Fenntarthatóság

Épületek ökologikus rekonstrukciója

1/5

A pásztói Magyar Szentek Katolikus Óvoda átalakítása – Építész: Szacsvay Gergely (helyiiroda), Ghyczy Dénes Emil és Szederkényi Lukács (AU Műhely) – Fotó: helyiiroda és AU Műhely

?>
A pásztói Magyar Szentek Katolikus Óvoda átalakítása – Építész: Szacsvay Gergely (helyiiroda), Ghyczy Dénes Emil és Szederkényi Lukács (AU Műhely) – Fotó: helyiiroda és AU Műhely
?>
A Bánáti + Hartvig Építész Iroda új irodája - fotó: Gulyás Attila
?>
Latapie House – Lacaton & Vassal Architectes – fotó: Philippe Ruault
?>
Hétvégi ház, Cserépfalu, előtte-utána - terv: Fábián Gábor, Fajcsák Dénes - fotó: Fajcsák Dénes
?>
Hétvégi ház, Cserépfalu - terv: Fábián Gábor, Fajcsák Dénes - fotó: Mudri László
1/5

A pásztói Magyar Szentek Katolikus Óvoda átalakítása – Építész: Szacsvay Gergely (helyiiroda), Ghyczy Dénes Emil és Szederkényi Lukács (AU Műhely) – Fotó: helyiiroda és AU Műhely

Épületek ökologikus rekonstrukciója
Fenntarthatóság

Épületek ökologikus rekonstrukciója

2021.10.28. 18:21

Cikkinfó

A Fenntarthatóság rovatot támogatja az 

Szerzők:
Lányi Erzsébet

Dosszié:

Az építőipar ökológiai lábnyomának csökentéséhez minél kevesebb új ház építésére és a meglévő épületállomány minél szélesebb körű újrahasznosítására van szükség. Lányi Erzsébet legújabb cikkében azokat a szempontokat veszi számba, amelyeket figyelembe kell venni a fenntartható épületrekonstrukciók során. 

Korábbi cikkeinkben már szó volt az ökologikus építészetről, annak eszközrendszeréről, illetve arról, hogy mit is jelent az "együtt látás művészete", miért fontos a "hazatérők" szemlélete. James Lovelock kijelentése, miszerint: "Már nem civilizációnk fenntartható fejlődéséről, hanem fenntartható visszavonulásról, az élőhelyek gyökeres megváltozásáról, a puszta élet folytathatóságának lehetőségéről kellene beszélnünk" fontos alapgondolata az építésökológiának. Egyben rávilágít arra is, hogy ezt a problémát nem lehet csak egy irányból megközelíteni. Mindenképpen szükséges a holisztikus szemléletmód alkalmazása, hiszen itt nemcsak az építészet-építéstudomány van jelen, hanem az ökológia-, társadalom-, orvostudomány, a vegyészet és a pszichológia tudománya is.

A „fenntarthatatlan építés" nem csak az építés/létrehozás időszakára érvényes. Korunkra jellemző, hogy építeni mindenki szeret, de fenntartani, karbantartani, felújítani az elkészült épületet nem. Kivétel a népi építészet és kultúra, ahol az évenkénti felújítás magától értetődött.

A hazai meglévő épületállomány nagy része műszaki és ökológiai szempontból is súlyosan leromlott állapotban van, elsősorban azért (is), mert felborult a dinamikus egyensúly az emberi hasznosítás és a természet eltartó és hulladék eltakarító képessége között.

Jellemzői és okai:

  • a fizikai és erkölcsi elhasználódás,
  • a felelőtlen energia és vízhasználat,
  • a levegő szennyezés,
  • a csak részben megoldott szennyvízkezelés és
  • a szilárd-hulladék kezelés hiányosságai.

James Lovelock ökológus szerint "ha a földönkívüliek figyelnek bennünket, valószínűleg az emberiség legfőbb tevékenységének azt a törekvést tartják, hogy miképpen lehet a rendelkezésünkre álló természeti erőforrásokból minél gyorsabban hulladékot előállítani" – ez sajnos az épületeinkre is vonatkozik. Válságok sokaságával szoktunk érvelni ilyenkor, pedig csak egyetlen válság van; a cél-racionális gazdaságeszmére, az agresszív deszakralizációra, a kényelemre és az ezt lehetővé tevő „olcsó" fosszilis energiára épített, technikai civilizációs modellünk válsága, amelynek az összes többi csak következménye.

Rókusfalvy Pál "Mi a környezetpszichológia?" című írásában a már korábban idézett alábbi okfejtést olvashatjuk: "…az ember a Föld természeti folyamataira mind szélesebb és mélyebb hatást gyakorol, s válik meghatározottból egyre inkább meghatározó tényezővé. Mára ez a hatás - a létrehozott technika fejlettségének köszönhetően - elérte a globális önpusztítás kritikus szintjét."

„Már nem civilizációnk fenntartható fejlődéséről, hanem fenntartható visszavonulásról, az élőhelyek gyökeres megváltozásáról, a puszta élet folytathatóságának lehetőségéről kellene beszélnünk. A Föld ilyen civilizációs elvárások mellett képtelen eltartani 7 (8) milliárd embert. Az elkerülhetetlennek látszó összeomlást túlélők kicsiny tábora vagy visszalép a technikának a bioszféra által még tolerálható szintjére, vagy egy mindennél „ökologikusabb" társadalmat hoz létre."

De tökéletes társadalom a történelemben még az idézett James Lovelock szerint sem létezett. Ha még hozzátesszük, Mies van der Rohe megállapítását, hogy az építészet a társadalom akaratának térbeli megjelenítése, csak egy lehetőségünk marad: a társadalom és a települések átformálása.

A Bánáti + Hartvig Építész Iroda új irodája - fotó: Gulyás Attila
2/5
A Bánáti + Hartvig Építész Iroda új irodája - fotó: Gulyás Attila

A REHABILITÁCIÓ CÉLJA

Műszaki szempontból:

  • Az épületek élettartamának meghosszabbítása.
  • A mai kor csökkentett igényeinek megfelelő átalakítása, korszerűsítése.

Ökológiai szempontból:

  • A meglévő épített környezet (települések, energiaellátó- és közmű rendszerek, közlekedési hálózatok, mezőgazdasági és ipari övezetek, vízgazdálkodási rendszerek) revitalizálása, „megszelídítése".

A rekonstrukció alapfogalmai:

  • élettartam (jogi, pénzügyi, műszaki),
  • állagmegóvás, (üzemeltetés, karbantartás, javítás)
  • felújítás (eredeti műszaki állapot helyreállítása)
  • korszerűsítés (komfortfokozat növelése)
  • rehabilitáció (erkölcsi avultság felszámolása)
  • revitalizáció (RCR szempontjainak érvényesítése)

A rekonstrukció jellemzően a „fogyasztó" területek minimalizálása mellett a „termelő" területek maximumával számol, a társadalmi és a környezetterhelési kérdésekre is választ ad. A „fenntarthatóság" R.C.R. (Reduce, Conserve, Recycle) szempontjaira az építésben/felújításban korábbi cikkünkben részleteztük.

A fentiek ismeretében több gondolatot és tényleges kísérletet is ismerünk ebben a témában, ezekből néhányat ismertetünk:

  • A „fenntartható társadalom" a tömeget kisebb közösségekre bontja. A kisléptékű, autonóm (önellátás + kooperáció), vidéki települések halmaza, a szubszidiaritás – erős állammal kombinálva megoldás lehet.
  • A városok az őket ellátó természeti (élelmiszer, víz, friss levegő) területeiktől függenek (ez csak korlátozott közvetlen kapcsolatot jelent), de ha elvágjuk a köldökzsinórt, megáll az élet. Az óriásvárosok „gyógyíthatatlanok, de környezetkímélő rehabilitációjukkal még remélhető, hogy kezelhetők".

Meg kell kísérelnünk, megfogalmazni, hogy épített környezetünk a változások után milyenné válhat. „Az építészet a társadalom akaratának térbeli megjelenítése." (Mies van der Rohe). Mi várható ennek függvényében? Úgy tűnik az építészeti formálás a megszokottól jelentősen eltérő feladat lesz, miszerint:

  • Zsugorodnak a méretek
  • Előtérbe kerülnek a helyi (természetes) anyagok a nagy vegyi anyag és energiatartalmú termékek helyett
  • Figyelembe kell venni a helyi adottságokat és az épület lehetőleg ökologikus működését
  • Felértékelődik a mesterségbeli tudásra épülő emberi munka
  • A használókat belevonják a tervezésbe, építésbe, karbantartásba
  • Megújuló erő és energiaforrásokat kell használni, passzív/hibrid módon és/vagy közösségi formában, azt is keveset
  • Újra kell tanulni a tradicionális mesterségeket, elsősorban a városi épületállomány felújításához (szakmunkás képzés).

Kimondhatjuk, hogy egy új társadalomban az épített környezet nem rosszabb, csak másmilyen.

A meglévő épített környezet állapotát itthon tudjuk legjobban megítélni. Sajnos a hazai meglévő épületállomány nagy része súlyosan leromlott műszaki, energetikai, építésökológiai és építés biológiai állapotban van (kijelenthető, hogy a várható tervezési munkák 70-85%-a felújítás lesz).

Mit tehet(t)ünk (volna)?

  • Épületfenntartás: használatbavételt követően a műszaki beavatkozások, a használhatóság megőrzése gyakran elmaradt.
  • Felújítás: a mai kor igényeinek megfelelően sem történt meg sokszor. (Pl. pénzügyi, technikai okokból)
  • A bontás viszont sokszor az építési kultúra elpusztításával, anyagi, környezetvédelmi szempontok figyelmen kívül hagyásával jár

Latapie House – Lacaton & Vassal Architectes – fotó: Philippe Ruault
3/5
Latapie House – Lacaton & Vassal Architectes – fotó: Philippe Ruault

AZ ÉPÜLETEK FELÚJÍTÁSA

Az átalakítás-felújítás célja lehet:

  • Az épületek élettartamának meghosszabbítása
  • A kor (csökkentett) igényeinek megfelelő épülethasználat lehetővé tétele
  • A fenntarthatóság (R.C.R.) szempontjainak érvényesítése

A meglévő, sokszor rossz állapotú épület helyreállítása/újra-használata alapos átgondolást igényel, érdemes valamilyen sorrendet felállítani és aszerint elvégezni a fontos munkákat. Ezek:

  • A jobbítási szándék megjelenése, projekt ötlet
  • A céltervezés és a gazdasági szempontok mérlegelése
  • Az ingatlan (telek + építmény) adottságainak és lehetőségeinek felderítése (rendezési terv, közművek, közlekedés, környezeti erőforrások, szennyező-zavaró létesítmények)
  • A hagyományos és a fenntarthatósági elvárások tisztázása
  • Az épület funkcionális, műszaki és fenntarthatósági állapotának felmérése (épületdiagnosztika)
  • Döntés és az építési program kidolgozása
  • A megvalósítás folyamatának „levezénylése" (tervezés, kivitelezés, működtetés)

A végső cél a leromlott állapotú épületből-épületcsoportból környezetkímélő, egészséges épületet létrehozni.

