| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Helyek

Építész - kongresszus 2015 - és akkor a hollandok

1/7

ING székház

az egykori moszkvai csokoládégyár

NHL egyetem

Nemzeti Kaohsiung Center for the Arts

National Kaohsiung Center for the Arts - terv

National Kaohsiung Center for the Arts - forrás: www.mecanoo.nl

?>
ING székház
?>
az egykori moszkvai csokoládégyár
?>
?>
NHL egyetem
?>
Nemzeti Kaohsiung Center for the Arts
?>
National Kaohsiung Center for the Arts - terv
?>
National Kaohsiung Center for the Arts - forrás: www.mecanoo.nl
1/7

ING székház

az egykori moszkvai csokoládégyár

NHL egyetem

Nemzeti Kaohsiung Center for the Arts

National Kaohsiung Center for the Arts - terv

National Kaohsiung Center for the Arts - forrás: www.mecanoo.nl

Építész - kongresszus 2015 - és akkor a hollandok
Helyek

Építész - kongresszus 2015 - és akkor a hollandok

2015.06.16. 10:22

Cikkinfó

Szerzők:
Hanusovszky Katalin

Vélemények:
12

Dosszié:

És akkor Emiel Lamers fiatal holland építész állt a pódiumra. Az ő szavai ragadtak meg, de nagyon, aki könyvet ír a magyar kortárs építészetről és tudósít az A 10-ben rólunk, kiállítást szervez itthon és külföldön, körbejárja az országot, meglátja bennünk és megmutatja másoknak is az európai minőséget, ami ott van épületeinkben, de észreveszi a sajátost, a helyit is, angol szót is szerkeszt rá, mert tessék odafigyelni, lehet minket szeretni. Hanusovszky Katalin írása.

Egy igaz mese erről:

Valamikor az idők kezdetén, hírét vevék messzi Hollandiában, hogy a Gonosz vasfüggönye fölgördüle és immár szabad bejárás adatik Keletközépfölde vidékére. Két hollandus összeszedvén minden bátorságát útnak indult vala emez távoli tájakra, szerencsét próbálni. Rögvest körülnézvén, ámulva láták, hogy a néhai Gonosz birodalmában is virágzék vala az kultúra, sőt még annakelőtte is csudálatos épületek emelkedének az néhai korokban, melyeket otthoni tájaikon is nagyra becsülének. El is határozák, hogy egy időre letelepedének és mesterségöket ím itt gyarapítván, élik világukat. Szerencsével mondva, így is történt aztán, mint maguk, mint országuk, mint az Magyarföldön élők nem kis dicsőségére. Ez két ember azóta is úgy tekint szívében megösmert tájainkra, mintha érkeznék haza, s viszi hírünket, hogy jó itt lenni.

A holland nagykövet úr Gajus Seltema bevezető gondolatai az idei Építészkongresszuson, a világméretű exportcikké vált - életminőséget szem előtt tartó, a békés együttélést, a holisztikus megközelítést, a helyi és globális kritikák egyeztetését, a kulturális és spirituális tartalmak szem előtt tartását preferáló - holland építészet sikeréről és követendő példájáról, érdekesen keveredtek Szőcs Géza kormánybiztos, miniszterelnöki főtanácsadó úr felvezető szavaival, aki antik példázatként Thália papjainak és papnőinek nevezve az építészeket, a múzsa csókjáról és az építészetről, mint a művészetek anyjáról szólt. Csak arra tudtunk gondolni erős meghatódásunk közben, hogy a politika művészetének valamiért se istene, se múzsája nem volt már az antik kultúrákban sem.

Minden Építészkongresszus tartogat meglepetéseket. A meghívott előadók, kiemelt helyen a holland építészek, idén a „L’architekture pour L’architekture ?!" - a városi hely, park liget minőségének pozitív vagy negatív változásáról értekeztek saját tapasztalataik, építészeti hitvallásuk, aktuális tervezési munkáik alapján.

A téma aktualitását a Városliget tervezett beépítése adja, ami mára egy szimbolikus látleletté alakult építészetünk helyzetét illetően. Meddig mehet el a politika és meddig az építészet, ki és hogyan határozza meg, hogy mi és hogyan jó az embereknek, mire költjük el a pénzt és milyen eredményekkel és ezekben az eredményekben hol a gazdasági stratégia és hol a humán értéktartomány határa. Ezek a kérdések, indulatoktól kísérve, ott vannak mindennapjainkban.

Az idei kongresszus igen jó érzékkel választott előadókat a téma megválaszolására. Hogy a válaszok miben és hogy ellenpontozták egymást, ez volt a meglepetés. Írásomban ezekkel az ellenpontokkal szeretnék foglalkozni.
A Hollandiából meghívott válaszolók egy része ismeri Magyarországot, élt is itt, mások életükben először jártak erre. Válaszaikat tehát elfogulatlanoknak, építészeti elemzéseiket pártatlanoknak kell tekintenünk. A válaszokat nagy gyakorlattal rendelkező és az építészet világviszonylatban is jelentős szereplőitől kaptuk.

Erik van Egeraat több megvalósult épülettel is jelen van Budapesten. Életművének egyik jelentős épülete a Városliget peremén helyezkedik el, mindenki ismeri az ING székházát.


ING székház
1/7
ING székház



 Egeraat fiatal, de a Mecanoo-ban már tervezési tapasztalatokat szerzett építészként jött Magyarországra, 92-ben első Andrássy úti munkájával, a Brüll ház (ING bank) rekonstrukciójával, átalakításával, máris hírnevet szerzett magának.

Munkái rövid ismertetése után, (MÉMOSZ, ING irodaépületek, MTK stadion, Drents múzeum Assen, Lipcse egyetem, orosz Sberbank, szemétégető mű Dániában, moszkvai múzeum) rögtön rátért a Liget problémára.

Egeraatot, az építészt Magyarországon sokan ismerik. Ismerjük épületeit, elkötelezettségét a fenntartható építészethez. Egeraat szereti Budapestet, mert megismerte és mert élt itt évekig. Ismer bennünket.

Egy építész, sőt egy nemzetközi hírnevű építész abból él, hogy épít. Ha az a feladat, akkor múzeumot. Egeraat bemutatta nekünk egyetlen körzőmozdulattal, hogy aki komolyan gondolja, az nem elvtelenül teszi ezt. Egeraat a holisztikus gondolkodás híve az építészetben, amire a nagykövet úr is utalt bevezetőjében. Előadása erről szólt.

Ha egy kormány úgy dönt, új kulturális intézményeket hoz létre, az minden bizonnyal jó a városnak, de lényeges, hogy a megvalósítást milyen körültekintően végzi. Budapest már bizonyított, hogy gondos városként, őrzi értékeit. Jó példa erre a Várbazár, ami szerencsésen ötvözi a régi pompa megtartását az új tartalommal. A „hollandiság" az egyszerűséget preferálja, ezért hollandként el volt bűvölve Budapesttől, Budapest történetiségétől, méltóságától. Itt, ha az építész építeni akar, tervezett épületének elsősorban illeszkednie kell.

Ez ma nem divatos irányzat, sok építész, aki nemzetközi hírnévre tett szert és körbeépíti a világot, nem törődik ilyesmivel, mert elsősorban saját portfólóját építi, példa erre Zaha Hadid által tervezett, szervita téri amorf szoborháza.
Túl az építészeti szempontokon, Egeraatnak meggyőződése, hogy az emberek elsősorban jól akarják magukat érezni a környezetükben és történetesen szeretik meglévő városukat, épületeiket, a fákat, a parkokat. A városokat tehát feljavítani kell, hozzátenni, nem elvenni meglévő értékeikből. Ez az építész igazi felelőssége.

A városok ugyanis eleve rendelkeznek meglévő struktúrákkal, ezeket a struktúrákat kell használni és hasznosítani. A kivetített Budapest térképen láthattuk is ezeket a struktúrákat felrajzolva, végigkövetve a város fejlődését 1200-tól napjainkig és mindezt egy ezerötszáz kilométerrel odébbról jött építész tárta elénk, aki meghívott előadóként kimerítő, hiteles, építészetileg, városszociológiailag, urbanisztikailag kultúra-azonosan pontos képet adott nekünk magyaroknak a saját fővárosunkról. Megmutatva, hogy az ikonikus megjelenésének van szerepe a városban, de ez csak a meglévő ikonikussal együtt adja azt a hitelességet, azt a helyspecifikus állandót, amit úgy hívunk Budapest, Magyarország fővárosa.

A logikus levezetését követő drámai csöndben végül elhangzott az előadása lényegének szánt logikus kérdés; vajon mindenáron egy parkot kell beépíteni ahhoz, hogy a város új hangsúlyokat kapjon? A Tate Modern Londonban, a Pompidou Center Párizsban és a moszkvai Csokoládégyár múzeummá történő átalakítása, mind a „nem" válaszok erre.



az egykori moszkvai csokoládégyár
2/7
az egykori moszkvai csokoládégyár




Egeraat a világ hangsúlyait építő építész személyes meggyőződése, hogy a városi zöld tiszteletet érdemlő, hatalmas érték, védelme megérdemel annyit, hogy feltegyük azt a kérdést is, lehet-e közel százezer m2-t építeni egy parkban anélkül, hogy az ne sérüljön.

Nem lehet.
Hogy miért? Mert egy város fejlesztésénél nem lehet egyetlen célrendszert követni. Különösen ott nem, ahol a történelmi Budapest határain belül megrajzolható körben, a meglévő városszövetben elhelyezhető az a százezer m2

Miért vinnénk ugyanezt egy parkba? Mikor ott a lehetőség, hogy „galvanizáljuk" azt, amit a meglévő város ad. Az építészet eszköz, és akkor jó, ha a városi élet struktúrájának minden komponensén javítani képes. Az építészetben ez a valódi cél.

Egy Budapest világörökségi jelentőségű építészetéért elkötelezett, világhírnevet szerzett holland építész gondolatai ezek Budapestről, a Városliget parkjáról és a múzeumépítésről.

*
Bár nem kifejezetten a park építészeti hovatartozásához és a mi Liget problémánkhoz kapcsolódott Herman Hertzberger előadása, mondanivalója mégis fontos tanulságokat tartalmazott, ami ehhez a témához köthető.
A holland strukturalizmus nagy apostola, a nyolcvankét éves Herman Hertzberger egy 1970-ben készült fotóján komoly Elvis séróval tekint a strukturalizmus biztató jövője felé. A strukturalizmus az építészetben befutotta pályáját, emeritus professzorunkon ősz sörény lobog, de a világhírű építész professzor alapvetően pozitív szemlélettel, a sokat látott és megélt ember bölcsességével, ám némi iróniával néz a kortárs építészet világára, melynek aktív szereplője ma is.

Az előtte megszólaló Nuno Fontana (Mecanoo) munkáit nézve „lenyűgözőnek" találta azokat, véleménye szerint (kis ironikus mosoly): az építészet nem változik céljait tekintve, egyfelől lenyűgöz, másfelöl lenyom, leigáz, mint a Mecanoo Korán múzeuma vagy mint a Reims-i katedrális.

Hertzberger úgy véli, az építészeket nem érdekli mit kezdenek az épülettel az emberek, az építész nem foglakozik az emberekkel, megold valamit, egy valamit és odébbáll. Mint a fogorvos, aki betömi a lyukas fogat, de a foghoz tartozó ember egyáltalában nem érdekli.

A látványtervek fotoshoppolt látványemberei egyetlen pózba merevedve vannak jelen az épület dekorációjaként, pedig ők lennének a használók.
Hertzberger az építész, mindig a használónak épített, a szokásaikban, életkörülményeikben megismert használóknak, a valós embereknek.
Egy ilyen hosszú életpályán meg kell élnie egy alkotónak művei eltűnését is, ez persze nem áll messze a strukturalista gondolkodásmódtól, amely a teret flexibilisen továbbfejleszthetőnek, változónak tartja, ennek egy zérópontja lehet a bontás, egy új hely alakulásának indítása. A kortárs építészet nem az örökkévalóságnak épít, bár az örökkévalóság látszólag jelen van épített környezetünkben, ezen nem a változatlanság értendő, hanem egy állandó alakítás, változás, újjá- és átépítés, mint a spliti Diocletianus palota. Ami egy épület volt valaha és most egy város.

Mintegy a strukturalizmus példázataként: „ha a város nagy ház, a ház kis város". Az eltűnés sajátos esete Hertzberger példatárából az utrechti Koncertgebouw hangversenypalota, a maga idejében európai szenzáció, mára beleolvadt megmaradt része egy új épületbe, amit a változó élet diktálása szerint építettek újjá. Építészeti kuriózumként és szép megoldásként, az ő egyetértő közreműködésével.

3/7



A kortárs építészetben Hertzberger szerint a cél a multifunkcionalitás, a változások követésének képessége. A strukturális épületek egyformaságának tanulsága, hogy az élet nem tűri az egyformaságot, mindenki a saját identitását akarja kifejezni, ami bizonyos értelemben felülírja a strukturális építés alapgondolatát. A generikus házak a folyamatos működést kell reprezentálják.

Példa erre szellemes megoldásként a hertzbergeri életműben az NHL egyetem fejlesztett épülete, a régi köré épített bővítés lábra állításával, amely engedi látni a régit és tartalmában is változtatható.


NHL egyetem
4/7
NHL egyetem



Hertzberger meggyőződése, hogy ami ma egyetem, de holnap valami miatt nincs szükség ilyen alapterületre, az lehet kórház vagy lakás vagy könyvtár. Ez a tény viszont felhívja figyelmet arra, hogy nem lehet gátlástalanul építeni, mert bár van a változásokban sok pozitív tendencia, de visszalépés is, nemcsak építészeti értelemben, illetve nem elsősorban építészeti értelemben. Nem az épület eltűnése szomorú, hanem a tartalom eltűnése, mint az amszterdami De Drie Hoven idősek otthonának bontásánál. A tartalmak eltűnése bármikor bekövetkezhet, gazdasági, szociológiai, politikai okokból egyaránt. Pedig a város a közösségért van, ha ezt kivonjuk belőle, marad az épület, márpedig az épület nem lehet szép tárgy vagy szobor. Az építésznek a használatra, az emberekre kell koncentrálnia; a korláton lehessen hintázni, az oszlop lábánál leülni a megemelt lábazatra és amit építünk, az valóban hasznos legyen közösség számára.

"Az elmondottak tanulságaként jegyezzük meg," - mondja Hertzberger a tanár és író, a Royal Institute of British Architects életműdíjjal kitüntetett építésze: "a fotoshop nem valóság, az internet virtuális valóságpótléka helyett legyen közösség és a közösségnek hely, ez a város."

Az építészetnek a lenyűgözés mellett és a lenyomás, leigázás helyett, ennek a közösségnek, azaz a használóknak az érdekeire kell figyelemmel lennie. Az építész ne legyen fogorvos. A lyukas fog betömése csak egy problémát old meg, elfedve annak okát vagy az egész állapotát.

*
Architecture is not only about creating something theoretical or trying to design architectural purity, but more about the use of space and trying to be very contextual; not always in shape, but always in the way buildings will be used by its visitors." - ez a Mecanoo jelmondata, egy világsikeré.

A Hollandiában alapított iroda létszáma több, mint 120 kreatív szakember 25 országból. A csapatot építészek, mérnökök, belsőépítészek, várostervezők, tájépítészek és építészeti szakemberek alkotják. A Mecanoo 1984-ben nyitotta meg irodáját, amikor itt mi még javában építettük a szocializmust és panelépületek adaptálása zajlott lakótelepi méretekben, 600 fős tervező nagyvállalatoknál.

A Mecanoo valamit nagyon tud, ami ma a világot mozgatja, mert Francine Houben vezetésével, létrejötte óta folyamatosan működik. A Mecanoo a világ egyik ismert, híres építészeti műhelye, mindent épít, a kápolnától a felhőkarcolóig. A cég filozófiája, működésének irányelvei, egy sikeres multicég imázsát hordozzák. Minden törekvésükben ott a siker lehetősége. Számtalan díj birtokosa, épületeik hatását nem lehet megkérdőjelezni.

Az iroda Delft egyik legrégibb, 1750-ben épült házában található, benne XIV. Lajos stílusú freskók keverednek a kortárs dizájn iroda berendezéseivel.
Nagyüzem, ahova a munkatársak többnyire biciklivel vagy board-dal érkeznek.
Nuno Fontana portugál építész a Mecanoo-tól ezt az irigylésre méltó munkahelyi filinget meg is mutatja fényképeken. Szabad, rugalmas környezet, alkotásra alkalmas légkör. (Szeretnénk mi is így dolgozni.)

A vetített képek sorban bemutaják a projekteket, melyeket Nuno Fontana jegyez tervezőként, először a delfti könyvtárat, majd a spanyol színházat (La Llotja Színház és Konferencia Központ, Lleida), peregnek képeken a tervezési fázisok, hogyan indul a tervezés, a kézi vázlatok, brainstorming, modellezés.
És elérkezünk a minket olyannyira foglalkoztató parkban építéshez. A Mecanoo egyik új megbízása egy színház komplexum Tajvanon, a Nemzeti Kaohsiung Center for the Arts, a Wei-Wu Ying-Metropolitan Parkban, ami korábban katonai terület volt. Feltehetően így maradhatott meg beépítetlen zöld felületként, a körülötte lévő sűrű beépítésű városban.


Nemzeti Kaohsiung Center for the Arts
5/7
Nemzeti Kaohsiung Center for the Arts



A tervezés kezdeteit bemutató képen nagy fákat látunk, hatalmas, földből kiálló gyökerekkel, néhány ember padon ülve, gyerek játszik a fák között. Semmi különös, csak süt a nap egy természetes tájban, ami láthatóan nem ápolt park, de nem is egy városon kívüli természeti táj. Ez volna a tervezési helyszín. A tervezés menete a következő:

Mecanoo munkatársak megérkezve a helyszínre, “kiszaladnak" megnézni a várost, benyomásokat szereznek az ott élő emberekről (pillanatkép, tajvaniak ülnek robogón, körülöttük városi nyüzsgés). Ez volna az “érzékeny ráhangolódás". Ha ezzel is megvolnánk, vissza az irodába, jöhetnek a skiccek, a jól felépített kreatív szakasz, végül a képernyő.

A terv a parkból 141.000 m2-nyi területet "hasznosít". A terület nagy, az őt körülvevő terület, a sűrű városi szövet még nagyobb. A kivetített kép, az ember, a gyerek, a pad, a csupasz föld, a fű látványa, a fák gyökerei, a lombokon átszűrődő napfény pontosan azt jelenítik meg, ami egy városlakót egy parkba vonz.

Ehhez láthatóan nem kell attrakció, “élettel való megtöltés", mert ez maga az élet. Minden ehhez képest történik (fog történni). A tervezett, és már épülő gigantikus ház persze fantasztikus, elképesztő látványterveken bizonyít, mi mindent hasznosít és visz be a házba ebből a természeti környezetből, mégis semmi köze ahhoz, ami egy park, a fával, a játszó gyerekkel, a padon üldögélő emberrel, aki igazi, élő, sok idő alatt megnőtt fákat lát, gyökérrel, lombbal, az élet elemi szereplőit, azok minden művi környezetet felülíró egyszerűségével.
A hatalmas épület körül beton és beton. És embersűrítmény. A tervezett ház mintegy szégyellve terjedelmét, dombszerűen próbál illeszkedni, mégis egy zárt doboz, ami 141.000 m2-nyi átriumban valósítja meg a “park" kint-jét. Mondhatjuk, ez is egy válasz.

A valós és virtuális tér összemosódik, a majdnem élhetetlenül sűrű város és az egyre fogyó természet valósága mellett. Vélhetjük ez a számítógép előtt élő ember válasza, akinek változó fogalmai egy változó világban kezdenek testet ölteni. Csak az vigasztaló gondolat, hogy lehetne ennél rosszabb a válasz, egy a Mecanoo-énál alacsonyabb minőségben.

A Mecanoo egy másik munkájában, a Korán múzeumban (Noble Korán Center Al Madinah, Saudi Arabia) sűrűsödik leginkább a metaforákban gondolkodó kreatív tértervezés kettős identitása. A múzeum első ötletelése egy korán idézet felnagyítását veszi alapul. A tervező szóhasználatával, a környezetet, ahol épül, “levázlatoltuk, az atmoszférát leszkeccseltük". A metafora mindenhatónak látszik és madártávlatból egy új világra reflektál, a levegőben közlekedő világéra, ahonnan a Korán épületbetűi valóban lenyűgözőek.


