Építőművészek a könyvtárban — Vadász György

Az est témái: a MÉSZ története, építészet-képzőművészet-szakralitás, a Vadász-dinasztia. Az est vendégei: Plesz Antal és Csontos János • 2009. október 21-én az Építészek Házában.

2009. október 21., szerda 18.00 óra
MÉSZ székház, Ybl Miklós terem
1008 Budapest Ötpacsirta utca 2.

házigazda: Borsos András

kredit: 0,5 pont

Vadász György DLA
építész

az est vendégei: Plesz Antal, Csontos János

Az est témái: a MÉSZ története, építészet-képzőművészet-szakralitás, a
Vadász-dinasztia.

A rendezvény szabadon választható akkreditált esemény a részvételért
0,5 pont kapható

VADÁSZ GYÖRGY DLA
építész
(Budapest, 1933. február 18.-)

1957-ben diplomázott a Budapesti Műszaki Egyetem építész karán, rögtön utána a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat építésze lett Boros Zoltán műtermében. 1972: Ybl-díj; 1976: Magyar Kultúráért Érdemérem arany fokozata; 1979: Pro Urbe-díj; 1984: Pro Arte-díj; 1993: Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje; 1996: Pro Architectura-díj; Budapest Építészeti Nívódíj; Az Év Háza fődíj; 1997: Az Év Háza
különdíj; 1998: Kossuth-díj; budapesti Pro Architectura-díj; 2000: a Nemzeti Színház tervpályázatán első díjat nyert. 1957-től 1964-ig az IPARTERV csoportvezető építésze volt, közben 1958-1961 között elvégezte a Magyar Építőművészek Szövetsége mesteriskoláját, mesterei: Szendrői Jenő, Böhönyei János, Weichinger Károly, Dávid Károly voltak. 1964-től szakosztály-, majd osztályvezető a Budapesti Városépítési
Tervező Vállalatnál, 1978-ban a Magyar Építőművészek Szövetsége mesteriskolájának tanárává nevezték ki. 1983-tól a Budapesti Városszépítő Egyesület vezetőségi tagja, ill. Baja főépítésze. 1984 ~ a XLI. Velencei Biennálé installációját tervezte Varga Imre
szobraihoz. 1985-ben címzetes egyetemi tanári rangot kapott, ekkor megalapította az Artunion Széchenyi Építőművész Stúdiót, amit 1988-ig vezetett. 1986-ban Pásztó főépítésze; 1989-1990 között a PÉCSITERV budapesti irodájának vezetője lett. 1991-től saját cége, a Vadász és Társai Építőművész Kft. vezetője. ~ Az elmúlt néhány évtized egyik legjelentősebb építésze. Ttudatosan Városközpont-terveit "építészeti táj" módjára formálta meg, az érdekelte, miként tud építészet és természet egymáshoz hasonulni. "Új Bauhaus"-házain az anyagi és technológiai lehetőségek optimális kihasználása, tiszta térszerkezet, érezhető. Fontos feladatának tartja, hogy az építészet és a képzőművészet egykori szerves együttélését újra megteremtse,. Ezzel függ össze képzőművészeti beállítottsága is: szabadkézi tervei, elképzeléseit rögzítő skiccei kvalitásos grafikák is egyben; gellérthegyi víztárolója pedig szobrászati műként is szemlélhető. Számos köztéri szobor, emlékmű megépítésében is részt vett.