építészet : környezet : innováció

Fazekasház és alkotóház az Őrségben

A nyugati határ mentén található Magyarszombatfán nagy hagyománya van a fazekasságak. A szocialista időszak iparosítását követően újraéledtek a kézműves hagyományok a környéken. Az időszakos turizmus azonban nem elég a falvak életben tartásához. Horváth Gergely MÉK-MÉSZ diplomadíjas munkájában ezen folyamatokra kíván ráerősíteni.

Domb alján újra völgy, völgy ölén kis házak,
Füstöl kéménye a kerámia-gyárnak.
Agyagból gyúrt edényt tűzlángok nyaldosnak,
Így készülnek szépnek, fodros virágosnak.
Nem szebb a költemény, mint amikor a lány
Vadvirágot pingál egy korsó oldalán.
Kulacsok öblében, tányérok hajlatán,
Benne ragyog az én szép őrségi hazám."

Kapornaky Gyula: Határszélen c. verséből

 

A HELYSZÍN

Magyarszombatfa

Diplomatervezésem helyszínéül a szülőfalumtól nem messze található Magyarszombatfát választottam. Ez a kis település Vas és Zala megye határán, az Őrségként ismert tájegység déli peremén fekszik. A falu típusa hosszirányú útifalu. Az Őrségre jellemző szerek ma már összemosódtak, és az újabb épületek a századfordulón megépített főút mentén épültek. A beépítés oldalhatáros, keresztcsűrös illetve kerített. (Kivéve az új építésű lakóövezetek - ezek szabadon állók.) Egy telken általában több épület áll, szétszórva, vagy egymás után sorolva sok kisebb egység. Megtalálhatóak az Őrségre jellemző építészeti elemek, szerkezetek. Hagyományos építészeti jellegűek a kódisállásos paraszt-polgár épületek, boronafalas lakóépületek, nagyméretű faszerkezetű pajták, kástuk. Jellemző a kiugró tornác, nyitott ereszalj, a fedett-nyitott terek.

Beépítés szerkezete, jellege

A TÖRTÉNET

A bőséges, jó minőségű agyag lehetővé tette az ókori fazekasmesterség kibontakozását a környéken. Az 1790-ben épült magyarszombatfai fazekasház a Veleméri-völgy fazekasságának állít emléket. A három helyiségből álló boronafalú, zsuppfedeles, füstöskonyhás lakóházban Cseke János fazekas élt 1922-ig. A XX. század első évtizedeiben szinte minden házban foglalkoztak agyagedények készítésével. A '20-as '30-as években több mint 100 fazekas dolgozott a környék falvaiban.

Az 1953-ban nyitott Kerámiagyár működése megváltoztatta a fazekasság helyzetét, többségük üzemi dolgozó lett.

A MAGYARSZOMBATFAI FAZEKASSÁG JELENE

A Kerámiagyár bezárása után az ősi fazekas-mesterség lett a legjelentősebb megélhetési forrás és egyben idegenforgalmi vonzerő. Napjainkban 14 család tagjai művelik a mesterséget.

A helyi gerencsérek sajátos világban élnek, hiszen lakóhelyük egyben az alkotóhelyük is, és az ő művészetük iránt érdeklődők itt tudják megtekinteni, megvásárolni termékeiket, esetleg kiállításokon, vásárokon. A faluban évenként megrendezik a Nemzetközi Fazekas Találkozót, amely egy kulturális nagyrendezvény, a falu és vele a Veleméri-völgy életének, hagyományainak, értékeinek bemutatkozása.

Fazekasnapok és vásárok

Az elmúlt időszakban megfogalmazódott az az igény, hogy a faluban található történeti fazekasságot bemutató fazekasház mellett a községben helyet kapjon a kortárs gerencsérség bemutatása is. A létesítendő építményre tehát valós az igény.

A TERV TÉMÁJA

A diplomaterv témája a magyarszombatfai, illetve a környékbeli fazekasok számára egy galéria, bemutató terem, illetve egy alkotóház szállással.
A falu problémái, melyek foglalkoztattak:

  • Az őrségi kis falvak többsége csak tavasztól kora őszig él, a fiatalok munka hiányában beköltöznek a városba, az idegenforgalom szezonális.
  • Olyan házat kell ide építeni, amivel az idegenforgalmat ki lehet terjeszteni és programjaival felhívja a figyelmet a helyre, a hely értékeire.

Az alkotóházban olyan táborokat lehet szervezni, ahova bárki jelentkezhet. A résztvevők a teljes ellátás mellett pihennek és alkotnak. Az alkotóház bérbe adható más művészeti csoportoknak is: pl. szobrász, festő, grafikus.

A településen tartott fazekas napok, továbbá bio piacok, kézműves vásárok tartására is alkalmas lenne a terület. Felpezsdülne a falu szellemi élete és sokan megfordulnának a faluban.

