Fenntarthatóság és Kőrösi Csoma

Elkészült a Csoma Szobája Alapítvány koordinálásával, Nagy Csaba és munkatársai, valamint helyi szakemberek és önkéntesek bevonásával a zanglai szoláriskola. A kemény éghajlati körülmények közt a téli iskolák létesítése jelenthet megoldást arra, hogy a rövid nyári időszakon túl - amikor a gyermekek munkájára szükség van a földművelésben - is lehessen oktatómunkát folytatni.

Napiskola építése az indiai Himalájában

A világ egyik legnehezebben megközelíthető régiójában fekvő Zanglában csak a néhány nyári hónapban lehet építeni. 4000 méter magasságban, önkéntesekkel, helyiekkel, adományokból, áram nélkül.

A Zanglai Napiskola tervezése 2011 telén kezdődött, a Zanglai királyi palotát helyreállító Csoma Szobája Alapítvány felkérésére, velük együttműködve. A tavaszi adománygyűjtést követően 2012 nyarán az első két egység alapozása és felmenő falai tudtak elkészülni, aztán jött a téliesítés. Itthon a helyi tapasztalatok alapján az épület kismértékű áttervezése következett, majd a tavaszi ismételt adománygyűjtést követően 2013 nyarán újra az építkezés (az első két tanterem) és megint ősz, tél, tavasz és nyár…

Zangla

Zanglában, India északi, tibeti kultúrájú vidékén található a középkori királyi palota, melynek kis fűtetlen cellájában dolgozta fel Kőrösi Csoma Sándor Tibet történetét, földrajzát és irodalmát és itt állította össze a híres tibeti szójegyzéket, majd az első tudományos igényű tibeti-angol szótárt. Saját bevallása szerint télen is tűz nélkül dolgozott, mert a kémény nélküli szobában a tibeti szokás szerint földre rakott, szárított jaktrágyával táplált nyílt tűz füstje miatt képtelen volt olvasni. Az elszigeteltség miatt a Zanszkár völgye az egyik utolsó régió, ahol a hagyományos tibeti kultúra és építészet eredeti formájában fennmaradt.

Napiskolák a régióban

A hosszú téli időszak az egész régiót elzárja a külvilágtól, a hágók októbertől áprilisig járhatatlanná válnak. A 4000 méter körüli magasságban a tüzelőanyag hiánya miatt az iskolák is hosszú téli szünetre kényszerülnek. A régió klímája magashegyi száraz, napsütéses. A földművelési szezon nagyon rövid, az öntözéshez a gleccserek olvadékvizét használják, az intenzív mezőgazdasághoz a gyerekek munkájára is szükség van. A rövid mezőgazdasági szezon egybeesik a tanulásra is legalkalmasabb nyári időszakkal. A megoldás a téli oktatást is lehetővé tevő szolár iskola lehet.

A régióban 2000-ben elsőnek a Lingshed szolár iskola épült fel, egy korábban arra túrázó osztrák építész kezdeményezését követően. A britek a neves Arup szerkezettervező cég vezetésével már 2001-ben követték a példát és azóta szintén több ütemben bővített hatalmas bentlakásos iskola-komplexummal rukkoltak elő Shey-ben. Sani településen a németek, Kargyakban pedig egy cseh nonprofit szervezet hozott létre napiskolát.

A Zanglai magyar napiskola

A magyar napiskola a néhai Zanglai királyság öt falujának készül, mintegy 60-80 gyermek számára. A cél egy kizárólag a nap hőjével fűtött négy tantermes iskola létrehozása, mely a zanszkári építészeti örökségen alapul, de a kortárs fenntartható építészet elveit követi.

Egyszerű és racionális épületnek kellett születnie, hiszen a rendelkezésre álló anyagiakat adományokból kell finanszírozni. A szakaszosan is megépíthető, négy tanteremből álló, sorolt alaprajzi képlet kézenfekvő megoldás volt. Az egyediséget az adta, hogy a téli szoláris hőnyereség szempontjából ideális dél-délnyugati tájolás és a teleklejtés nem esett egybe, így az egységeket lépcsőzetesen helyeztük el. A tantermek a pufferzónaként is funkcionáló előtérből nyílnak. Az épület lényegi koncepciója, hogy a nagy magasság miatt rendkívül intenzív napsugárzás befogásával olyan tantermeket hozzunk létre, ahol fosszilis tüzelőanyag égetése nélkül is tanulásra alkalmas hőmérsékletet lehet teremteni a téli időszakban. A régióban már elkészült iskolák egy része napteres, más részük „trombe" falas, de van a kettő ötvözetéből született megoldás is. Télen a napteres változat nagyobb hőingadozással, de gyorsabb felmelegedéssel, míg a „trombe" falas megoldás alacsonyabb, de viszonylag állandó hőmérséklettel jár. Miután az épület télen reggeltől kora délutánig van használatban, és az esti éjszakai léghőmérséklet kevésbé lényeges, az adatok elemzése után egy kombinált megoldás tűnt a legcélravezetőbbnek, így olyan egységeket terveztünk, melyek első ütemben inkább napteresek, de a későbbi tapasztalatok alapján optimalizált hőtárolófalas irányban is továbbfejleszthetőek. A projekt során a helyszíni anyagok (vályog, kő, fa) fenntartható felhasználásán, a hagyományos mesterségbeli tudás felélesztésén túlmenő célkitűzés volt a helyi közösség gazdasági fejlesztése is.

A Csoma Szobája Alapítvány koordinálása mellett, a helyi szakemberek bevonásával és az önkéntesek nagyarányú segítségével az építkezés harmadik nyarát követően elkészült az iskola mind a négy tanterme.

Nagy Csaba