Humanizálni az irodaépítészetet – Váci Greens

A belga Atenor befektetőcsoport a TIBA Építész Stúdiót kérte fel a Váci Greens irodakomplexum megtervezésére, mely nemcsak nevében és tájépítészetében zöld, hanem működésében is. Tiba János és Király Zoltán négy különálló épületet álmodott meg a Váci úti irodafolyosóra, melyek mindegyike különböző színű homlokzatot kapott. 

Rozsdaövezetből irodafolyosó

A Váci úti irodafolyosó az utóbbi években vitathatatlanul a legnépszerűbb városrész volt Budapesten az ingatlanbefektetők szemében – számos közepes- és nagyléptékű irodaberuházás történt ezen az alig három kilométernyi, a Dózsa György úti és a Gyöngyösi utcai metrómegálló között húzódó szakaszon. Ez nagyrészt a terület remek infrastruktúrájának és városközponthoz viszonyított elhelyezkedésének köszönhető, valamint a XIII. kerület városrehabilitációs stratégiájának, mely az elzárványosodott rozsdaövezeteket kedvező feltételek mellett ajánlotta a befektetőknek. A stratégia bevált, hiszen még a válság idején is folyamatosan zajlott építkezés a területen, az irodaházakba költöző bérlők pedig elégedettek voltak döntésükkel.

Ebbe a helyzetbe érkezett az Atenor Group belga befektetőcsoport 2007-ben, amely a Váci út Forgách utca és Gyöngyösi utca közötti szakaszán fekvő, egykor az Elzett gyárnak otthont adó telket nézte ki legújabb irodakomplexumának helyszínéül. A tervek elkészítésére a TIBA Építész Stúdiót kérték fel, akik a koncepcióépítés folyamatát a városrész elemzésével kezdték. A beépítést végül négy különálló épületben fogalmazták meg, melyek közül azóta kettő már felépült, a harmadikat pedig várhatóan 2015 végén adják át.

A koncepció

A jelentős átmenő autós forgalom és az élhető közterek hiánya miatt a Váci út ezen része a gyalogosok számára gyakorlatilag élhetetlen. Az ilyen helyzetekre adott reakció sokszor az, hogy még az új épületek is hátat fordítanak a nem kívánatos látványnak és zajnak; hosszú távon azonban ez tovább rontja a kialakult helyzetet ahelyett, hogy javítana rajta. A TIBA Építész Stúdió építészei elutasították ezt az elvet, és egy merőleges átvágással markánsan megnyitották a tömböt a Váci út felől. A forgalmas úttal párhuzamosan, ám attól visszahúzva, a tömb belsejében egy új gyalogos tengelyt hoztak létre, a két merőleges tengely találkozásában pedig egy élhető méretű, tájépítészetileg is minőségi közteret, mely láthatatlan magként kapcsolja össze az irodaház négy különálló tömbjét.

A merőleges bevágásnak, és a tömbök enyhe eltolásának köszönhetően a hátsó épületek láthatóvá válnak a Váci útról. Ezzel egy fontos vizuális kapcsolat jön létre a forgalmas út és a hívogató zöld köztér között. Az utcával való kapcsolatot hivatott aktivizálni a földszintek árkádszerűen visszaléptetett tömege, az itt kialakult félpublikus terekben pedig vendéglátóegységek és egyéb szolgáltatások kaptak helyet. Az árkád belső felülete a Váci út felőli részen feltűnő sárga színezést kapott, ezzel is megtörve az irodafolyosó komorságát.

Az épületet határoló és az általuk közrezárt közterek tájépítészetéért az s73 felel, a padokat, ültetődézsákat pedig a VPI betonmanufaktúra tervezte és készítette. Az elkészült tér mércét állít a környék új beruházásainak, és nagyban hozzájárul a környezet minőségének emeléséhez.

Az építészek a projekt sikereként élik meg, hogy a kezdetekkor megalkotott alapkoncepciót a megvalósulásig sikerült végigvinni. Természetesen az időközben betört gazdasági válság itt is beleszólt a folyamatba: a költségekből itt-ott le kellett faragni, ami elsősorban a felhasznált anyagokat érintette. Ugyan a terveken a projekt teljes ideje alatt folyamatosan alakítottak, a végeredmény így is tükrözi azt az elképzelést, amit a tervezési folyamat elején felvázoltak.