HELYSZÍNI ADOTTSÁGOK

A Fazekasház az egyutcás Magyarszombatfa, központjában, egy saroktelken található. A közvetlen környezete vegyes beépítésű. Az építési telek szomszédágában található a Fazekasház, amely előkert nélkül, utcával párhuzamosan helyezkedik el. A hosszú szalagtelek a Szentgyörgyvölgyi-patakig tart, területe: 3065 m2, hossza 176 méter, a szélessége pedig 17 méter. A terep domborzata szinte teljesen sík, a telek hátsó részénél kezd el mérsékelten lejteni.

Alaprajz

Az épületeket a Fő útról lehet megközelíteni, autósok számára a patakhoz vezető út túloldalán lévő keskeny telken alakítottam ki parkolót. Nagyobb buszos csoportok érkezésekor parkolási lehetőséget a közelben levő vendéglátóhely parkolója biztosít.

ÉPÍTÉSZETI KONCEPCIÓ

A falu beépítési szerkezetét vizsgálva kiderült, hogy a faluban az oldalhatáros beépítés a jellemző. Ez kiindulási szempont volt a tervezésem során. Az épületek helyét a telken a funkció, a tájolás és a meglévő épületek helyzete határozta meg.

A telken lévő épületeket mindenképp szerettem volna megőrizni, működőképes funkciókkal láttam el őket.

Az új letisztult épülettömeg, mind szintmagasságban, mind pedig arányaiban illeszkedik a környező épületekhez, hiszen egy parasztház méretű épületben helyeztem el a középületet. Viszont vonalvezetésében, anyaghasználatában újszerű, így próbáltam megtalálni az egyensúlyt és kialakítani egy kortárs épületet. Véleményem szerint a meglévő épületek is a maguk módján letisztultak. A szerkezeti racionalitás, gazdaságosság, funkcionalitás, megvalósíthatóság mind erre következtetnek. Ezért választottam én is ezt a formanyelvezetet, tisztelgek a meglévő, letisztult építészet értékei előtt. Múlt és jelen közös gondolatiságon alapul. Az utcai homlokzatnál is szándékos volt a semleges építészeti karakter, hiszen nem kívántam konkurálni a Tájházzal, mértéktartás és tiszteletben tartás miatt.

A zöldfelületek szigorú és tiszta kialakítása is a népi szerkesztési módból jött. Visszanyúltam ahhoz az időkhöz, amikor a házak két oldalt, vagy U alakban, kerített beépítésben álltak és középen ott volt a zöld felület.

Homlokzatok II.

A régi és az új épületeket tornáccal és előtetővel kötöttem össze, hiszen ezek funkcionálisan összetartoznak, különben leszakadnának egymástól. Továbbá mindig más és más képkivágást mutat az udvarról, és a hátsó természetről, ezáltal nem válik unalmassá. A meglévő épületektől kissé elhúztam. Egyben elválasztó szerepet is kapott, hiszen ez bontja ketté a közösségi teret, a belső, alkotó udvartól. Az udvar fokozatosan válik egy nyitott világból egy intenzív, zártabb világgá.

A funkcióelemzés alapján az utcához közel kaptak helyet a közösségi terek, hátul pedig az alkotás, elvonulás terei. Az udvar fokozatosan válik a nyitott világból egy intimebb, zártabb világgá.

Így az utca felöli részre került a fogadó és bemutató épület. Ebbe az épületbe kap még helyet egy kávézó is, mely jó idő esetén kitelepülhet a fedett előtérbe. Az előtér kellemes fedett-nyitott teret alakít ki, itt még nem vagyunk a házban, de már az utcán sem. Innen szép átlátás nyílik a tájház udvarára. A belső teremben pedig a környékbeli fazekasok edényeinek bemutatása történik.

A középső udvar részben található egy vizesblokk, amely a vásárra érkezők, illetve az alkotók használhatnak.

A csendesebb, belső udvarban kaptak helyet az Alkotóház és a szállás épületei. Itt már csak főként a táborozók, lakók vannak jelen. Szabadidős, alkotó tevékenységek udvara ez.

Az alkotóházban, pajtában különálló dobozban helyeztem el a fazekas műhelyt, valamint a fedett-nyitott kézműves termet, mely a szabadtéri alkotás, művészeti előadás kitűnő színhelye lehet.

Bemutatótér látványterve

A telepítésnél fontos szempont volt, hogy vásárok tartására is alkalmasak legyenek az itt kialakult terek. Így létrehoztam egy tengelyt, amely a szemközti telekről indulva egészen a hátsó kertig vezet. A tornác ebben az esetben egy árubemutató felület is egyben. Másrészt kerítés szerepet is betölt, nem engedi befolyni a tömeget az épületekbe.

A hátsó kertben a patak partján, a későbbiekben Tündérkertet lehetne kialakítani. Amelynek célja a Kárpát-medencében őshonos gyümölcsfák gyarapítása és megőrzése az utókor számára.

ANYAGHASZNÁLAT

Az új épületek homlokzatára és tetejére az Őrség építészetére jellemző anyagot választottam, hőkezelt nagytáblás faburkolatot. A nagytáblás burkolat dimenziójának köszönhetően kisebb léptéket sugall az épületeimnek.

 

vélemény írásához jelentkezzen be »