Értékalapú programelemzés

A MÉSZ Értékalapú Programelemzés módszertana hasznos segítséget nyújt örökségi helyszínek fenntartható és önfenntartó hasznosításának döntéselőkészítésében.

Értékalapú programelemzés (összefoglaló, munkaanyag) - MÉSZ

1. Mi is az az érték?
Érték az, amit a társadalom értéknek tart.

Az értékvédelem szakmánkban a legutóbbi időkig szinte kizárólag a múlt építészettörténeti értékeinek megvédését jelentette. Az urbanisztikai gondolkodás erősödésével ma már számolunk más értékek vizsgálatával és megőrzésének módjaival is. Vannak ugyanis olyan urbanisztikai értékek, melyek – természetesen – magukban foglalják az építészeti értékeket is (társadalmi, gazdasági, természeti és művi környezeti értékek).

• A MAI VILÁGBAN ÁLTALÁNOSAN FELLELHETŐ FOLYAMAT AZ ÁLLANDÓ ÉS GYORS ÜTEMŰ VÁLTOZÁS
• ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK IS ÁLLANDÓ VÁLTOZÁSNAK VAN KITÉVE
• AZ ÖRÖKSÉG ÉRTÉKÉHEZ MÉLTÓ VÁLTOZÁS IRÁNYÍTÁSÁHOZ FEL KELL VÁLLANUNK:
• AZ ÖRÖKSÉGKEZELÉS = A VÁLTOZÁSOK KEZELÉSE

2. Mi az az ÉRTÉKALAPÚ PROGRAMELEMZÉS?

KÉT MÓDSZER:

1. ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
- a VÁLTOZÁSBÓL indul ki, és annak hatásait vizsgálja az örökségre nézve – reaktív elemzés

2. ÉRTÉKVÉDELMI KONCEPCIÓ
- az ÖRÖKSÉGI HELYSZÍN ÉRTÉKÉBŐL indul ki, és az annak megőrzését szolgáló irányelvek, program megfogalmazására irányul – proaktív elemzés

• írásos dokumentum a leglényegesebb kérdésekről,
• tömören, minden érdekelt számára érthető módon megfogalmazva,
• gyorsan áttekinthető,
• könnyen kezelhető formában – táblázatban is összefoglalva
• melynek háttéranyaga az összes rendelkezésre álló tudományos, kutatási, felmérési, stb. dokumentáció

Az értékvédelmi koncepció nem konzerválásról szól és nem is terv, hanem egy gondolkodási mód, olyan gyakorlati eredménye, amelyben nem a múltra irányuló védelem kap hangsúlyt, hanem a meglévő értékek jövőre vonatkozó, korszerű fejlesztést szolgáló, célszerű hasznosítása -

tehát,  AZ ÉRTÉKALAPÚ PROGRAMELEMZÉS  = HATÉKONY INFORMÁCIÓKEZELŐ MÓDSZER

3. MÓDSZER

1. Egy bekövetkező változás kikényszeríti (pl. helyreállítás szükségessé válik, vagy fejlesztési elképzelések, vagy pályázati lehetőség nyílik, stb.) és a helyszín gazdá(i)jában (tulajdonos, kezelő, használó, megbízott tervező, stb.) tudatosul ennek fontossága.
2. Fellelhető tudományos, kutatási, felmérési, stb. anyagok összegyűjtése, „megtanulása".
3. Az „érdekeltek" összehívása.
4. Műhelymunka keretében az Értékvédelmi koncepció 4 lépésének közös elvégzése.

AZ AZ ÉRTÉKALAPÚ PROGRAMELEMZÉS TÁBLÁZATBA FOGLALT ELEMZÉSÉNEK 4 LÉPÉSE:

• 3.1. Elemek:
  Az örökségi helyszínt kezelhető „ELEMEKRE" bontjuk – a végzendő koncepció mélységétől függően. Az elemek megjelölésével együtt rövid történeti leírás vagy egyéb fontos információ is adható.
• 3.2. érték, jelentőség
  Számba vesszük az egyes elemek ÉRTÉKÉT / JELENTŐSÉGÉT, a lehető legszélesebb értelemben.
  
  AZ ÉRTÉK / JELENTŐSÉG SZÉLESKÖRŰ ÉRTELMEZÉSE:
  Fontos: a ki nem aknázott, de a helyszínben meglévő potenciál is érték!

