Épületek/Középület

Ercsi mentőállomás

1/13

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
látványtervek
?>
1/13

Ercsi mentőállomás
Épületek/Középület

Ercsi mentőállomás

2007.04.02. 12:02
MÉD

Építészet: Sztojka Gábor, Koós Marianna

Sokszor érkezik egy település fordulóponthoz. A városvezetésen, a lakosságon, néha a szerencsén is múlik, hogy helyes irányba indul-e, hogy sikerül-e olyan lépéseket tennie, melyek hosszútávon is szavatolják a fejlődést. A település léptéke is nagyban meghatározó; mindig bajban van egy kisebb város, ha nagyobb volumenű fejlesztéseket tervez, hiszen a pályázatot meg kell találni, az önerőt elő kell teremteni, az anyagi források pedig szerényebb lehetőségeket engednek.

Ercsi helyzete sok szempontból is érdekes lehet. Egyrészt meg kell találnia a helyét a felgyorsult szuburbanizációs változásokban, hiszen az önálló, öntudatos kis település észrevétlenül a saját határait lassan teljesen kinövő Budapest agglomerációs kisvárosává válhat/ vált. Másrészt Ercsi mégis kellően távol esik a fővárostól ahhoz, hogy tisztában legyen saját törekvéseivel; az alvóváros szerepe nem a folyamatosságot engedő irány egy település fejlődésében. 

 

Az új mentőállomás kétségkívül a fejlődő város jele. Azzal, hogy egy település mentőállomást épít – amikor az egészségügy egyébként is nehéz helyzetben van -, valamiféle autonómiához jut.

A helyszín az Ercsire jellemző adottságokkal rendelkezik- tulajdonképpen egy kisvárosias beépítésű terület szövetébe kellett egy középületet illeszteni. A megvalósult épületben ez a szemlélet lendületes és fiatalos képed ad, míg a helyszín és a funkció adta anyaghasználat és formavilág kötött. Az anyagiak természetesen hasonlóképpen. A családi házak közé ékelődött saroktelek két fő homlokzatot eredményez; egyik az utcai kapcsolatot erősíti a mentőautó gépkocsiállásával, a másik az egészségügyi hovatartozásét - az egészségház mellett. 


A ház alaprajzi tagolása egyszerű és logikus, inkább funkcionalistán jelképszerű. A Semmelweis Ignác utca felől sorakoznak a bejáratok a mentőautónak, a személyzetnek, a közlekedőutak logikusan felfűződnek a funkcióra. A pihenő még kötődik az utcához, majd egyre inkább eltávolodunk, ahogy szigorodik a technológia. A belső közlekedő tengelyt több ponton is el lehet hagyni, ám a legérdekesebb és a legárnyaltabb az a cső, melybe bejutva a személyzet az emeleti pihenőbe, irodába érkezik. A tömegformálás hangulatát meghatározó anyag a korcolt fémlemez. A fémlemez erősíti az átmenetiséget, majd végül tetőbe fordul, mely már mégsem idegen anyag. A cső mondanivalója egyértelmű – az éjszakai pihenőbe már nem juthat fel akárki. Formálása követi a lépcsőt, dokkol, a „kapura" fűződik, visszaköt, a funkció immár nyíltan kivetül a homlokzatra. Mégis diszkrétté válik, hiszen a hátsó oldalon rejtve van a kíváncsi szemek elől. A fémlemez vertikális sodrását ellensúlyozzák a plasztikus fehérre vakolt konzolok, felületek, melyek bátran mozognak a térben is.


A másik rendhagyó, és mégis meglepően egyértelművé váló hangulat a vegyes nyílásrend -a polikarbonát falba komponált fa nyílászáró rendszer. Merész alkalmazás, hasonlóan váratlan, mint a lépcsőház - cső, de beépítve már nem kérdőjelezzük meg. A kis költségvetés pozitív hozománya. A közvetített élmény érdekes, a polikarbonát fal nem engedi a belátást, de mégsem zárja ki teljesen a külvilágot, és nem tartja bent egészen a funkciót. Intim transzparenciát eredményez, hangsúlyt ad a bejáratnak. 

 

A formavilág hangulatot közvetít. Az említett saroktelki nehézségek mellett a háznak iránya van, tart valamerre. Minden homlokzata a kötött, függőleges felületi-tartalom mellett valami egyedi dolgot is vetít környezetébe. Egyúttal megtestesíti, hogy egy középületet „gondolattal" is fel lehet öltöztetni; az anyagi lehetőségek nem határozhatják meg a minőséget.

szöveg: Medvegy Gabriella okl. építész
képek: Koós Marianna

 


Építészet: Sztojka Gábor, Koós Marianna
Statika: Madaras Botond
Gépészet: Bukovics János
Elektromos: Antal Bence
Kivitelezés: Horváth András - Morpheus Kft, Tamási Péter - Tambau Bt.
Megbízó: OMSZ – Kajdi Ferenc területi létesítményfelelős

Vélemények (3)
egy véleményező
2007.11.17.
15:09

A kivitelező cég egyáltalán ne legyen ennyire büszke a "művére"! Vagy inkább szakmunkásokat kellett volna alkalmazni képzetlen munkások helyett? Az egy dolog, hogy az 1986-ban elkészült Egészségügyi Központ épületéhez stílusban nem "passzol" (erről nem ők tehetnek), de hogy a két épület MIÉRT NEM PÁRHUZAMOS??? Szemmel látható a HIBA!!!

Mészáros Jolán
2007.04.03.
19:21

Ezekről a kérdésekről szerettem volna hallani: 1. Miért nincs összehangolva a tömeg és a belső tér? (üres padlás). 2. Miért ilyen a belső térszervezés? (térszegénység, kellemetlen folyosó). 3. Miért romlott el a tömegalakítás? (a nem hibátlan, de kiegyensúlyozott tömeg hogyan és miért változott fölösleges dinamikájú félnyeregtetőssé a megvalósulás során). 4. Hogy kerül ide a pácolt fa típusablak? (ehhez a formavilághoz). 5. A bádogos tervezi a házat? (cakkos tetejű szegély). Stb. Összefoglalva: arról szerettem volna hallani, hogyan vérzett el a gondolat a tervezés és megvalósulás stációiban. Miért kerüli meg mindenki a munkát: a tervező, a kivitelező, a cikkíró?

olvasó
2007.04.04.
22:43

@Mészáros Jolán: Mindenkivel előfordult már biztosan, ha bírálatot mondott, vagy írt valamiről, hogy a benne kialakult felületes vélemény megvezette a szavait. Sokszor meg sem próbálunk belehelyezkedni a másik helyébe, pedig lehet, hogy pontosabb mondatokat tudnánk így fogalmazi. Egy kritikai vélemény megfogalmazásához mindenképpen szükséges, hogy a leírója rendelkezzen egy többé-kevésbé egységes gondolati konstrukcióval, ami alapján bírál, így legalább önmagával nem kerül ellentmondásba. Emellett még biztosan segít ha a bírálat tárgyát el tudjuk helyezni egy tágabb összefüggésrendszerben, a több szempont, vagy megközelításmód biztosan árnyalhatja a véleményünket.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk