f-book a designról - megjelent Szentpéteri Márton: Design és kultúra c. szabad elektronikus könyve

Az epiteszforum.hu kiadásában itt van az első f-book, az első szabadon hozzáférhető elektronikus könyv, Szentpéteri Márton befogadó [inclusive] design elméleti könyve, a Design és kultúra - befogadó designkultúra.

Múlt vasárnap délután hívott Mihály telefonon. Szokásához híven igen lelkesen köszönte meg legutóbbi küldeményemet, az itt olvasható kismonográfia kész változatát, amin régóta dolgoztunk már együtt. Mihály másnap felment a mennyei szerkesztőségbe. Hogy a lélek halhatatlan-e, nem tudhatjuk, ám a szellem mindaddig bizonyosan halhatatlan, amíg ápoljuk emlékét. Kedves Mihály, nem felejtelek el! S ahogy oly sokszor mondtad az elmúlt bő húsz évben, amióta ismerjük egymást: majd beszélünk! 

Szentpéteri Márton

Ordo ab chao

A továbbiakban olvasható kismonográfiában több helyütt hivatkozom majd Victor Papanek design definíciójára. Nem véletlenül, megítélésem szerint ugyanis ennél frappánsabb meghatározásra nemigen lesz módunk – ahogy mondani szokták – a dolog természetéből következően. Papanek szerint a design egyszersmind tudatos és intuitív törekvés az értelemteli rend megteremtésére.

„Rend a káoszból" (ordo ab chao), ahogy a régiek mondták. Mármost ezek után csupán a rend és a rendetlenség fogalmával kell szembenéznünk, s akkor Papanek bon mot-jával egész jól eligazodhatunk majd a designkultúra útvesztőiben.

Polcz Alaine nemes egyszerűséggel beszél immár legendássá vált, témába vágó könyvében lényegi és formai rendről és rendetlenségről, mi több azokról az „átmeneti állapotokról" is, ahol a lényegi rend formai rendetlenséggel párosul – ezt a szerző „jó rendetlenségnek" nevezi, de gyakran használjuk erre a jól ismert típusra a kreatív rendetlenség fogalmát is –; illetve ahol a lényegi rendetlenség formai renddel párosul – ez a „rossz rend" Polcz Alaine szerint, magam pedig ezt gyakran bürokratikus rendnek nevezem köszönhetően közép-európai mivoltomnak.¹

E szellemes mátrix működtetését csak cizellálja majd, ha figyelembe vesszük, hogy a káosz fogalma sem örökkévaló, s hála a modern tudománynak, az ordo ab chao immár jó ideje mást jelent, mint a régiségben jelentett. A káosz fogalmát ugyanis ma már nem feltétlenül a rend mitologikus ellentéteként értelmezzük, de sokkalta inkább a még fel nem ismert rendként. Mert talán az is elképzelhető, hogy a világegyetem nagy építőmestere (vagy nagy designere?) tényleg tökéletes művet alkotott, ám a salamoni templom mikrokozmoszában visszatükröződő eszményi terv értelme aztán az emberiség hibájából végül elhomályosult... legyen a kortárs káoszkutatás a letűnt aranykor visszaidézésének legjobb eszköze, avagy az univerzum törvényei kutatásának legtökéletesebb tudományos módszere, a káosz fogalmával semmiképp nem bánhatunk már abban a törzsi és archaikus értelemben, amely a nem ismert világot s az onnan érkezőket a gyehenna szörnyűségeivel, s ördögi gonoszsággal ruházza fel.

A rendteremtésnek ez a rigid formája ugyanis minden híreszteléssel ellentétben nem szellemi igényünk, hanem csupán „neurotikus szükséglet", amitől érdemes hamar szabadulnunk –  legalábbis a radikális katalán gondolkodó, Xavier Rubert de Ventós, szerint.² A rendteremtés archaikus modelljei – így a sokféle mitikus kozmogónia is – neurotikus jellegüknél fogva alapvetően kirekesztőek voltak, az elkülönítés, az elhatárolás s a küszöbelvek működtették azokat. A befogadó designkultúra rendteremtő modellje szerint azonban a rendet a világban és a világgal kell megalkotni, s nem a világtól elkülöníteni azt. Papanek meghatározása ebben az értelemben immár inkább így hangzik ezentúl: a design tudatos és ösztönös törekvés a rend felismerésére.³

A következő oldalakon magam is egyszerre tudatos és ösztönös módon kísérlek majd meg rendet felismerni és teremteni designelméleti olvasmányaimban. Az itt olvasható nagyesszé bizonyos értelemben magyar nyelvű propédeutikaként is értelmezhető a designelmélet s különösen a designkultúra formálódó érdeklődési területét fürkésző olvasók számára. Ám egyúttal szakmapolitikai álláspontként is olvasható, teljes joggal. Erre, a közjót a designkultúrában is mindenek előtt figyelembe vevő, álláspontra jellemző a kötet formátuma is. Ez rokonságot mutat ugyanis mindazzal, amit a szabad könyvek mozgalma a tudományos publikációk finanszírozásáról és értékesítéséről vall.⁴

Mivel a könyv megírásakor már közalkalmazott voltam, és emellett ösztöndíj formájában külön állami támogatást is kaptam a munka elvégzésére, nem tartanám morálisan igazolhatónak, hogy további bevételt csikarjak ki adófizető polgártársaimtól, az olvasóktól.

A kismonográfia elkészítésében sokan segítettek. Ki kell emelnem Bárkányi Attilát és Ferkai Andrást, akik támogatólevelükkel járultak hozzá ahhoz, hogy a könyv megírásához elengedhetetlen pályázatot elnyerjem. Ugyancsak nagy hálával tartozom Droppa Juditnak és Kopek Gábornak, akik rektorként befogadták pályázatomat a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen. A munkában észrevételeikkel, ötleteikkel többen támogattak, közülük mindenképp örömmel említem Szilágyi Csabát, Pandula Andrást, Zsótér Lászlót, Koós Pált, Martinkó Józsefet, Vargha Mihályt, Pásztor Erika Katalinát, Pálfi Norbertet, Peter Kroes-t, Kuno Prey-t, Bas Kools-t, Anke Coumans-t, és nápolyi barátaimat Ernest Fitó Castells-t, Pietro „Bacco" Montonét, Edoardo Natalét és Eleonora Capuozzót.

Külön köszönet jár azon hallgatóimnak, akik megtiszteltek figyelmükkel az elmúlt években, jelesül is a Befogadó tervezés c. kurzus diákjainak, Alpern Lindának, Bence Domonkosnak, Malakuczi Viktornak, Milléte Balázsnak, Nagy Ádámnak, Nagy Zoltán Csongornak, Policsányi Istvánnak és Telekes Tamásnak. Kifejezetten köszönöm segítségét továbbá Németh Ádámnak, Fiáth Heninek, Ungár Fanninak, Nagypál Dórinak és Lengyel Rékának is. Hegedüs Béla barátomnak tartozom hálával azért, mert munkájával támogatta a szabad könyvkiadás logikájának érvényesítését az én könyvem esetében is.

 

Szentpéteri Márton

 

---

¹  Vö. Polcz Alaine, Rend és rendetlenség, Pécs (Jelenkor), 2007, 19-27.
 ²  Uő, Minek filozofálni?, ford. Béres András és Fokasz Mária, Bp. (Typotex), 2008, 9-23.
³  Vö. Papanek a továbbiakban többször idézett meghatározását hasonló szellemben értelmezte újra, l. uő, The Green Imperative. Ecology and Ethics in Design and Architecture, London (Thames & Hudson), 1995, 7.
⁴ Vö. www.f-book.com. Részletesebben l. az ötlet szülőatyjának könyvében: Horváth Iván, Gépeskönyv, Bp. (Balassi), 2006, 211-248.