A környezet

A telek tágabb környezetében a régi ipari épületeken és az új irodaházakon kívül egy nagy méretű lakóövezet található, ami ugyan zöldfelületekkel jól el van látva, a szolgáltatások szinte teljesen hiányoznak belőle. Ez a helyzet tovább indokolja a Váci Greens irodaházak földszintjére települő szolgáltatások szükségességét.

A telektől délre fut a Rákos-patak, melyre a tömbön áthaladó Bence utca tengelye és az itt haladó kerékpárút is kifut. Az építészek célja az volt, hogy az épületek tömege a patak felé haladva fokozatosan lazuljon, amely az épületmagasságok folyamatos csökkenésén is érzékelhető. Szerencsére az épület és a patak közti jelenlegi beépítés is ezt a sémát követi: alacsony épülettömegekkel hézagosan építették be a területet, a patakparton pedig zöldsáv húzódik.

Dinamikus homlokzatképzés

Az épület léptékét az építészek érzékeny eszközökkel igyekeztek lebontani: az alapsíkra eltérő színekből és felületekből összeállított kerámia burkolat került, mely már önmagában is kisebb egységekre bontja a felületet, az erre kerülő változó ütemű, az alapsíkból kiálló homlokzati profilok pedig tovább tagolják a látványt. Ezek a profilok a látószög változásával folyamatosan nyitnak-zárnak, ami egy állandóan változó, dinamikus felületet eredményez.

A homlokzati kerámia kiosztásának rácsrendszere nem követi hűen az épület vasbeton vázát, hanem a modernista épületek szabályait felülírva egy a valóságostól eltérő, saját szerkezeti ritmust hoz létre. Ez az elfedés – más néven camouflage – nem példa nélküli az építészettörténetben, sőt, napjainkban reneszánszát éli.

A homlokzat megjelenése fokozatosan változik, ahogy távolodunk a Váci úti főhomlokzattól. Míg a forgalmas út felől a teljes felületet a kerámiaburkolat határozza meg, addig a Madarász Viktor utcai oldalon ez már csak az alsó sávban jelenik meg, felette fehér vakolt felületbe vált. A belső udvarok felé is visszafogott képet mutat az épület: a zöld pihenőkerteket ablaksávval tagolt, vakolt fehér felületek övezik. A három épület homlokzata a színhasználatban is különbözik: a Váci úttól befelé haladva az A épület hideg kékes szürkéjétől eljut a C épület meleg, otthonos hangulatot árasztó barnájáig.

Fenntartható irodaház

Az irodakomplexum A épülete a budapesti irodaházak közül elsőként, 2011-ben elnyerte a BREEAM "Excellent" minősítést, mely nem csak az innovatív gépészeti és épületszerkezeti megoldásokat, valamint az üzemeltetés fenntarthatóságát díjazza, hanem az épület élhetőségét, azaz a használók hangulatára, egészségére gyakorolt hatását is. Ebben fontos szerepe van például a természetes világításnak, amiről a Váci Greens esetében a tágas belső udvarok gondoskodnak. A minőségi közterek, parkok és egyéb rekreációs funkciók is nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a dolgozók, és ezáltal a bérlőként jelen lévő nagyvállalatok is elégedettek legyenek.

A zöldfelületek öntözését nagyrészt esővízgyűjtők segítségével oldják meg, és a szürkevíz hasznosítására is gondoltak az épület gépészeti tervezésénél. Az épület fűtése elsősorban távfűtésre támaszkodik, amely megfelelő körülmények között igenis fenntarthatónak számít. Irodaházaknál igen fontos feladat az épület megfelelő hűtése, valamint a hőterhelés csökkentése. Az ablakok ezért olyan multifunkcionális üvegből készültek, amely külső árnyékolás nélkül is képes a túlmelegedés megakadályozására. A megfelelő belső klímát hűtőgerendák biztosítják, melyek minimálisra csökkentik a páralecsapódást. A hőveszteség csökkentését a kitűnő hőszigetelésen kívül a hővisszanyerős szellőző rendszer biztosítja.

Az irodakomplexum tehát nem véletlenül kapta a Váci Greens nevet, hiszen nem csak látványában, de gondolatiságában is a zöld irányvonalat képviseli. Térszervezésével, és az építészeti koncepcióval szorosan együttműködő tájépítészeti kialakításával egyaránt azon dolgozik, hogy humanizálja Budapest legfontosabb irodafolyosójának egyelőre még inkább komor látképét.

Tóth Kata

Többek között a Váci Greens is megtalálható az Építészfórum kortárs építészeti térképén, melyet itt lehet böngészni további munkákért és cikkekért.