építészet : környezet : innováció

Esővizes terek Rotterdamban — a vízzel is spórolós hollandok vicces ötletei és okos közterei

Rotterdamban úgy döntöttek, hogy 80 hektár mesterséges tó helyett inkább a város minden útját és közterét bevonják az esővíz összegyűjtési- és újrahasznosítási programba. A holland De Urbanisten ötletei között Rákos Kata válogatott.

Watersquare illetve stormwater square az angol neve annak az igen eredeti és egyben egyszerű megoldásnak, amit két holland építész, Florian Boer és Marco Vermeulen dolgozott ki Rotterdam számára. A város 2007 és 2035 között hajtja végre nagy horderejű átalakulását, melynek célja, hogy az eddigieknél élhetőbb, változatosabb és vonzóbb vízi-várossá váljon. Rotterdamnak az emelkedő tenger, a talajvíz és az egyre intenzívebbé váló viharos esőzések miatt cca. 80 hektár tó és kanális kialakítására lenne szüksége. A városrészekben különböző módon folynak majd a fejlesztések. Nagy területeken tervezik a gátakra az építkezéseket, ahol a gátak városi parkosított balkonként működhetnének, rekreációs lehetőségeket nyújtva a lakók számára. Ezeken a területeken fontos lesz a vízi tömegközlekedés fejlesztése az egészségesebb levegő érdekében. Az északi részen eddig is sokan éltek a folyóparton, itt már számos csatorna, vízelvezető medence található, ezeket fogják megerősíteni és bővíteni. A déli részeken közvetlenül a vízre telepíthető megoldásokra is lehetőség nyílik, a vízfelület nagysága miatt.

 

A rotterdami kikötő rehabilitációjára adott javaslat
Lebegő, önellátó közösségekre tett javaslat
Gát típusok

 

A De Urbanisten iroda, melynek egyik vezető építésze Florian Boer, aktívan részt vesz a város projektjeiben. Izgalmas ötleteikkel attraktív, és egyben a jelenlegieknél gazdaságosabb megoldásokat kínálnak. Olyan koncepciókat dolgoznak ki, melyekkel egészséges, emberhez méltó körülményeket lehet biztosítani sűrű beépítések esetén is. A város számára készülő fejlesztéseikben egyik legfontosabb szempont a széndioxid csökkenésének elérése. Ennek érdekében tervezik a tömegközlekedés vízfelszín bevonásával történő átalakítását, az ipari létesítmények által termelt fölösleges energiák fűtésre való felhasználását, illetve a Hollandiában régóta jelenlévő szélenergia szélesebb körű hasznosítását. Ötven szélturbinát helyeznének el a városban, amelyekkel harmincezer háztartás energiaellátását biztosítanák. Ötlet szinten foglalkoznak vízre telepíthető épületekkel is, lebegő illetve cölöpökkel rögzített, főként gyalogos forgalomra alkalmas utak mentén. Szél és napenergia segítségével önellátó, úszó közösségekre tesznek javaslatot. Egy nagyobb, vízre épített félszigeten keresztül mutatják be a város fenntartható fejlődésére alkalmas javaslatukat. Ez a sziget hasonlít a már megvalósult amszterdami (Java sziget), koppenhágai (Sluseholmen), illetve malmői példákra. Saját energiatermelő sávval rendelkezne, melyhez végig vízparttal körbeölelt park-sziget csatlakozna, főként gyalogos utakkal.

A stormwater square koncepcióját Florian Boer és Marco Vermeulen már 2007-ben kidolgozta. Az ötlet lényege az egyre nagyobb mennyiségű esővíz tárolása és elvezetése a felszínen, nyitott közterületen. Ezzel kapcsolódnak a rotterdami fejlesztési tervben kitűzött célhoz, mely szerint 2035-re minden közterületnek alkalmasnak kell lennie valamilyen módon az esővíz összegyűjtésére és elvezetésére.

 

Vízgyűjtő területek meghatározására szolgáló tervezet
Watersquare szisztéma bemutatása
Florian Boer és Marco Vermeulen által tervezett watersquare

 

A két építész elsőként a vízgyűjtő területek rendszerét határozta meg. Az itt közölt ábrán látható javaslat ma már a város által jóváhagyott, hivatalosan követendő elrendezés. Az egyes területek közepén a fehér rész jelöli a vízelvezető felületet. Egy-egy ilyen terület több háztömböt foglal majd magába, ahol főként kisebb forgalmú utak esetében magán az úttesten, nyitott vízgyűjtő felületen történne a víznek a tér felé vezetése, nagyobb forgalmú utaknál inkább a felszín alatt. Minden esetben nagyon fontos a valamelyest tiszta esővíz elkülönítése a szennyvíztől (ez korábban nem volt szempont), így az esővizet közvetlenül a kanálisokba tudják vezetni vagy akár a szürke vízzel együtt hasznosítani.