National Kaohsiung Center for the Arts - terv
6/7
National Kaohsiung Center for the Arts - terv



Nuno Fontana tervekben bemutatott véleménye, az egyenlet megoldása: egy parkba lehet építeni, csak integrálni kell. A kérdés adódik: milyen parkba? Hol? Kínai katonai gyakorlótérből alakított parkba, a szaud arábiai sivatagba telepített oázisba vagy ugyanazzal a kreatív lendülettel egy európai nagyváros történelmileg alakult parkját tekinthetjük zöldmezős beruházásra alkalmas helyszínnek?

Az épületek kettős arca, a hiperérzékennyé csiszolt, lenyűgöző humán tartalom és a következményeket nem, vagy csak célorientáltan figyelembevevő gyors és brutális helyfoglalás az ember feltétlen uralkodását vizualizálja a természet fölött.

A photoshop pillanatok alatt “ültet" százéves méretű fákat bárhová.
Pedig a fáknak éppen száz év kell, hogy a valóságban megnőjenek és betöltsék hivatásukat az életet jelentő ökoszisztéma láncszemeként. És ebben nagyon hasonlatosak a kultúrához, amely megőrzi vagy kivágja őket.

A kreatív építészeti nagyüzem számára nincs lehetetlen. A Mecanoo azt hírdeti, hogy a mérnöki és humán tudományok ötvözésével minden probléma kezelhető. Igen, ez is egy lehetséges válasz a ma építészetében. Minorut és megbízóit is vélhetően a legjobb szándék vezette, mikor megépítették Pruitt-Igoe-t, az csak később vált láthatóvá, hogy fogtömés volt.

Köszönet az élményért és a lehetőségért a kongresszus szervezőinek, az Artifex kiadónak és Csanády Pálnak, ezúttal is tanultunk a világról, nem keveset.

Hanusovszky Katalin


 

Vélemények (12)
Yan Gable
2015.06.20.
20:31

"...Egeraatot, az építészt Magyarországon sokan ismerik. Ismerjük épületeit, elkötelezettségét a fenntartható építészethez..." http://epiteszforum.hu/erick-van-egeraat-bemutatta-a-federation-island-terveit http://www.erickvanegeraat.com/architects/projects/federation_island_sochi.htm ...

 

Pákozdi Imre
2015.06.21.
05:46

@Yan Gable: Ember, ez a terv korántsem Szocsi belvárosi parkjaiban építene presztízspalotákat, hanem a tengerben üdülőkörzetet. Nézze meg a tevezett szigetcsoporttal szemben felvő partot és vesse össze annak zöldterületi mutatóit Budapestével. Pl. azzal, hogy fővárosunkban az egy főre eső zöldterület 14,4 nm, a Városligetet határoló VI. és VII. kerületben pedig kevesebb mint 1 nm.

Yan Gable
2015.06.21.
08:19

@Pákozdi Imre: A fenntarthatóság egy veszélyeztetett ökológiai rendszer (mint a Fekete tenger) esetében nem partok kérdése...

Pákozdi Imre
2015.06.21.
09:19

@Yan Gable: Ez igaz. Mégis, amikor egy, a mi portánk előtt söprögető, a hazai viszonyokat, Budapestet és a Városligetet jól ismerő külföldi építészbe kötünk bele, figyeljünk arra a különbségre, amit Budapest belvárosának elépítése, zöldjétől való módszeres megfosztása jelent, versus, amit a Fekete tenger északi parti erdőrengetege elé építendő mesterséges sziget okozta terhelés okoz - a helyben meglévő klorofill-kincs elzabrálása arányában.

Miután ez Egeraat többedik, Oroszország területén versenyző projektjét illető bírálat - pardon, szurkapiszka - volt, miheztartás végett ide csatolok egy, a környezet fenntarthatósága ellen támadást intéző országokat rangsoroló táblázatot:

OrszágÉvi üvegházgáz-kibocsátás kibocsátás millió tonnában [1][2] (2005, a LULUCF -kibocsátásokat nem számítva) </

USA7 241Kína(1994)4 057Oroszország2 132Japán1 359India(1994)1 214Németország1 001Kanada746Nagy-Britannia657Olaszország579Franciaország558Irán(1994)385Magyarország80(Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Portál:Kl%C3%ADmaváltozás )

A fenti kibocsátásokat persze lehet viszonyítani az ország lélekszámához, netán megtermelt GDP-jéhez. Én annak a szárítógépnek a teljesítményéhez viszonyítom, amely az USÁ-ban, huszonöt évvel ezelőtt bérelt házunk garázsában állt, a mosógép, a frigó és a jégkockagyártó automata mellett, rögtön balra a klímaberendezéstől.

Yan Gable
2015.06.21.
13:00

@Pákozdi Imre: Kérdés, hogy mire utal a kibocsátás idézett táblázata? Az alábbi egy 2010-es összehasonlítás az egy főre jutó kibocsátás sorrendjében. Volna mit javítani, de európai összehasonlításban viszonylag kedvező a helyzetünk (az európai átlag 70%-a), közel a világ átlagához (64%). Carbon Dioxide Emissions from the Consumption of Energy 2010. (Metric Tons of Carbon Dioxide per Person)

Per Capita Carbon Dioxide Emissions from the Consumption of Energy(Metric Tons of Carbon Dioxide per Person)

sorrend

kibocsátás mennyisége egy főre

2010.

Európa %-ában

a világ %-ában

Luxembourg

14

21,70738

301%

468%

United States

19

18,08354

251%

390%

Netherlands

23

15,69648

218%

338%

North America

26

14,46729

201%

312%

Belgium

30

12,20212

169%

263%

Russia

37

11,72108

163%

253%

Finland

40

10,35265

144%

223%

Germany

41

9,64543

134%

208%

Japan

47

9,18316

127%

198%

Norway

48

8,93827

124%

193%

United Kingdom

54

8,50376

118%

183%

Austria

55

8,45622

117%

182%

Denmark

58

8,33314

116%

180%

Europe

66

7,21165

100%

156%

Sweden

69

6,91385

96%

149%

China

74

6,2557

87%

135%

France

75

6,2393

87%

135%

Switzerland

78

5,94721

82%

128%

Hungary

87

5,04319

70%

109%

World

91

4,63719

64%

100%

Készült az alábbi adatok felhasználásával:https://docs.google.com/spreadsheets/d/1FzTF_G0qNN9TC1RiVrvMr_hRSfuY5W2uXDTyCt3HBqE/edit#gid=0

 

Pákozdi Imre
2015.06.21.
13:20

@Yan Gable: Köszönet, ez egy klassz, mert a problémát valóban jellemző táblázat*. Mellesleg, láthatjuk, hogy a gondokért nem elsősorban az oroszok (vagy általában a magyarok) fejét kell ütnünk, hanem vannak un. fejlett, iszonyú méretű ökológiai lábnyommal élő országok. Visszatérve a [Budapest belvárosa »« a Szocsi melletti sziget] dilemmára, azt hiszem, kár Egeraatot egy lapon említeni Budapest mai, hivatásos parkpusztítóival. Ami a Városligetben történik, az ui. nem példa nélküli. Nagyot csökkent a Kossuth tér zöldje, különösen a faállománya, az Orczy-kert beépítésén most "dolgoznak", a Baross tér ezelőtt 50 évvel fákkal dús, zöld sziget volt a kőrengetegben, most viszont nézhetjük... Autóparkoló és vurstli a Múzeumkert Kálvin tér felőli része, de hozhatnánk vidéki példákat is.

* Csak kíváncsiságból: kik állnak a rangsor első 13 helyén?

Lazzlo
2015.06.21.
15:32

@Pákozdi Imre: Ne felejtsük el megemlíteni a sorban a legfrissebb példát, a Dagály szakszerű, gyors, és teljes fátlanítását. Egy szépen beállt közparkot vágtak ki. Nem igazán vígasztal, hogy majd egyszer szép lesz, ha szép lesz egyszer. Még az is előfordulhat, hogy a keddi közgyűlés nem szavazza meg az "ajándékozást", és akkor még telke sincs a vizes vb-nek. A fáknak pedig már lőttek.



Yan Gable
2015.06.21.
16:29

@Pákozdi Imre: Az első 15 az alábbi:

  2010

Európa %-ában

A világ %-ában

1

Gibraltar

135,319

1876%

2918%

2

Virgin Islands, U.S.