Az épület-újrahasznosítás lépéseinek részletes kifejtése

1. Területi adottságok felmérése

  • Funkcionális, kulturális adottságok:
    • Beépítési és laksűrűség
    • Információk a jelenlegi funkcionális és műszaki teljesítményről
    • Működési hibák és kiváltó okaik felderítése
  • Erőforrás-felhasználás és hulladékkibocsátás (ÖL):
    • Energia-, ivóvíz-, élelmiszer-, tisztítószer- stb. fogyasztás
    • Szennyvíz és szilárd hulladék kibocsátás
    • Az épület és a közlekedés energiafogyasztása és kibocsátása

2. Műszaki és környezeti lehetőségek felmérése

  • Műszaki lehetőségek
    • Rendezési tervek (többnyire rendelkezésre állnak)
    • Közmű-közlekedés fejlesztési lehetőségek
  • Környezeti erőforrások felmérése
    • „Szatellit területek" ellátó és elnyelő kapacitása
    • Meglévő és lehetséges zöld felületek
    • Megújuló energiaforrások
    • Víznyerési és szennyvíz elhelyezési lehetőségek
  • A „fenntarthatósági deficit" kiszámítása és fedezetének lehetőségei

3. Az épület műszaki elvárásainak tisztázása

  • Korszerűsítés
    • Fürdőszoba,
    • Konyha,
    • Tetőtér beépítés,
    • Bővítés
    • „Korszerű" épületgépészet
  • Szerkezeti javítások
    • Tartószerkezeti megerősítések, átalakítások,
    • Nedvesedési problémák kizárása,
    • Épületfizikai kérdések megválaszolása
    • Akusztikai minőség emelése

4. A fenntarthatóság építészeti/szerkezeti elvárásai

  • Belső tér komfortjellemzőinek és levegőminőségének javítása (káros anyagok és berendezések eltávolítása, helyi források bekapcsolása, alaprajzi és tömeg átalakítások, zöld felületek)
  • Energetikai teljesítmény javítása (utólagos pl. transzparens hőszigetelés, nyílászárók, kiegészítő napterek, integrált szoláris rendszerek, természetes világítás, fénypárkányok, fény-kutak, árnyékolók)
  • Környezeti terhelés csökkentése (káros kibocsátások –szilárd hulladék, szennyvíz, égéstermékek, zaj)

Hétvégi ház, Cserépfalu, előtte-utána - terv: Fábián Gábor, Fajcsák Dénes - fotó: Fajcsák Dénes
4/5
Hétvégi ház, Cserépfalu, előtte-utána - terv: Fábián Gábor, Fajcsák Dénes - fotó: Fajcsák Dénes

5. A fenntarthatóság „épületgépészeti" elvárásai

  • Részleges autonómia megteremtése (energia, víz, szennyvíz)
    • Fűtési rendszerek megújuló energiákkal (szoláris megoldások, faelgázosító kazán, hőszivattyú, alacsony hőmérsékletű sugárzó fűtések)
    • Melegvíz előállítás (szoláris és/vagy trigenerációs rendszerek)
    • Esővíz és szürkevíz gyűjtés hasznosítás
    • Helyi (növényi) szennyvíztisztítás
  • Fenntartható energiaellátás
    • Most: átlagos város 230 kWh/m2/év, panel170 kWh/m2/év
      • (Biomasszára vetítve: biomassza produkció/összes lakás alapterület = 55-65 kWh/m2/év lehetne.)
    • Cél:
      • Jó hőszigeteléssel: 80-100 kWh/m2/év
      • Alacsony energiafelhasználás: 60-70 kWh/m2/év
      • Passzívház: 15-30 kWh/m2/év
  • Fenntartható közlekedés
    • gyalogos és kerékpárutak
    • tömegközlekedés
    • korlátozott autóhasználat

6. Az épület funkcionális, műszaki és fenntarthatósági állapotának követése

Eddigiekben nem vettük túl komolyan az “állapotkövetést", azaz nem volt ismert az „építési patológia" sem. A továbbiakban ezzel is számolnunk kellene. Ennek eszköze az un. Információs adatbázis; létrehozója a C.I.B. (Nemzetközi Építéskutatási Tanács, W 086 Építéspatológiai Munkabizottság, 1980-as években), melynek célja a hibák összegyűjtése és rendszerezése; a káros elváltozások gyakoriságának, okainak, lefolyásának és a helyreállítás lehetséges módszereinek és eszközeinek vizsgálata és közreadása

7 Az épület funkcionális, műszaki és fenntarthatósági állapotának felmérése – épületdiagnosztika

Az épületdiagnosztika és/vagy az építési patológia eszköz az épületek műszaki állapotának felmérésére, a szerkezetek teljesítőképességének vizsgálatára egy adott időpontban. Célja: az elhasználódás mértékének megítéléséhez szükséges tételes, adatszerű információk beszerzése és annak eldöntése, hogy a szerkezetek műszaki és ökologikus teljesítményének szintje meddig tartható fenn, növelhető-e, milyen eszközökkel és mennyiért.

Fajtái:

  • általános épületvizsgálat
  • részletes épületvizsgálat
  • szakvizsgálatok

A károk/teljesítménycsökkenés mértékét befolyásolják, ezek:

  • Tervezési-konstrukciós hiányosságok
  • Szakszerűtlen kivitelezés
  • Nem megfelelő anyagminőség
  • A karbantartás-felújítás elmulasztása
  • Nem rendeltetésszerű és/vagy nem fenntartható használat
  • Szakszerűtlen beavatkozások, rá és hozzáépítések
  • Előnytelen környezeti változások (forgalom, légszennyezés, savas esők)
  • Természetes elhasználódás (élettartam)

8. A lehetséges döntési változatok

A vizsgálati jegyzőkönyv az alapja a döntések meghozatalának;

  • Javaslat azonnali intézkedésekre (pl. omlásveszély)
  • Szakvizsgálatok (statikai, talajmechanikai, energetikai, épületfizikai, akusztikai stb.), illetve részletes épületvizsgálat elrendelése
  • A céltervezésnek megfelelő programkidolgozás, a beavatkozás mélységének meghatározásával

9. A megvalósítás folyamata

A rehabilitációs folyamathoz szükséges az állagvizsgálati jegyzőkönyv (adatok ellenőrzése a tervező feladata) és a teljes körű geometriai felmérés. Célszerű a csatlakozó épületek általános állagvizsgálatának elrendelése. El kell készíteni az építési engedélyezési és a (tender) kiviteli tervdokumentációt az épületszerkezeti javítási-felújítási megoldásokkal. Ezek után kezdődhet a  rehabilitációs munkák kivitelezése.

A pásztói Magyar Szentek Katolikus Óvoda átalakítása – Építész: Szacsvay Gergely (helyiiroda), Ghyczy Dénes Emil és Szederkényi Lukács (AU Műhely) – Fotó: helyiiroda és AU Műhely
1/5
A pásztói Magyar Szentek Katolikus Óvoda átalakítása – Építész: Szacsvay Gergely (helyiiroda), Ghyczy Dénes Emil és Szederkényi Lukács (AU Műhely) – Fotó: helyiiroda és AU Műhely

ÖSSZEFOGLALÁS

A mai kor (csökkentett) igényeit kielégítő felújítás nem végezhető el a meglévő épület építészeti, tartó- és épületszerkezeti, kialakításának és műszaki és ökológiai állapotának/működésének alapos ismerete nélkül. A káros elváltozásokat kiváltó okok megszüntetése alapkövetelmény. Terhelés alatti szerkezetekkel kell dolgozni, sokszor funkcionáló épületekben.

A kijavítás, átalakítás, megerősítés módját úgy kell megválasztani, hogy a lehető legkevesebb rongálással, környezet és egészség károsítással járjon és az eredeti építéstechnikákhoz közelálló műszaki megoldásokat alkalmazzunk. Különben többet ártunk, mint használunk, az épület életét megrövidítjük meghosszabbítás helyett.

Dr. Lányi Erzsébet

 

Szerk.: Hulesch Máté

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk