FDB x TIBA: A tervezés és megvalósulás összeolvadása – A DIJSKTRA platform

Létezik egy virtuális asszisztens, amely az összes tervezői, logisztikai és gyártási folyamatot képes összefogni. Egy olyan mesterséges intelligencia által vezérelt program, amely az utolsó apró alkatrésszel és munkafolyamattal kapcsolatos döntéshozatalt is megkönnyítheti, ezzel segítve a beruházók, építészek és kivitelezők munkáját. Vatai Krisztiánnal (FDB) és Niczki Tamással DLA (TIBA) beszélgettünk az FDB által fejlesztett DIJSKTRA platform születéséről, lehetőségeiről és az építőipar aktuális helyzetéről.

Jelenleg milyen projektekre fókuszál a TIBA? 

Niczki Tamás: A TIBA építészirodát Tiba János alapította 2005-ben – már a kezdetektől számos meghatározó projekt gazdagítja a portfóliónkat, például a Párisi Nagy Áruház, illetve a Váci Greens, az utóbbi évek legnagyobb mérföldköve pedig egyértelműen a Telekom székház volt. A közelmúltban több strukturális változás is történt, több projektvezetőnk lett, egyszerre öt-hat nagyobb beruházáson is dolgozunk, a portfóliónkat pedig célzottan próbáltuk szélesíteni. Több különböző funkciót is lefedünk, például műemléki épületek, lakóépületek, irodaházak és iskolák tervezésével foglalkozunk – a Nemzeti Bank épülete, az Andrássy út 40-42. alatti műemléképület rekonstrukciója, egy XII. kerületi villapark, Luminor lakóépületek, Lauder iskola, a Liget Center, a várban épülő Vöröskereszt székház mind a TIBA nevéhez kötődő nemrég átadott, vagy jelenleg épülő házak. Mivel a csapatból többen éltünk és terveztünk külföldön, a cég működésére nemzetközi szemlélet jellemző – egyik oldalról természetesen fontos fókusz a design, de ehhez egy rendkívül szervezett felállás párosul (a projektek mérete miatt nem is nagyon tudnánk másképp működni). Kimondottan sok időt szánunk a folyamataink fejlesztésére, a legújabb standardok szerint készítjük a modelleket – ugyan változó, hogy egy-egy beruházó milyen mértékben használja ki az általunk biztosított lehetőségeket, de mi mindig szabályozott rendszerben, a legalaposabb tervezéssel működünk, akkor is, ha ez nem elvárás megrendelői oldalról. 

Hogyan kapcsolódtatok össze az FDB-vel?

Niczki Tamás: Az FDB-vel másfél évvel ezelőtt, egy XII. kerületi villapark kivitelezési munkálatai során találkoztunk, ahol egy elég szoros és hosszú gyártmánytervezési folyamatban dolgoztunk együtt: mi készítettük a kiviteli tervet, Krisztiánék a gyártmánytervek kialakításának fázisában kapcsolódtak be. Az eddigi kivitelezői tapasztalatokat felhasználva független tanácsadóként segítik a tervezők munkáját akár az anyagválasztást és -használatot illetően azok az adott projekten való várható viselkedésével, vagy a választott anyag méretbeli lehetőségeinek optimális kihasználásával kalkulálva, egységesen összefogva a komplett szerelt homlokzati rendszert.

Milyen szolgáltatásokat nyújt az FDB a piacon – másoktól eltérően? 

Vatai Krisztián: Az FDB, azaz a Facade Design & Building öt éve van jelen a piacon, tehát viszonylag fiatal cégként vált a homlokzatépítés meghatározó szereplőjévé. A cél kezdetektől fogva az volt, hogy egy egyedülálló korszerű konstrukciót hozzunk a piacra, amely BIM-modelleket készít, folyamat elven működik, és olyan mérnöki gárda támogatja a kivitelezést, amely előre viszi a projekteket. Így sikerült olyan nagyszabású, emblematikus, Budapest arculatát meghatározó beruházásokban részt venni, mint a MOL Campus, a H2O Project, a Corvinus Campus, az M3 metróvonal déli szakaszának építése, illetve a Kútvölgyi kórház felújítása. Utóbbinál egy teljesen speciális homlokzatot alakítottunk ki – egy ’slab-to-slab’ (födémtől-födémig) rögzített rendszert építettünk egy acélvázas épületre, amelyben szépen visszaköszön az épület eredeti megjelenése.

A homlokzati piacon külön szakági tervezőként és tanácsadóként dolgozunk – van egy kivitelező részlegünk, illetve egy CNC-működtetésű gépekkel felszerelt saját gyártóbázisunk, ahol a homlokzati burkolatokat mi magunk állítjuk elő. Minden egyedi megoldást próbálunk megvalósítani: erre jó példa a Buda Palota, ahol az átjáróban egy elektro-passzivált tükrös felületet hoztunk létre. Az anyagot ötméteres hosszban, autóipari technológiával állítottuk elő, az egyes elemeket pedig lézerhegesztéssel illesztettük össze, amely az építőiparban egy kevéssé alkalmazott gyakorlat. 

Emellett felépítettük a saját programozói hátterünket, amely DIJSKTRA néven fut – ez a tervezőket, mérnököket támogatja, adatokat gyűjtünk és adatbázisokat építünk fel, amely növeli a tervezés és kivitelezés hatékonyságát. Részünkről a fő szempont, hogy a szakmai rész kiegészüljön egy jól működő technológiai innovációval. 

Fel tudnád vázolni a DIJSKTRA alapkoncepcióját? 

Vatai Krisztián: A DIJSKTRA eleinte belsős programnak indult. Az elnevezést a Dijkstra-algoritmusról, azaz a gráf-teóriában a legrövidebb út elvéről kapta, amely Edsger Wybe Dijkstra holland matematikus és informatikus nevéhez kötődik. Ez lényegében egy vállalatirányítási rendszer, amelyben a tervezés és munkaautomatizálás folyamata egyszerre megjelenik – a segítségével minden repetitív feladat előállítható (felparaméterezve). Az elmúlt években tudatosan gyűjtöttük az adatainkat, hiszen minél több cikkszám áll rendelkezésünkre és minél több paraméterünk van, annál hatékonyabban működik a program. Egyrészt a vállalati irányítási rendszer összeköthető az anyagtípusokkal, beszerzésükkel, szállításukkal, másrészt a tudástár mellé beillesztettünk egy saját fejlesztésű, agentként funkcionáló irányító rendszert, amely több különböző nagy nyelvi modellt és kalkulációs algoritmust is összefog. Idővel egyre képzettebbé válik, és virtuális asszisztensként funkcionál – amelyet mi cégen belül csak Micinek hívunk.  

Tehát a többi tervezésre használt programot is bevonjátok a rendszerbe? 

Vatai Krisztián: Igen, ezért is hívjuk platformnak: a legtöbb fontos rendszert összefogja. A tervezőszoftverek (például Grasshopper és Rhino) mellett többek között tartalmazza a Microsoft felhőjét, illetve a Sharepointot, amelyen keresztül teljes adattárakat érhetünk el. 

Mennyi időt vesz igénybe ez a folyamat és mennyi időt tudtok megtakarítani ezzel a folyamattal? 

Vatai Krisztián: Amíg betölt egy file. Ennyi. Minden különálló folyamatot összefésül – mivel össze van kötve az anyagárakkal, napi árfolyammal, a rendszer pillanatokon belül kiszámolja, mennyibe fog kerülni az adott részfeladat. A szoftvernek köszönhetően nagyságrendekkel több felszabadult kapacitással rendelkezünk, így ezt az időt kreatív feladatokra fordíthatjuk, vagy párhuzamosan akár több munkát is el tudunk vállalni.

Milyen megoldással segíti a tervezők munkáját ez az új szoftver?

Vatai Krisztián: A szoftver kétféle lehetőséget kínál. Az egyik, melynél a tervező az általa elkészített IFC-modellt és az automatizálni kívánt terület megfogalmazását küldi el az FDB-nek. Ezt követően a feladat elkészítése után a visszaküldött modellből kiolvasható a kész megoldás. A másik opció, melynél szintén az IFC-modellt küldi az építész az FDB-nek az igényekkel, de a visszaküldött modellben maguk állíthatják a kívánt értékeket tetszés szerint, lehetőséget teremtve akár több verzió szemléltetésére a megrendelő felé.

Milyen területeket fed le a DIJSKTRA? Minden építőipari tervezési és logisztikai automatizációs folyamathoz használható, vagy specifikusan a homlokzatokra fókuszál? 

Vatai Krisztián: Ezt a verziót egyelőre kimondottan a homlokzatra fejlesztettük – az első megoldások a homlokzati szakágra vonatkoztak, ezt követően azonban folyamatosan bővülnek a szolgáltatás által lefedett területek. Meglepődnénk, mennyi munkafolyamat egyszerűsíthető vele. A Speckle összefogó modellező startup cég különböző file-okat (akár IFC file-okat) olvaszt be más-más területekről – ehhez fejlesztettünk egy gyártás-nyomkövetés funkciót. Miután feltöltjük a kész modellt és az összes szükséges alkatrészt betápláljuk, minden részfolyamat követhetővé válik, legyen az a szállítás, gyártás, vagy akár maga a beépítés. A platformhoz minden tervezőnek és megrendelőnek hozzáférést adunk, így bármikor ellenőrizhetik és logolhatják, hogy éppen melyik fázisban jár az építkezés. Mivel több mint 500 000 alkatrész szükséges egy homlokzathoz, szinte lehetetlen követni, hogy mikor melyik komponens érkezik a helyszínre és kerül beépítésre, ráadásul speciális profilokról, rozsdamentes csavarokról, költséges anyagokról beszélünk.  

Mekkora a hibafaktor benne, milyen problémák merültek fel a tervezés közben? Mennyire szűrhető a beérkező válasz pontatlansága? 

Vatai Krisztián: Teljesen egyedi. Minden egyedi feladatot csupán egyszer szükséges elvégezni, ezután már ki is lehet választani a rendszerből, mint egy cikkszámot. Egy szegecskiosztásnál egy normál falat három másodperc alatt kiszámol a program, de a finomságokhoz, például a beforduló-kiforduló részletekhez már szükséges egy mérnök szakmai tudása is, aki ellenőrzi, van-e eltérés, biztos jó-e a kiosztás – de már nem kell egyesével kiszámolnia, a startvonalról felépítenie a munkafolyamatot. 

A tervezőirodákkal kötött együttműködésünk ezért is hasznos: egyik oldalról kapunk egy tervezési és kivitelezési feladatot, másik oldalról minél több ilyen feladatban veszünk részt, annál több cikkszám gyűlik össze az adatbázisunkban. És minél több cikkszám keletkezik, annál hatékonyabbá válik a tervezés, mert ugyan minden épület egyedi, vannak repetitív részletei. A végcél, hogy a program képes legyen 3D-ben legenerálni egy csomópontot.

Volt már olyan projekt, amelynél alkalmaztátok ezeket a folyamatokat? 

Vatai Krisztián: Abszolút, jelenleg két nagy projekt tervezésénél és kivitelezésénél is igénybe vesszük ezt a technológiát. 

Szabadalmaztatjátok a platformot? Más tervezőirodáknak is a rendelkezésére bocsátjátok majd, vagy ez az FDB és TIBA kizárólagossága lesz? 

Vatai Krisztián: Nem, mindenképpen szeretnénk kivinni a piacra. Jelenleg a program finomhangolásán dolgozunk, folyamatosan bővítjük a pluginokat. Az első lépés, hogy együttműködő partnereket találjunk benne, akiktől adatot kapunk, amelyek tovább bővítik az adatbázisunkat, mi pedig egy szolgáltatást teszünk mellé. Ahhoz, hogy tovább tudjon fejlődni az építőipar, elengedhetetlenül fontos lenne a tervezőprogramok alapos ismerete és használata – a magyar építőipar sajnos nagyon elmaradott ebben a tekintetben, pedig óriási lehetőségek rejlenek benne. Jelenleg nem tudnak se csomópontot, se tervet olvasni, képtelenek egyben látni az épületet. Nagyon kevés olyan fejlett (hazai) tervezőiroda van – nagyságrendileg nyolc-tíz –, akik professzionális szinten értenének a modellezéshez és nagy épületek megtervezéséhez, és ez a generál, kivitelezési folyamatokra is érvényes. Azért is tart ilyen sokáig egy építkezés, mert a projekteknél általában nincsen jelen egy olyan felkészült műszaki vezető, projektvezető, aki átlátná és értené az épületet. Most pontosan annyi ideig tart egy komplex épület felépítése, mint régen, amikor minden elemet kézzel készítettek. 

Részünkről a magyar építőipar edukálása és ösztönzése a cél: merjenek fejleszteni, befektetni a programba, mert kizárólag közösen tudunk fejlődni. Mi a saját platformunkkal szeretnénk példát mutatni a szakkivitelezésben, szaktervezésben résztvevő kollégáinknak, amely egy átlátható, eredményesen működtethető rendszer, amely hozzájárul a hatékonyság növeléséhez, pénzt spórol meg a tulajdonosok számára, és a segítségével a megrendelők felé is sokkal magasabb színvonalú szolgáltatást tudunk biztosítani, ami mindenkinek a közös érdeke. 

Tamás, építész szemszögből hogyan látjátok ezt? 

Niczki Tamás: Az automatizálás és a projektek tudatos előkészítése számunkra is nagyon fontos. A tervezés esetében az automatizálással nyert idő adott esetben az elmélyülésre, vagy jobb minőségű tervek előállítására fordítható. Az alapos előkészítés pedig elengedhetetlen. Fontos, hogy a tervezés és az egész projekt különböző lépései az összes résztvevő számára egyértelműek legyenek.

A lelassult folyamatokhoz visszatérve: a műemléki, felújítási munkáink kapcsán merült fel, hogy a századfordulón akár egy év alatt – tervezéssel együtt – megépült egy hasonló kaliberű ház. Akkoriban elképesztő sebességgel dolgoztak, míg jelenleg ezek a projektek akár öt-hat évig is eltartanak. Nyilván a komplexitásuk nem ugyanaz, de maga a tény elég beszédes és elgondolkodtató.

Mik a tapasztalataitok, nemzetközi szinten is jellemző ez a lelassulás, vagy kizárólag a hazai piacon találkoztatok ezzel a jelenséggel? 

Vatai Krisztián: Tőlünk keletebbre, például Dubaiban kimondottan sok pakisztáni és indiai munkavállaló dolgozik – szerintem az ő képességeik alulmúlják az általános kompetenciákat, de olcsóbb négyzetméter áron építenek. Emellett a Közel-Keleten megjelentek angol építőipari cégek és tervezőirodák, akik jól működő, előre tervezhető, kiválóan szervezett és előkészített projektmenedzsmentet vittek magukkal.  

Ezzel szemben a magyar mentalitás szerint a tervező elkészíti a terveket ötven különböző verzióban, leredukálják az árakat, a kiviteli tervezés pedig már más kezébe kerül. Kétféle irány létezik (az új építészeti törvény állami beruházásokra vonatkozó része is ennek megfelelően épül fel): az egyik metodika szerint az építőiroda gyártmány szintig dolgozza ki a terveket, a másik szerint (például Amerikában) összeáll egy csapat, amely már tartalmazza azokat a szakkivitelezőket, akik a tervező munkáját segítik (hiszen a tervező nem érthet mindenhez), ezáltal mindenről közösen döntenek. 

Niczki Tamás: Én nem mondanám, hogy annyira rossz a helyzet. Általában mi is végig kísérjük a kivitelezést művezetés keretében, mert a hitvallásunk szerint ez a záloga egy magas minőségű végeredménynek. Az tény, hogy a projektek gyakran nincsenek jól előkészítve, ebből adódik a folyamatos áttervezés egy építkezés során – ez persze senkinek sem jó, mert elhúzódnak a részfolyamatok, sőt, már rögtön az induláskor felborul az ütemezés, ami természetesen rengeteg plusz költséggel jár, és minél későbbi fázisban történik egy áttervezés, annál nagyobb a költsége és az időráfordítás igénye. 

Irodai és személyes szinten is van nemzetközi tapasztalatunk: én egy évet dolgoztam Amerikában. Az egyik projektet, amin dolgoztam, Magyarországon körülbelül fél év alatt készítettünk volna el. Ezzel szemben kint több, mint egy évig volt a tervező asztalon. Ezek után teljesen értetlenül áltam, hogy miért hívták „fast-track-projectnek". Az alapos előkészítések duplázták meg a tervezés időtartamát. Már rögtön a vázlatterv után bevontak egy kivitelezőt, aki állandó költségkontrollt végzett, minden aktuális folyamatról visszajelzett. Ennek köszönhetően lehetett a leghatékonyabban koncepciót módosítani, mivel ezekben a kezdeti stádiumokban még fájdalommentesen be lehet vonni a felmerülő módosításokat az építészeti karakterbe, vagy akár módosítani az épület alapterületét, funkcionális elosztását. Egy ilyen beruházásnál – ha kellő időt szánnak a tervezési lépésekre, minden részfeladatot végigterveznek, specifikálnak, a kivitelezési idő a töredékére tud csökkenni, és végeredményben a véghatáridő nem változik. A tervezésre több időt kell szánni, hiszen a kivitelezéssel ekkor már tényleg nincs gond, pusztán végre kell hajtani. Amikor sok pénzt, anyagot és embert kell mozgatni, abban már nem lenne szabad variálni – de ettől az ideális jövőképtől szerintem még nagyon messze vagyunk. 

Hazai szinten is találkoztatok már jó előtervezéssel, vagy csak nemzetközi viszonylatban jellemző ez a hatékony munkamódszer? 

Niczki Tamás: Szerencsére volt már olyan projektünk, például az említett Lauder iskola. Az egy kimondottan jól előkészített projekt volt – a kiviteli terv előtt bevontak egy költségelemző csapatot, akik már rögtön az elején tisztázták, mekkora keret áll rendelkezésre, mennyinél tartunk az adott lépésnél. Az elején megszületett egy határozott döntés, amelyet egészen a projekt végéig elvittek, mindenki tudta, mikor mi a dolga, és a megrendelők is elégedettek voltak. 

Vatai Krisztián: Nálunk is előfordult már – vannak olyan beruházók, akik hasonlóan jó előkészítéssel, költségtervezéssel, megfelelő gárdával nagy hangsúlyt fektetnek a megfelelő alvállalkozói kör kialakítására. 

Niczki Tamás: Talán a témakör egyik legfontosabb aspektusáról még nem is beszéltünk: a jó előkészítésnél nem létezik fenntarthatóbb megközelítés. A fenntarthatóság kérdése szorosan összefügg egy projekt gazdasági vonzatával is. Például, ha nem építem meg az épület egy részét, miután kielemeztem, hogy nincsen rá szükségem, pénzt és erőforrást spóroltam meg. Sokkal egyszerűbb a koncepció fázisban módosításokat végrehajtani, mint utólag, ráadásul építészeti eszközökkel már az elején racionalizálható egy csomó tényező. Nem tudom pontosan, hogy a folyamat összességében rövidebb lesz-e, de a határok változnak, és ennek megfelelően a költségek is biztosan módosulni fognak. 

Vatai Krisztián: A mi tapasztalataink szerint nem változik az összhossz. A tervezés automatizálása segít ebben, és mivel ilyenkor meglévő adatokból dolgozunk, már a projekt kezdetén rendelkezésre állnak, ezáltal a döntési folyamatok lerövidülnek. Természetesen az előre gyártásnak is van előkészítési ideje, ott a legfontosabb fejlesztendő terület a robotizálás és gépesítés, amelynek nagyobb a tőkebefektetési igénye. Körülbelül 20-30%-kal redukálható a teljes átfutási idő, ami viszonylag nagy megtakarítás, a költségek viszont ennél jóval drasztikusabban tudnak csökkenni. 

Mit gondoltok, adott esetben egy szervező-tervező szoftver felgyorsíthatja ezeket a folyamatokat, kiküszöbölhetőek az előkészületi akadályok? 

Vatai Krisztián: Mi teljes mértékben ugyanazt tapasztaljuk, amit Tamás is említett korábban: nekünk is rengeteg tervet kell produkálnunk mind a megrendelő, mind az építésvezetés felé. Egy építésvezető részéről hozott döntés – adott esetben – nagyon sok kárt tud okozni, ha nem látja át megfelelően az épületet. Amikor az anyagi előtervezés is be van vonva az egyenletbe, tehát előre látjuk az összegeket és a megvalósulást, természetesen nagy segítség lehet egy döntés előkészítésében. Ha látjuk, melyik komponens mennyibe kerül, már van egy stabil döntési pont, hogy menjünk-e az adott irányba vagy sem. Tervezés automatizálás esetén: nagyon hatékonyan tudunk párhuzamosan több verziót kidolgozni az adott projektre. 

Niczki Tamás: Az irodán belül mi is több automatizálási folyamatot végzünk és tesztelünk. Mi a kezdetektől fogva Revittel dolgozunk, ami nem egy megszokott program az építészirodáknál – az Archicad elsőre sokkal kézenfekvőbb választásnak tűnhet, egy építész szívéhez közelebb áll. Revitben viszont több minden és könnyebben parametizálható, így sokkal specifikusabban és hatékonyabban dolgozunk. Most is fejlesztünk saját módszereket, amelyekkel bizonyos folyamatokat standardizálni, felgyorsítani, és persze automatizálni tudunk. 

Mire lenne igényetek építész szemszögből a szoftverrel kapcsolatban, amely még hatékonyabbá tehetné a tervezést?

Niczki Tamás: A mi esetünkben segítség, ha az épület megjelenésben több különböző opciót tudunk generálni, amikhez költségek rendelhetők, ugyanakkor nekünk egy-egy változat anyagi vonzatáról viszonylag kevés valós adat áll rendelkezésünkre. Ugyan a korábbi projektekből, tapasztalatainkból van egy általános képünk róla, de nem biztos, hogy ez az érték mindig reális és aktuális, főleg egy ilyen gyorsan változó piaci környezetben. A közös projektünknél is voltak olyan fázisok – például amikor különböző homlokzati opciókat készítettünk – amelyekhez szerencsés lett volna rögtön hozzácsatolni egy árat, mivel ez kihat a megbízó döntésére is. Az általunk választott verziónál azt feltételeztük, hogy költséghatékonyság szempontjából előnyösebb – utólag nem biztos, hogy megfelelően döntöttünk. Ez azért is nehéz, mert ebben az elmúlt öt-hat évben (ami adott esetben egy építkezés teljes időtartama) megjelent a COVID és egy háború, ami az építőipari árakat, az anyagbeszerzéseket, ellátási láncokat igencsak felkavarta. Nyilván így se lehet biztosra menni, de ha az elején, már a koncepció fázisban sikerül bevonni egy ilyen tervezőprogramot, biztos előnyünkre válik.  

Vatai Krisztián: Mivel egy időjárás függvényében működő szakiparról van szó, elvárás, hogy olyan műszaki megoldások szülessenek, amelyek hónapokon és évszakokon átívelve használhatók. Nagyon sokszor azért lassul be egy beruházás, mert olyan technológiát követel meg az adott munkafolyamat, amely esőben, erős hidegben és melegben nem elvégezhető. Ha egy nagyobb épületen dolgozunk, az a legfontosabb tényező, hogy folyamatosan, szünet nélkül tudjunk haladni vele, tehát olyan technológiákat tervezzünk be, amelyek időtállóak, időjárásállóak, másrészt minél több elem legyen előre legyártható. A hatékonyság növelése ebbe az irányba megy – ha a legtöbb komponens előre legyártható egy üzemben, és nem a helyszínen kell ezeket abszolválni, jóval hatékonyabb a folyamat, sőt, kevesebb emberrel ugyanazt lehet megvalósítani. Ehhez viszont minden tényezőt nagyon pontosan kell előre látni.  

Niczki Tamás: Elég nehéz ez a kérdés, ugyanis mi a tervezés idejében nem tudhatjuk, hogy a végül befutó kivitelező milyen eszközparkkal, alvállalkozói körrel rendelkezik és mikor fog egy-egy munkarészt kivitelezni. Így nem mindig egyértelmű, hogy az előregyártást választja-e, ami egyfelől nagyon előremutató és gyakran olcsóbb is, ugyanakkor egy magasabb felkészültségű kivitelezőt feltételez. Sajnos sokszor még nem tart ott a beruházó a tervezés idejeben, hogy ebben a témában állás foglaljon, ezért a tervező dönt valamelyik opció mellett. Ha a beruházók ismernék ezeket az adatokat, az biztosan nagy segítség lenne, hiszen már legalább egy áttervezést megspórolnánk vele. 

Vatai Krisztián: Igen, a változtatások rengeteg munkaidőt felemésztenek, elvégre ilyenkor nem is feltétlenül egy anyag árát kell ellenőrizni, hanem mellette a teljes organizációt, az állványozást, a kivitelezés átfutását, mennyi ideig kell finanszíroznia a beruházónak az építkezést – ezeket a járulékos költségeket sem veszik figyelembe a tervezésnél. Újra és újra módosítanak, s végül szembesülnek vele, hogy többek között az időjárás miatt nem tudják időben befejezni a projektet, ezáltal akár fél évvel elhúzódhat a projekt. Ez több gép, konténer, ember és állvány finanszírozását jelenti – nyilván, amikor 0% körüli a kamatkörnyezet, akkor ez egy kevésbé releváns tényező, de amikor a kamatok elszállnak, ez egy tetemes összegként mutatkozik meg egy nagyberuházás keretében. 

Koncepcionálisan az egész kezdeményezés haszna, hogy ha már tervezés közben látjuk a költségeket, akkor ennek megfelelően olyan döntéseket tudunk hozni, amelyek jól predesztinálják az épület megvalósulásának költségeit és időtartamát. Mi már három éve gyűjtjük az adatokat, naponta visszamérjük, hogy egy adott ember mennyi időt tölt el egy adott részfeladattal, mennyi a projekt megvalósulási óraszáma. Ezeket az adatbázisokat szintén az AI rendelkezésére bocsátjuk, így a vállalkozási osztálynak is tudunk egy viszonylag pontos előrejelzést adni (múltbéli adatokból táplálkozva), hogy az adott projekt mennyi időt vett igénybe, milyen hibái voltak, és ami a legfontosabb: hogyan lehetett volna elkerülni őket. Minden projektzárásnál részletes összefoglalót készítünk a tanulságokról.  

Hogyan tudtok belekalkulálni a folyamatba egy olyan változó tényezőt, mint az időjárás? A mesterséges intelligencia átlátja ezeket az összefüggéseket?  

Vatai Krisztián: Gyűjtjük a napi adatokat (ezeket jogszabály szerint amúgy is vezetni kell az építési naplóban), amelynek az időjárás is szerves részét képezi. A mesterséges intelligenciával előre tudjuk kalkulálni, hogy milyen termelékenység többlet és mínusz születik, ha nem megfelelő az időjárás. Például, ha 33°C fölé megy a hőmérséklet, akkor nagyságrendileg 50%-ot esik a termelékenységünk, ha 25 mm feletti csapadék esik, ugyanez a változó áll be. Ha megállunk -1°C-nál, akkor 30%-os visszaesésre számíthatunk a saját termelési részünkben (és mi alapvetően kültéri tevékenységet végzünk). Minden ilyen adat mérhető, kiszámítható, látható. A globális felmelegedés által okozott változásokra a piac kettébontott munkaidővel reagál: ekkor egy mediterrán-jellegű munkavégzés történik, a reggeli munka korábban kezdődik, ami 10-11 óra körül ér véget, majd délután 3-4 óra körül újrakezdődik – a munkaidőt természetesen ugyanúgy kitöltjük. Így tudjuk tartani a határidőket, de nem kizárt, hogy az építőiparban mindenhol bevezetik ezt a szieszta jellegű metodikát.  

Mi a véleményetek a piacon keringő automatizációval és AI-val kapcsolatos félelmekről, mely szerint „a mesterséges intelligencia elveszi munkánkat"?

Vatai Krisztián: Elsősorban szeretnék különbséget tenni a ChatGPT és a gépi tanulás fogalma között. A ChatGPT egy nyelvi alapú modell az algoritmusokon belül, ami természetesen egy óriási eredmény az AI tekintetében, de az általa szolgáltatott adatokat valóban fenntartással kell kezelni. Mi a másik részével, adatokkal, gépekkel, gépi tanulással és a data science folyamatával foglalkozunk. Ezeknél téves információ már nem annyira jelenik meg az adatokban, ez sokkal inkább az értelmezésről és döntéstámogatásról szól. Az AI a mért adatokból előrejelzéseket kínál, ez pedig jó eszköz az idő redukálásához, ugyanis a program természetesen mindent sokkal gyorsabban végez el, de a döntés végső soron a mi kezünkben lesz. Az algoritmusok használata gyorsítja a folyamatokat, és igen, ez adott esetben valóban kiválthatja a kiszolgáló segédszemélyzetet. Itt akkor jelentkezik valós probléma, amikor már az AI dönt helyettünk, de ez egyelőre egy nagyon távoli jövőkép. Az algoritmusok egyébként nem mai jelenségek, mi már 2007-ban olyan szoftverrel dolgoztunk, amely 99%-ban működőképes dolgokat jósolt meg, mi ezek alapján hoztuk meg a döntéseinket. 

A tapasztalat alapján a fiatalabb generáció tervezői érdeklődőbben fogadják az újdonságokat az évtizedek óta a szakmában tevékenykedő társaiknál. Az utóbbi évek történéseinek következtében a piac, s nem kizárólag az építőipar megköveteli a reziliencia képességét, ha lépést akarunk tartani a megrendelői igényekkel. A legcélravezetőbb a hiteles megoldásokra való nyitottság lehet, mely az emberi kreatív folyamatokat nem képes (és nem is tisztje) átvenni, azonban a monoton, vagy kevésbé szívesen végzett feladatok alól felmentést kaphatunk, és célzottan irányíthatjuk a kapott lehetőséget a számunkra kedvező irányba. 

Niczki Tamás: Ugyan az AI téma a ChatGPT által elég divatossá vált az utóbbi években, szerencsére még nem járunk ilyen közel ehhez a disztópiához. Mi már korábban is dolgoztunk algoritmusokkal, automatizációs munkafolyamatokkal, olyan szoftver rásegítéssel próbálgattunk beépítési terveket, amely a beadott paraméterek alapján formázta a tömegeket egy-egy AI által generált design ház terveit nézem, bevallom, valóban aggasztó a gondolat, hogy a munkánk egyik legjobb részét, koncepcionálást (potenciálisan) elveheti tőlünk, mi pedig itt maradunk levelezni. Viccet félretéve, egyelőre nem érzem annyira fenyegetőnek, nem gondolom, hogy ettől a jelenségtől megszűnik a szakma.