108,883

1510%

2348%

3

Qatar

76,91964

1067%

1659%

4

Bahrain

41,58466

577%

897%

5

Trinidad and Tobago

40,63867

564%

876%

6

United Arab Emirates

40,06945

556%

864%

7

Netherlands Antilles

38,54988

535%

831%

8

Singapore

36,62748

508%

790%

9

Kuwait

29,15883

404%

629%

10

Montserrat

28,7417

399%

620%

11

Cook Islands

26,28656

365%

567%

12

Saint Pierre and Miquelon

25,68448

356%

554%

13

Nauru

23,71012

329%

511%

14

Luxembourg

21,70738

301%

468%

15

Brunei

20,93677

290%

451%

https://docs.google.com/spreadsheets/d/1FzTF_G0qNN9TC1RiVrvMr_hRSfuY5W2uXDTyCt3HBqE/edit#gid=0

Pákozdi Imre
2015.06.21.
20:56

@Yan Gable: Értem, így világos.

FenyvesiHK
2015.06.22.
08:32

@Pákozdi Imre: Kezdjük talán azzal, hogy a  Fekete tenger, nomen est omen, a föld egyik legsötétebb helye lett szegény, környezeti kiszolgáltatottságát illetően. A tengert körülvevő országok vagy financiális vagy közömbösségi okok miatt nemigen foglalkoztak a  nagy, lényegileg  zárt medence élővilágának problémájával, eladdig amíg a tisztítását végző növények mind ki nem pusztultak és most egy hatalmas szervesanyag-metángáz temetőben borítják a tenger alját.

A szennyezés továbbra is fennáll, egyéb mások mellett NATO hadgyakorlat, tengerjáró hajók tisztítatlan szennyvizének az élő vízbe ürítése és az az 1500 tonna éves műanyag szemét terheli  a tengert , amely a Dunán érkezik a Fekete tengerbe,többek között a mi, magyar műanyag szemetünkkel vagy a felettünk beeresztett osztrák vegyi  hulladékkal együtt.http://nol.hu/tud-tech/vegyi-gyar-a-tettes-1455703

Az Egeraat tervezte mesterséges luxussziget a beruházó és tervező szándéka szerint képes lenne megtermelni azt a bevételt, amellyel el lehetne kezdeni a tengerpart (egy részének) rehabilitációját. A részletes tervet nem ismerjük, mindössze annyit tudunk, hogy egy olyan elkötelezettségű ember tervezte, aki a Roskildeben felépített Incineration Line elnevezésű hulladékégető erőművével nyerte el  az Architzier Arcitecture+Light kategóriájának idei közönségdíját. Tehát nem ilyen-olyan lobbista zsűrik, párt közeli hatalmi melldöngetők adományozták (lényegében maguknak) ezt a díjat, hanem a használók.

Egeraat strukturális javító szándéka nem kérdés számomra. Egy emberben nem lakik két ember és az „ő sem jobb a deákné vásznánál” szintű ekézés  csak azért, hogy a véleményét annulálni lehessen mondjuk Városliget ügyben, enyhén szólva nem elegáns.

De ha már Szocsi, akkor volna ott egy ennél sokkal fontosabb tanulság. A tavalyi (!) téli olimpia gigaberuházása már most pusztulóban, a hírek szerint kihalt utcák , szeméthegyek és lakatlan, használatlan üres épületek. Az olimpia állítólag 50 millió  dollár pozitív szaldóval zárult, majd a befektetők szépen hazamentek, a fenntartásra, hasznosításra pedig az orosz államnak nincs(nem volt) gazdasági terve a jelek szerint. Merthogy  a nagyívű tervekkel megépült épületeket mély zsebbenyúlással kell bizony ápolni, működtetni, fenntartani.

Pákozdi Imre
2015.06.16.
11:49

A képek alapján 6000 nm-nél lényegesen nagyobb terület "hasznosításáról" lehet szó a tajvani parkbeépítés esetében. Gondoljunk bele, 6000 nm egy 77 * 77 méteres négyzet... 

Az írás egyébként fontos kérdésről szóló, valódi polémiát ismertet, hozzáértően, saját véleménnyel, de nem torzítva a megszólalásokat - gratula.

horvathrekalilla
2015.06.17.
09:27

@Pákozdi Imre: Kedves Imre! Valóban, elírás történt, a hibát javítottuk, 141.000 m2-ről van szó. Üdv: ef

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.