Helyek

europan 10: Ajka

1/8

Europpan 10 Ajka

Europpan 10 Ajka
Europan 10 Ajka
Europan 10 Ajka
Europan 10 Ajka
Europan 10 Ajka
Europan 10 Ajka
Europan 10 Ajka
Europan 10 Ajka
Europpan 10 Ajka
Europan 10 Ajka
Europan 10 Ajka
Europan 10 Ajka
Europan 10 Ajka
Europan 10 Ajka
Europan 10 Ajka
Europan 10 Ajka
1/8

Europpan 10 Ajka

europan 10: Ajka
Helyek

europan 10: Ajka

2009.04.29. 10:24

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Ajka, Magyarország

Építészek, alkotók:
Szabó Árpád

Az europan 10 magyarországi helyszíne Ajka városának szolgáltató és kereskedelmi központja, ahol az együttes térrendszerének teljes újragondolása mellett egy olyan épített környezeti karaktert kell megfogalmazni, amely a 21. század igényeire is reagál, ugyanakkor újraértékeli a 70-es évek építészetének értékes elemeit is.

Az europan 10 tervpályázati ciklus mottója: A városi minőségek megtalálása – megújulás, revitalizáció és városias sűrűség

Ajka városközpont és problémái
Ajka városközpontja - az új városokhoz hasonlóan - tudatos városépítési lépések eredményeképpen, egységes telepítési terv alapján jött létre. Ajka a 2. világháborút követően több szomszédos település (Ajka, Bódé, Tósok, Tósokberénd, Ajkarendek, Bakonygyepes, Csékút, Padrag) egyesítésével alakult ki, melynek központját Ajka képezte. Ipartelepítésre, ezzel kapcsolatosan lakóterületek létrehozására már az 1930-as évek végétől egyre jelentősebb léptékben sor került, bányavárosként az 1950-es évektől kiemelten fejlesztették. A város voltaképpen a korábbi falvak konglomerátumaként jött létre, az új beépítések elsősorban a falvak közötti területeket töltötték ki. A város növekedését, lélekszámának felduzzasztását követően átvette Devecser kistérségi vezető szerepét, ami a kereskedelmi/szolgáltató ágazat, az oktatási és egészségügyi intézmények jelentős kiépítésével járt.

 

Europpan 10 Ajka
1/8
Europpan 10 Ajka

Europan 10 Ajka
2/8
Europan 10 Ajka

 

 

Ajka új kereskedelmi és funkcionális központja az egykori templomdomb és a Torna-patak medre között, a korábbi Ajka falu központjában alakult ki. Az új városnak egy fejlődő iparvároshoz méltóan, a korszak építészeti irányvonalának megfelelően egy dinamikusan fejlődő szocialista város képét kellett tükröznie, így a magas, tíz-, tizenkét szintes panelházak gyűrűjében alakult ki a közigazgatási-, kereskedelmi- és szolgáltató központ.

Az 1960-as évek második felétől megépült városközpont (Veszprémi Tervező Vállat) építésének idején jól megfelelt a funkcionális igényeknek és mind a mai napig – szigorúan funkcionális értelemben – elfogadhatóan működik. Az itt található kereskedelmi létesítmények kihasználtak, alig-alig található egy kiadó üzlethelyiség a központban. Ma azonban egy város szívének ennél lényegesen többet kell/kellene tudnia. Az elmúlt pár évben megjelentek a városszéli nagy alapterületű kereskedelmi létesítmények, melyek egyik pillanatról a másikra új versenyhelyzetet teremtettek a városi kereskedelmi központnak.

 

Europan 10 Ajka
3/8
Europan 10 Ajka

Europan 10 Ajka
4/8
Europan 10 Ajka

 

 

Ajka talán azon kevés korábbi ipari városok egyike, amely a rendszerváltás időszakának szerkezeti változásait nem vesztesként élte meg. A munkanélküliség a kilencvenes évek második felétől folyamatosan csökkent, miközben Ajka városának a korábbi iparterületekre, illetve az új ipari parkba jelentős, elsősorban magas minőségű szakképesítést igénylő ipari üzemeket sikerült idevonzania (elektronika, autóalkatrészek, alumínium, szépségipar, fémmegmunkálás).

Miközben a lassú, de töretlen fejlődés, a levegő megtisztulása, a városvezetés által következetesen véghezvitt parkmegújítási program átalakította a város képét, a városközpont arculata változatlan maradt. A városközpontban található kereskedelmi egységek egyre kevésbé tudnak versenyezni a város szélére települő dobozáruházak által nyújtott árukínálattal, és a városközpont sem tudja azt a funkcionális gazdagságot nyújtani, amit ma, a 21. század elején kellene.

A funkcionális tervezés egyik alappillére a funkciók merev szétválasztása, ebben az esetben a városközpont megújításának egyik akadálya lett. A hagyományos, történeti városközpontok egyik legfontosabb jellemzője a funkciók komplex összetettsége, melyben a kereskedelem és szolgáltatások mellett jelen vannak a lakófunkciók különböző formái és természetesen azok a közfunkciók, melyek mindenekelőtt a köz terén, vagyis a köztereken generálnak életet, és ezen keresztül lehetőséget a közösség tagjainak érintkezésére.

Az meglévő városközpontnak talán legnagyobb problémája a terek és köztéri funkciók gazdagságának hiánya, miközben a központtól 15 perces gyalogos távolságon belül lakik a lakosság több mint 60 százaléka. A terület gyalogos felületein és közterein alig-alig van lehetőség bármilyen közterületi használati mód kialakítására, pedig éppen ez az az erő és funkció, melynek segítségével a terület lényegesen többet adhatna bármely külterületi bevásárlóközpontnál. A város központjának kellene helyet adnia a kirakodóvásároknak, az utcafesztiváloknak, a gyermeknapi rendezvényeknek vagy a násznép esküvő utáni felvonulásának is.

 

Europan 10 Ajka
5/8
Europan 10 Ajka

 

 

Az EUROPAN 10 tervpályázat ajkai helyszínének az az egyik alapvető felvetése és kérdése, hogy a szocialista városépítés történetiségével és hagyományaival terhelt környezetben lehetséges-e olyan gazdagságot létrehozni, amely a funkcionális összetettsége révén válik a városi élet színterévé? Miért ne lehetne egy ilyen kisváros központja élettel teli, funkcionálisan gazdag és jó értelemben véve változatos?
Az ajkai városvezetés szándékai is – üdvözlendő módon - ebbe az irányba mutatnak: a Nagy László Városi Könyvtár és Szabadidő Központ teljes és színvonalas felújítása már elkészült, míg a városháza mellett kialakított új, városi rendezvénytér (tervezők: Koszorú Lajos, Mohácsi Sándor, Balogh Péter István, Stúdió 73. Bt.) az új funkciók megjelenését segíti elő a területen.

 

Europan 10 Ajka
6/8
Europan 10 Ajka

Europan 10 Ajka
8/8
Europan 10 Ajka

 

 

Ehhez kapcsolódik az Europan 10 tervpályázat magyarországi helyszínének a programja, mely közel 6000 m2 vegyes funkciójú épület (kereskedelem, közfunkciók, lakások) elhelyezését javasolja a városközpontban, a meglévő épületek minimális átalakításának lehetőségével, miközben a feladat legalább ugyanolyan fontos eleme a közterületi rendszer újraértelmezése, és egy új városközponti karakter megfogalmazása.

A magyar helyszín kapcsolódása az EUROPAN 10 tematikájához
A tervpályázatban – más helyszínekkel együtt - Ajka központja az új életre keltett városi terekben létrejövő „Mágnes pólus” kategóriájába került. A magyar helyszínen pályázó építészek feladata az, hogy építészeti és városépítészeti válaszokat adjanak a központ újraélesztésére úgy, hogy olyan városi hangsúlyt generáljanak, mely a város terei révén tudja maga köré vonzani a városias életet. Mik lehetnek azok a eszközök ezen a helyszínen – funkciók megerősítése és megváltoztatása, a közösségi és magánerős dinamizmus növelése stb. - melyek révén létrejön a köztereknek egy olyan hálózata, amely használatra bírja a helyi lakosokat, és a városi élet intenzitását is növelni képes?

A város központja mint funkcionális kereskedelmi és szolgáltató központ ma is elfogadhatóan működik, de mégis térbelisége és néhol gyenge építészeti minősége nem motiválja arra a használóit, hogy ott időt töltsenek el. Nem „agoraként”, valós városi térként működik, sem a helyi lakosok, sem a látogatók számára.

A tervpályázati kiírás a városi és városias minőségek újrafogalmazásának lehetséges módjait járja körül, a „fenntartható város és az új városi terek” kapcsolatait vizsgálja. Lehetnek-e 21. század városai egyszerre ökologikusak és városiasan sűrűek? – teszi fel a kérdést a honlapon Didier Rebois az Europan Nemzetközi szervezetének főtitkára a pályázati beharangozójában.

 „Városiasság a város és funkciói érzékelésének egységes módjaként is értelmezhető. A városi tér egy olyan tér, amely arra ösztönzi az embereket, hogy vegyék azt közösen használatba. De mégis hol kezdődik és végződik ez a bizonyos városi tér? Lehet egy lakóterület környezete, vagyis a közeli közhasználatú terek részei ennek a városi térrendszernek? Része a városi térnek minden, ami közhasználatú, a bevásárlóközpontok, a vasútállomások és a repülőterek? A városiasság kérdéskörével foglalkozó tervek, amelyek felvetették a városi tér fogalmának megkérdőjelezését, azt sejtetik, hogy ezt a kérdéskört igazán csak a fenntarthatóság kontextusában szabad értelmezni, vagyis olyan térbeli transzformációk körében, amelyek figyelembe veszik a környezet adottságait, és azt „fenntartható módon” integrálják a változtatási folyamatba.” (részlet az Europan 9 tervpályázati értékeléséből.)

A városias sűrűség látszólag ellentmond a fenntarthatóság ökologikus szemléletének, ugyanakkor a fenntarthatóságot előtérbe helyező fejlesztési döntéseknek a városi tér egy olyan minőségéhez kell vezetniük, ami a városban élők életkörülményeinek javulását eredményezi a funkciók gazdagítása által.

 

Europan 10 Ajka
7/8
Europan 10 Ajka

 

 

Az ajkai tervpályázat célja: Hosszútávú fejlesztési koncepció megalapozására tervjavaslatok gyűjtése. A beérkező tervjavaslatok alapján a tervezési terület rendezési tervmódosítás készítését kívánja a település elkészíttetni, ehhez tervezők kiválasztása. A városközpontban található, a koncepcióba illő részfeladatok (pl.: közterületek megújítása) tervezőjének kiválasztása.

Szabó Árpád

Felhasznált források:
Palatium Stúdió Kft: Ajka, Városközpont – Fejlesztési koncepció; 2004
Tilhof Endre, Szelényi Károly, Sz. Farkas Aranka: Ajka; Magyar Képek, Veszprém – Budapest, 2000
www.europan-europe.com
EUROPAN 10 tervpályázati kiírás az ajkai helyszínre

Vélemények (0)
Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk