építészet : környezet : innováció

Faluközpont fejlesztések, rip-ROP!

ROPogós bankjegyek, ROPpantul felkészült, igényes megbízók és ROPpant sok idő hiányzik ahhoz, hogy az integrált tervezéseknek és kivitelezéseknek a szükségszerűen végfázisát képező felszíni környezetrendezések időtállónak bizonyuljanak. Csak ez a három nem adott az uniós pénzek felhasználásának magyar mátrixában, ennek okait és hatásait boncolgatja Remeczki Rita és Szloszjár György a ZÖLDÖVEZETben.

EU-s pályázat, mint tervezési feladat
Biztosan minden tervezőiroda elmondhatja magáról, hogy tervezési feladatainak jellege az évek során jelentősen változott. Tapasztalatunk szerint ezek a változások egyrészt annak tudhatók be, hogy bővült a megbízói kör, nőtt az átlagos projektméret, de a portfólió átalakulásában nem elhanyagolható az a tény sem, hogy a köztér-park műfajban megerősödött generálszerepünk, egyre elfogadottabb magának a tájépítész szakmának a jelenléte, specifikus ismeretanyagának és gyakorlatának a kiaknázása a szabadtértervezésben. Mégis talán az egyik legnagyobb változást az Európai Uniós pályázati lehetőségek kibővülés hozta, mely egyre jobban aktivizálja az önkormányzatokat településfejlesztési ügyekben, arra késztetve őket, hogy ezen a területen is mozgósítsák pénzügyi és humán erőforrásaikat.
Évente közel 100 projektünk fut, melynek nagy részét épületek környezetrendezési terveinek elkészítése teszi ki, de jelentős mennyiségű munkát végzünk közúttervezők munkájához kapcsolódóan is. A környezetrendezési (kertépítészeti) tervek minden lehetséges típusát készítjük immár 13 éve. Ez alatt az idő alatt 11 olyan munkában vettünk részt, melyben EU-s pályázati pénzeket kívántak lehívni. Ebből 5, vagyis a projektek fele ebben az évben került beadásra, amiből könnyen kiolvasható a cikk témájául választott trend begyűrűzése szakterületünkre.
A közvetlen önkormányzatoktól érkező megbízások száma azonban kevés, még mindig az építészeti tervdokumentáció vagy úttervek részeként készítjük terveinket. Ez azt is jelzi, hogy a közparkok, közterek tervezése szinte mindig út vagy ingatlan építési beruházások része. Ez persze nagyon kedvező abban a tekintetben, hogy a parkok, terek nem idegen testként virítanak felújított szép külsőjükkel az amúgy elhanyagolt, lelakott környezetükben, mint díszzsebkendő az overálon, hanem azokkal párhuzamosan, összhangban újulnak meg, teljesítve az integrált tervezés iránti igényt. DE! Vannak ezzel problémák is, mégpedig természetesen az anyagiak. Ha megnézzük, hogy mekkora a kivitelezési költsége egy épületnek vagy egy útnak, vagy a közművek kiépítésének/felújításának (és persze ezzel párhuzamosan ezek tervezési díjának is), akkor nem meglepő, hogy végül szinte alig jut a megpályázható összegből közterek, parkok kivitelezésére. És ha jut is, messze nem valósíthatók meg olyan anyagokból, berendezési tárgyakból, olyan technikai megoldásokkal, melyek amúgy a 21. században már kívánatosak lennének. A felszín alatt súlyos milliókból megépülnek a legújabb szabványoknak megfelelően tervezett hálózatok, a felszín pedig már megépülése pillanatában elavult. Elavult, mert elavult a szemlélet és a szabályozás is. Nem érték a minőségi díszburkolat, a minőségi utcabútorzat, nincsen minőségi minimum, azt csak a piacon legolcsóbban megszerezhető áruk listája alkotja, melyek egyben a legnagyobb eladási számokkal is rendelkeznek talán. Nem kérdés persze, hogy érdemes-e így is a felújítás. A válasz igen, hiszen legalább az akadálymentesítés követelményei teljesülnek (mert erre van szabály!), de a bekerülési költséghez viszonyítva a szakmailag is megfelelő minőségű közterek, közparkok megvalósulása ritka példa.

Hogyan lehetne ebből kitörni? Mivel a komplex szemléletű fejlesztés mindenképpen folytatandó, ezért nem marad más, mint hogy nagyobb összegűeknek kellene lenniük a maximálisan megpályázható pénzeknek és hangsúlyozottabb környezetrendezési szempontokat kellene megfogalmazni a pályázati kiírásokban. Valamint kitörési lehetőség lenne, ha a települések részéről az önerős fejlesztések, gondolunk itt főként a magánerőre és az alapítványok, civilszervezetek által megszerezhető pénzek összevonására. Egy-egy összetett projektet akár több forrásból is lehetne finanszírozni, nagyobb aktivitásra sarkalva a helyi erőket. Egyre erősödő szemlélet, hogy a közterek, közparkok megújulása KÖZÜGY legyen, ebbe pedig a megvalósításnak és forrásszerzésnek is bele kellene tartoznia. Az önkormányzatnak tulajdonképpen koordinatív szerepet kellene betöltenie, hogy a településsel kapcsolatos fejlesztések, beruházások egymásra épülők, egymást kiegészítők legyenek, egységes elvek mentén valósuljanak meg, melyben segítségükre lennének a települési stratégiai tervek és egyéb szabályzatok.

Természetesen tervezői részről is egy másfajta hozzáállást kívánna meg ez a folyamat. Nagyobb hangsúly kerülne a kommunikációra, a kapcsolattartásra. Ezzel azonban a tervezői folyamaton belül az előkészítési fázis elhúzódása várható. A programalkotás folyamatának jelentősége tovább nőne a már eddig is érzékelhető változásokhoz képest.


Magánerő bevonásával megvalósult turisztikai fejlesztés természeti értékek védelmének elősegítésére
Magánerő bevonásával megvalósult turisztikai fejlesztés természeti értékek védelmének elősegítésére
Magánerő bevonásával megvalósult turisztikai fejlesztés természeti értékek védelmének elősegítésére


Terv és megvalósulás viszonya

A Nemzeti Fejleszti Tervhez kapcsolódó ágazati operatív programok közül a Regionális Fejlesztési Operatív Program, vagy ismertebb nevén a ROP biztosít pályázati formában lehívható fejlesztési pénzeket a települések számára, hogy közterületeken környezetrendezési projekteket valósíthassanak meg. Ez a lehetőség 2004-től 2006-ig terjedő időszakban már rendelkezésre állt. Ezalatt az időszak alatt az általunk készített pályázati tervek főként nagyobb léptékű, turisztikai fejlesztésekhez kapcsolódó, vagy azt megalapozó koncepciók voltak.

Ezek közül az egyik több ütemben valósult meg, jelen állapotában kb. 80%-os készenléti fokú. A tervekhez képest inkább minőségi csökkentések voltak, programmódosítás tulajdonképpen alig volt. Ez többek között annak is betudható, hogy nagyon szoros a megnyert pénzek elszámolási, ellenőrzési rendje. Zöldfelületi szempontból főként a növénytelepítés esik áldozatul a csökkentési igénynek. Nemcsak mennyiségi értelemben, de a kiültetésre kerülő növényzet méretét, iskolázottságát is leveszik, ami egyben minőségi romlást is okoz. Főként az átadáskor és az azutáni néhány évben érezhető látvány szempontjából ez a spórolási mód, pedig a növénytelepítési tétel m2-re vetített bekerülési költsége csak kb. 15-20%-a az építési munkák m2 árának.


Turisztikai fejlesztés műemléki környezetre alapozva
Turisztikai fejlesztés műemléki környezetre alapozva

Felmerülhet a kérdés, hogy miért nem elegendő a megnyert pénz a tervek megvalósítására. Ennek egyik oka abban keresendő, hogy a tervekhez készülő tervezői költségbecslés képezi alapját a pályázati költségbecslésnek. Ez természetesen nem tud elég pontos lenni, hiszen egy kivitelezési cég által készített beárazás sokkal differenciáltabb szempontok szerint történik. Gondoljunk csak arra, hogy általában egy generálkivitelező nyeri meg a munkát, aki alvállalkozónak adja ki a szakmunkákat és így egyre több nyereség-érdekeltség rakódik rá egy tételre. Másodszor a tervkészítés és megvalósítás között akár 3-4 év is eltelhet, ami szintén nem kalkulálható bele a költségbecslésbe teljes pontossággal. A drágulások gyakorlatilag folyamatosak akár anyag, akár munkadíj tekintetében, míg a megnyert összeg fix, ráadásul sokszor utófinanszírozású.