Érték-kategóriák:

• Elhelyezkedés– megközelíthetőség – viszonyulás a környező város-szövethez.
• Történeti-történelmi – műemléki – régészeti értékek.
• Szellemi – tudományos – művészeti – oktatási – közművelődési – esztétikai -vizuális értékek.
• Turisztikai - rekreációs - környezeti - ökológiai értékek.
• Társadalmi érték - a helyi közösség illetve a társadalom életében betöltött szerepben fellehető értékek.
• Fejlesztési érték - a (helyi, regionális, országos) fejlesztési elképzelések számára potenciálként jelentkező (gazdasági, munkahely-teremtési, stb.) értékek.
• Használati érték - a jelenlegi használatban rejlő értékek illetve a jövőbeni használhatóság számára mutatkozó értékek (pl. térkapcsolatok, térméretek, stb.), stb.

3.3. tényezők
Megvizsgáljuk, hogy a számba vett értékek milyen VÁLTOZÁST ELŐIDÉZŐ vagy VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐKnek vannak kitéve -
Például (nem konkrét, hanem általános tényezők):

• állagmegóvás, helyreállítás szükségessége
• új igények, elvárások, előírások teljesítése
• új hasznosítási, fejlesztési elképzelések
• fenntartás, üzemeltetés, kezelés problémái (nem szakszerű, egyenetlen színvonalú, stb)
• pénz hiánya vagy éppen a túl sok pénz!
• egységes áttekintés, egységes koncepció hiánya
• célok tisztázatlansága, kommunikáció hiánya
• rövid távú gondolkodás, gyors siker vezérelte gondolkodás, stb.

3.4. Irányelvek
IRÁNYELVEK MEGFOGALMAZÁSA a változást előidéző vagy veszélyeztető tényezők örökségre gyakorolt negatív hatásának csökkentésére – ALTERNATÍV, KREATÍV GONDOLKODÁS – TÖBBFÉLE MEGOLDÁSI JAVASLAT!
Például (nem konkrét, hanem általános irányelvek!):

• külső szaktudás igénybe vétele
• meglévő emberek továbbképzése
• kommunikáció
• transzparencia
• közös döntések – pozitív kompromisszumképesség
• pénzforrások felkutatása, kihasználása
• egymásba illeszthető, hierarchikus tervek
• hosszú távú, de kis lépésekre felbontható megvalósítás, stb.

4. Dokumentáció - eredmény
AZ KOMPLETT ÉRTÉKVÉDELMI KONCEPCIÓ DOKUMENTUM TARTALMA

1. Az értékvédelmi koncepció célja, létrejöttének körülményei
2. Az örökségi helyszín elhelyezkedése és rövid áttekintő története
3. Tulajdonforma és használat
4. Működtetés és fenntartás
5. Az értékvédelmi koncepcióhoz rendelkezésre álló és áttanulmányozott háttéranyag (kutatási, stb. dokumentációk) felsorolása
6. Az értékvédelmi koncepció összeállításában részt vevő szervezetek felsorolása
7. A táblázatos elemzés – az érdemi rész
8. Összefoglalás és ajánlások, alkalmazási javaslatok

5. a módszer jelentősége
Minden településnek vannak egyedi, máshol nem található adottságai és értékei, amelyek a település, vagy településrész egyediségét, hangulatát, karakterét adják. Ezek feltárása, összegzése, a bennük rejlő pozitív adottságok felhasználása nem csak a teljes település fejlesztése esetén fontos, ugyanígy nagy jelentősége van egyes objektumok megvalósítása esetén is, hiszen – ahogy a cseppben is benne van a tenger – minden egyedi létesítménynek magában kell hordoznia azokat a hagyományokat, érték-adottságokat, amelyek miatt az új objektum méltó része lesz az egész településnek.

Az értékvédelmi koncepció független, prekoncepció-mentes dokumentum, amely megelőzi a beruházási szándékot

AZ ÉRTÉKVÉDELMI KONCEPCIÓ-DOKUMENTUM SEGÍTSÉGET AD AZ ALÁBBIAK MÉRLEGELÉSÉHEZ IS:

• mely értékek tartandók meg mindenképpen?
• melyek a legsérülékenyebb területek?
• milyen „hiányok" vannak a folyamatban (pl. további kutatások szükségesek, stb.)?
• milyen prioritásokat (épületrészek, elvégzendő munkák, fejlesztési ütemek, stb. tekintetében) lehet meghatározni?
• vannak-e konfliktusok az értékek és a hasznosítási elképzelések között?

Az értékvédelmi koncepció ELEMZÉSI fázisa után következik a DÖNTÉSI fázis:

• az állagmegóvás, helyreállítás, bővítés, vagy
• az újrahasznosítás, fejlesztés, stb.
  KONCEPCIÓJÁNAK a kidolgozása.

CÉL: az örökségi helyszínek fenntartható és önfenntartó hasznosítása.

AMI EHHEZ SZÜKSÉGES MÉG:

• megfelelő jogi, szabályozási és intézményi háttér
• elkötelezettség az összes érdekelt részéről
• kezelési és pénzügyi terv, visszacsatoló ellenőrzés

forrás: MÉSZ