékesek.

ÉF: Kikből fog összeállni a különdíj zsűrije?

K.S.: Hárman fogjuk elbírálni a pályázatokat. Pataki Rita mestertanár a BME Építészmérnöki Kar Épületszerkezettani Tanszékéről, Papp Ferenc épületszigetelő szakmérnök az Austrotherm Kft. kereskedelmi ügyvezető igazgatója, és jómagam, aki ugyanitt a marketing feladatokért felelek.

ÉF: Nálad mi az, ami kuriózumnak számít energiahatékonysági vonalon?

K.S.: Az energiatakarékosság nem rövid távú program, ezért én inkább a tartós megoldásokat kedvelem. Az épületek átlagosan 50-150 évig állnak, ugyanakkor a gépészetet gyakran cseréljük bennük. Ezért elsősorban az építészeti eszközökkel elért energiahatékonyság a vonzó számomra. A mértéke pedig mindig az adott feladattól függ: nyilvánvaló, hogy egy felújításnál sokkal nehezebb dolga van a tervezőnek, mint egy új épület esetében. Egy biztos: nem az lesz a döntő, hogy ki tud még egy 1 kwh/m2/év-et lefaragni az energiaigényből, hanem hogy színvonalas, hosszú távon élhető épületeket tudjunk bemutatni.

ÉF: És mit vár a hőszigetelési szakma a szabványok létrehozóitól?

K.S.: Kettébontanám a választ. Amennyiben az anyagok előállítására, alkalmazására vonatkozó hazai és harmonizált szabványokra gondolsz, úgy abban mi, anyaggyártók is benne vagyunk, és segítjük a szabványosítási folyamatokat. Magam részéről az ország szégyenének tartom, hogy hatályos szabványok jelenhetnek meg idegen nyelven. Tudjuk jól, hogy magyar szabványok értelmezésén is milyen jókat lehet vitatkozni, hát még ha az egy idegen nyelv szakmai tolvajnyelvén íródott. Ezért az Austrotherm Kft. anyagilag és tevőlegesen is részt vesz azokban a munkákban, melyek a termékeit érintő szabványok magyar nyelvű hozzáférését teszik majd lehetővé.

A másik része a kérdésnek - és szerintem elsősorban erre gondoltál - az, hogy milyenek a hőtechnikai előírások ma Magyarországon. Ezen a téren a rendeletek létrehozóinak leginkább egy szemüveget javasolnék, amit ha feltesznek, és körülnéznek, talán meglátják, hogy a környező országokban hogy áll a szabályozás kérdése. Ma már nem csak Ausztria jár előttünk, de bizony Szlovákia és a tőlünk délre fekvő Szerbia is magasabb színvonalat követel meg az új épületektől, mint mi. Ezen a 2015-ben hatályba lépő új rendelkezés sem sokat segít, és hol van még a 2020-as cél, a közel zéró energiafogyasztású épületek szintje! Sürgősen létre kellene hozni az új szabályozást, és ha lehet, eközben a szakma véleményét sem kéne semmibe venni, mint azt korábban tették.

ÉF: Hogyan próbáljátok elérni azt, hogy a termékeiteket az építész betervezze?

K.S.: Az építész első számú feladata az anyag megjelölésével az, hogy meghatározza annak az anyagnak a tulajdonságait, amit a kivitelezőnek alkalmaznia kell: például homlokzatra homlokzati anyagot tervez be. De a gyártó megjelölésével egy általános minőséget is meghatároz. Nyilvánvaló, hogy egy neves gyártó, aki korszerű gépekkel, laborokkal van felszerelve, más minőséget produkál, mint egy garázsban termelő cég. A tervezőnek tehát nem csak az általa megkövetelt anyag-tulajdonságokhoz, hanem annak általános minőségéhez is ragaszkodnia kell. Szerencsére, többnyire ragaszkodnak is.

ÉF: Milyen ágazati újításokra és újdonságokra lehet számítani? Milyen újdonságokkal jelentkezik az Austrotherm?

K.S.: Az építőanyag ipar nem mikroelektronika, hogy negyedévente új termékeket dobjunk piacra. A termékfejlesztés iránya viszont egyértelmű: egyre hatékonyabb hőszigeteléseket kell kifejleszteni, hogy a magasabb elvárásokat ki tudjuk elégíteni. Várhatóan ezeknek a termékeknek a piaci részaránya is növekedni fog, így esetünkben a fokozott hőszigetelő képességű Grafit® termékek további elterjedésére számítunk.

ÉF: Hogyan sikerült eddig a cég idei éve és mik az elvárásaid?

K.S.: Az építőanyag-ipar az elmúlt években megjárta a poklot, és mi, mint hőszigetelőanyag-gyártók még viszonylag könnyen vészeltük át. Az éledező piac viszont nem a hőszigeteléssel indít, ezért markáns növekedésről még nem tudunk beszámolni. Reméljük, hogy ezt az évet is, miként a korábbit is, pozitív szaldóval fogjuk zárni.

ÉF: A válságévek hoztak valódi piactisztulást? Ha igen, akkor milyenekkel?

K.S.: Bizonyos mértékig igen. A kétezres évek elején boldog-boldogtalan szigetelt – többnyire boldogtalan végeredménnyel. Ezek mára tényleg eltűntek a piacról, de sajnos maradtak még ügyeskedők, miközben a tisztességesen, megbízható színvonalon dolgozók viszont már minden tartalékukat felélték. Szóval nem vagyok túl optimista ebben a kérdésben.

ÉF: Mekkora szerep jut nálatok az online kereskedelemnek? Mi ehhez a viszonya az Austrothermnek?

K.S.: Véleményem szerint a kereskedés továbbra is a kereskedők dolga, akik szép számmal hoztak létre már jól működő webáruházakat. Látványos, hogy az elektronikus kereskedelemben nagyobb az innovatív termékek aránya, mint az egész forgalomban, ezért az Austrotherm, amely mindig is élen járt a fejlesztésben, maximálisan támogatja az ilyen irányú fejlesztéseket.

Lányi András

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Mozgásjavító Általános Iskola épülete // Egy Hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:36
10:30

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Nézőpontok/Történet

Japánkert // Egy hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:35
10:27

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.