Tervkészítés illeszkedése a ROP-ban megfogalmazott irányelvekhez

A ROP öt fejlesztési területéhez kapcsolódóan a hét régió és a kiemelt üdülési körzet különböző pályázati lehetőségeket nyújt. Cégünk három régión belül készített pályázatokat az ÉAOP (Észak-Alföldi), ÉMOP (Észak-Magyarországi), KMOP (Közép-Magyarországi) különböző témájú pályázati kiírások kapcsolódóan. A „Helyi és térségi vízrendezés, vízrendszerek fejlesztése” címűtől a „Pest megyei településközpontok fejlesztése”-n át a „Versenyképes turisztikai termék- és attrakciófejlesztés támogatására” címűig.
Érdekes látni, hogy mennyire más igényeket fogalmaznak meg a települések faluközpont fejlesztés címen. Van ahol tulajdonképpen nincs is klasszikus értelemben vett település központ az egyutcás településszerkezetből adódóan, de a szolgáltató intézmények egy helyre koncentrálódása az évek során kijelölte azt. Szinte „aha-élményként” hatott a pályázati cím: Hát persze, településközpontra van szükségünk! Máshol a központban lévő kastély/kúria „újrahasznosítását” szeretnék megoldani a pályázati összeg segítségével és erre egyik legkézenfekvőbb megoldás a turisztikai fejlesztés.


Faluközpont fejlesztés funkcióbővítéssel
Faluközpont fejlesztés funkcióbővítéssel


A tervkészítés során az, hogy mely szempontok legyenek kihangsúlyozva az egyeztetések alatt alakulnak ki, főként a pályázatíró utasításai szerint. A kooperációknál általában az érintett település képviselője (általában a polgármester, helyi vállalkozó, néha a főépítész) elmondja a város/falu főbb szándékait, fejlesztési terveiket, melyek sokszor túlmutatnak a pályázat keretein. Ezek alapján készül egy egyeztetési anyag és egy körülbelüli mennyiségi számítás a bekerülési költségek megsaccolására. Mivel a pályázati dokumentációba sokszor engedélyes szintű tervanyagokat kell csatolni, ezért a rendelkezésre álló szűkös időkorlát igen jelentősen befolyásoló tényező. Talán megoldás lenne, ha nem a pályázati kiírás hívná életre a terveket, hanem a valós igényekre tervek készülnének, és azokat csak elő kellene húzni a fiókból, hogy a megjelenő pályázatokra fazonírozzák. Persze ez feltételez némi visszacsatolási mechanizmust, vagyis a pályázatok a valós igények alapján fogalmazódjanak meg és olyan mennyiségben, hogy biztos lehessen a település, lesz majd olyan pályázat, amelyben ez az igény kielégítést nyer.


Több hektáros turisztikai fejlesztés régiók bevonásával
Több hektáros turisztikai fejlesztés régiók bevonásával


A ROP-ban megfogalmazott integrált városfejlesztés, mint elvárás („ötvözi a különböző szakpolitikai megközelítéseket (pl. gazdaságfejlesztés, környezeti fejlesztés, közlekedésfejlesztés, társadalmi célok megvalósítása, stb.), összefogja és ütközteti az érintett partnerek (üzleti szektor, civil szektor, közszféra szereplői, lakosság) céljait, elvárásait az önkormányzat városfejlesztésben meghatározó és döntéshozó szerepe mellett. Az integrált megközelítés további eleme, hogy a fejlesztési célokat, azok finanszírozási módját, megvalósítási és fenntartási módját szinergikusan kezeli.”) a városmérettől függetlenül alkalmazandó tervezői szempont lesz 2009-től azoknál a településeknél, ahol a településszerkezeti összetettség azt indokolja. Az elvárás persze fokozottan támogatandó, de valójában nem egy teljesen új dolog, hiszen jelenleg is a tervkészítés folyamatának kb. 70-80%-a a különböző szakági tervek összehangolásából tevődik össze. A szakági tervek pedig remélhetően a szakpolitikai elvárásoknak megfelelően készülnek, hiszen ez a hierarchikus tervrendszer lényege. Az viszont tervezői oldalról is átgondolandó, hogy kinek a feladata a célok és érdekek ütköztetése és a tervező melyik oldalon is áll/álljon.

Remeczki Rita és Szloszjár György
GARTEN STUDIO
http://www.gartenstudio.hu

vélemény írásához jelentkezzen be »