Folytatódik a Római-part tervezése

A folyamat egyrészt árvízvédelmi tervezési teendőkből, másrészt - közösségi tervezéssel - egy középtávú fejlesztési koncepció és a parti sétány szabadtérépítészeti koncepciótervének elkészítéséből áll majd. 

Előrelépésről számolt be Budapest főpolgármester-helyettese, Kerpel-Fronius Gábor közösségi oldalán a Római-part tervezését illetően. Mint emlékeztetett, a Fővárosi Önkormányzat tavaly készítette el a Római-part jövőképét a kerületi lakosság és a parthasználók bevonásával. A közbeszerzési hatóságokkal folytatott egyeztetéseket követően megjelent az Európai Unió hivatalos közbeszerzési felületén a Római-part árvízvédelmének és az ezzel összhangban zajló közösségi tervezésnek a közbeszerzési felhívása.

"A Római-part jövője és használata, a különböző funkciók prioritása kapcsán számos, meglehetősen szenvedélyes vita zajlott. Az hamar egyértelművé vált, hogy a partszakasz sorsára nem lehet pusztán árvízvédelmi kérdésként tekinteni, hanem együtt kell kezelni a helyi sportélet, a természetvédelem és a vendéglátás kérdéseit", írta Kerpel-Fronius, hozzátéve, hogy ennek megfelelően a tervezési folyamat is két részből fog állni.

Egyrészt árvízvédelmi tervezési teendőkből, melyek részeként az árvízvédelem biztonságát, megvalósíthatóságát, a fejlesztéssel járó környezeti hatások, valamint a Római-part jövőképének megállapításait is figyelembe véve döntenek az árvízvédelmi mű nyomvonaláról. Ezt követően készül el a kiválasztott nyomvonal engedélyezési terve. Ezzel párhuzamosan munkacsoportokban zajló közösségi tervezéssel, a lakosok, a parthasználók, a szakmai szervezetek és a helyi vállalkozók bevonásával készül a Római-part középtávú fejlesztési koncepciója, valamint a parti sétány szabadtérépítészeti koncepcióterve.

A közösségi tervezés eredményei mellett a fejlesztési koncepció egyik fő pillére a fentebb is említett, A Római-part jövőképe című dokumentum, amely a 2020 szeptembere és novembere között lezajlott társadalmi párbeszéd eredménye. A folyamat során megállapítottak 5 prioritást és alájuk rendelt víziókat is, így mutatva be a Római-part kívánatos fejlesztési irányait. E prioritások a alapján a Római-part

• megőrzi fekvéséből és múltjából következő egyedi, sajátos karakterét, hangulatát, szellemiségét, amely a más fővárosi Duna-parti helyszínek között is egyedülállóvá teszi,
• fontos összetevőjét jelentik a telepített vagy természetközeli zöldfelületek, a fenntartható megoldások
• elsődlegesen a rekreáció, az üdülés és a szabadidősportok helyszíne,
• befogadó, azaz sokféle korú, érdeklődésű, anyagi helyzetű látógató számára biztosít kikapcsolódást, örömöt, elérhető funkciókat, szolgáltatásokat,
• a (nem motoros) vízisportok kiemelt helyszíne.

A dokumentumban megosztó és/vagy további tervezést igénylő ügyként említik az árvízvédelem, a kiépítettség, tervezettség, a parkolás, a vendéglátás térfoglalása, a vízi közlekedés fejlesztése, a kárenyhítési alap és a menedzsment szervezet létrehozásának kérdéseit. 

A főpolgármester-helyettes posztja szerint mindkét tervezési feladatban nagy hangsúlyt helyeznek "a műszaki és a társadalmi igények egyenrangú figyelembe vételére és azok összehangolására". A feladatokra közös konzorciumként, valamint külön-külön is lehet ajánlatot beadni.