Az utakra kétféle megoldást kínálnak az építészek. A kisebb forgalmúakon kör alakú, kisebb vagy nagyobb lyukakkal szabdalnák fel az úttestet. Háromtól egészen harminc centiméter átmérőjű üregek kialakításában gondolkoznak. Az apró lyukakkal teleszórt járda talán még élhető megoldás, bár a tűsarkú cipő viselői nyilván elkerülnék ezeket a helyeket, viszont a nagy átmérőjű üregek esetleg hasonlóan vennék el az autósok kedvét a vezetéstől, mint nálunk a kátyúk.

A másik megoldás az oldalirányban enyhén lejtő úttest alacsonyabban fekvő oldalán végighúzódó keskeny gát kialakítása. Ezeken az utakon száraz időben akadálymentesen lehet közlekedni, esőben pedig értelemszerűen a víz alatt álló sávok használaton kívül lennének. Ezt a lejtős megoldást ártéri fákkal beültetett parkként is javasolják.

 

Florian Boer és Marco Vermeulen által tervezett watersquare
Florian Boer és Marco Vermeulen által tervezett watersquare
Ötletek az esővíz nyílt felszíni elvezetésére

 

Érdekes elképzelésnek tűnik a különböző módon kiképezhető ún. lebegő tér, melynél a felszín alá folyik be a víz, ami felemeli az adott talajt. A rajzaikon egyelőre csak az ötletek sziporkáznak, kidolgozásuk a közeljövőben történik majd meg. Ilyen a lebegő fűszőnyeg, vagy a fatörzsek mentén felúszó földdarab. Szintén további kutatásokat igénylő javaslatuk a szivacs-szerű, térelválasztó fal, amely nagy mennyiségű víz felszívására alkalmas anyagból hoznának létre az utak között.

Az építészek technikailag már jobban átgondolt megoldása a vízballon, melybe alulról nagyon lassan pumpálnák a föld alatt összegyűlt vizet. Ezt olyan köztéri elemként kell elképzelni, melyen át lehetne sétálni, amikor teljesen vízzel telt, ha lelappad, akkor pedig védő pereme szélén lehetne ücsörögni. A tervezők egyenes, széles utak mentén térelválasztóként is alkalmazhatónak vélik ezt a megoldást akár 120 méter hosszúságú ballonok kialakításával. Az alkotók is tisztában vannak azzal, hogy a vandalizmus miatt még alaposan át kell gondolniuk, hogy milyen anyagból készüljön a szerkezet, illetve leeresztett állapotban hogyan lehet annak épségét megőrizni.

A megvalósítás stádiumában lévő tervük a legkisebb költségű, s ebből Rotterdam 25-öt szándékozik 2035-re kiépíteni. Ez egy egyszerű, süllyesztett köztér, mely játszótérként, sportolásra alkalmas térként, pihenőhelyként is szolgálhat. Kialakításának lényege, hogy egyes részei különböző mértékben süllyesztettek. Így eső után is lehet a teret használni, sőt a tér az eső mennyiségétől függően mindig más és más arcát mutatná. Kiszámították, hogy csak az év 10 %-ban lenne víz alatt az egész terület, tehát a fennmaradó időben köztérként működhetne.

 

Watersquare alaptípus
Watersqure vízgyűjtő területe

 

A fotókon látható teret a De Urbanisten iroda Rotterdam városának felkérésére tervezte. Az egyik felében sportolásra alkalmas pályát, a másikban játszótérként is funkcionáló parkot terveztek. A teret Rotterdam déli részének egy konkrét pontjára tervezték, ahol sűrű a beépítés és sok gyerek lakik. 1000 m3 vizet tudna befogadni, több háztömbnyi területet tudna kiszolgálni összegyűjtve onnan az esővizet. A tér legmélyebb pontja alatt a földben egy zsilipet helyeznének el, melyet megnyitva a csak erre fenntartott csövön keresztül a legközelebbi kanálisig folyna a víz. Mivel a kialakítandó tér körül élők számára nem tudnak más lakhatási lehetőséget biztosítani az építkezés idejére, más helyszínt kell az építészeknek keresniük, és csak 2011 nyarán tudják elkezdeni a megvalósítást.

Ugyanakkor egy kisebb méretű és kapacitású tér kiépítése már elindult, melynek kialakításába sajnálatos módon a város nem vonta be az ötletadó építészeket. Olyan teret valósítanak meg, mely az eredeti ötlet méretének mindössze 25–30%-a, így majd csak közvetlen környezetének esővizét képes felvenni. A watersquare koncepciójáról és a nagy horderejű Rotterdam Waterplan2 projektről a Rotterdam Waterplan2 oldalán találhatnak további értékes információt.

Rákos Kata

vélemény írásához jelentkezzen be »