Nézőpontok/Vélemény

Gondok, gondolatok, tervek a könyvtárban

1/15

Könyvtárépítészeti Szimpózium, Szekszárd

Könyvtárépítészeti Szimpózium, Szekszárd
Könyvtárépítészeti Szimpózium, Szekszárd
Könyvtárépítészeti Szimpózium, Szekszárd
Könyvtárépítészeti Szimpózium, Szekszárd
Könyvtárépítészeti Szimpózium, Szekszárd
Könyvtárépítészeti Szimpózium, Szekszárd
Könyvtárépítészeti Szimpózium, Szekszárd
Könyvtárépítészeti Szimpózium, Szekszárd
Könyvtárépítészeti Szimpózium, Szekszárd
Könyvtárépítészeti Szimpózium, Szekszárd
Könyvtárépítészeti Szimpózium, Szekszárd
Könyvtárépítészeti Szimpózium, Szekszárd
Könyvtárépítészeti Szimpózium, Szekszárd
Könyvtárépítészeti Szimpózium, Szekszárd
Könyvtárépítészeti Szimpózium, Szekszárd
Könyvtárépítészeti Szimpózium, Szekszárd
Könyvtárépítészeti Szimpózium, Szekszárd
Könyvtárépítészeti Szimpózium, Szekszárd
Könyvtárépítészeti Szimpózium, Szekszárd
Könyvtárépítészeti Szimpózium, Szekszárd
Könyvtárépítészeti Szimpózium, Szekszárd
Könyvtárépítészeti Szimpózium, Szekszárd
Könyvtárépítészeti Szimpózium, Szekszárd
Könyvtárépítészeti Szimpózium, Szekszárd
Könyvtárépítészeti Szimpózium, Szekszárd
Könyvtárépítészeti Szimpózium, Szekszárd
Könyvtárépítészeti Szimpózium, Szekszárd
Könyvtárépítészeti Szimpózium, Szekszárd
1/15

Könyvtárépítészeti Szimpózium, Szekszárd

Gondok, gondolatok, tervek a könyvtárban
Nézőpontok/Vélemény

Gondok, gondolatok, tervek a könyvtárban

2011.11.16. 10:51

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Szekszárd, Magyarország

Építészek, alkotók:
Máté János

Letölthető dokumentumok:

50 éve nyílt meg a szekszárdi Illyés Gyula Megyei Könyvtár központi épületének kapuja az olvasók előtt. A jeles dátum kapcsán tartottak Könyvtárépítészeti Szimpóziumot, ahol bemutatták a jelenlegi hiányosságokat, az azokra eddig született terveket éppúgy, mint a közelmúltban (más városokban) megépült könyvtárakat. Az eseményről Máté János, a DDÉK alelnöke írt beszámolót.

Könyvtárépítészeti szimpózium
Szekszárd, 2011. október 13.

 

Könyvtárépítészeti Szimpózium, Szekszárd
1/15
Könyvtárépítészeti Szimpózium, Szekszárd

 

 

50 éve, azaz 1961-ben nyílt meg a jelenlegi Illyés Gyula Megyei Könyvtár központi épületének kapuja az olvasók előtt. Az első volt a világháború után eleve könyvtárnak tervezett épületek sorában, magában hordozva a könyvtárosság akkori szakmai álláspontját, annak minden hibájával együtt. Kicsi, mert 60 ezer dokumentum befogadására tervezték, viszont jelenlegi állománya ennek több mint hatszorosa, emellett nem felel meg az olvasói igényeknek: inkább raktár, mint közösségi tér.

Már a 1970-es évek derekára nyilvánvalóvá vált az épület számtalan hiányossága, ám a több évtizedes kísérlet, hogy korszerű könyvtár épüljön Szekszárdon, mind ez idáig kudarcba fulladt. A próbálkozások:
- 1997-ben a könyvtár jelenlegi épületének bővítése
- 2000-ben a Tolna Megyei Önkormányzat hivatalának átépítése
- 2001-ben a nyomda épületének átépítése
- 2008-ban az  AGORA programban a főiskola „E” épületének átépítése

Az Illyés Gyula Megyei Könyvtár jelenlegi, immár 50 éves épületén nincs sok ünnepelnivaló, e kiállítással, illetve könyvtárépítészeti szimpóziummal mégis megemlékezünk a fél évszázadról. Ennek során a fel nem épült könyvtárak tervei, azok alkotói bemutatkozhatnak a nagyközönségnek, valamint az évek során – a környező megyékben – megvalósult könyvtárak építészei és a könyvtárosok eszmecseréje megalapozhatja egy korszerű építészeti terv megszületését, elősegítheti a szekszárdi könyvtár alapkoncepciójának megalkotását.

A kiállítás és a szimpózium célja az, hogy ne felejtsük el: szükségünk van Szekszárdon jó könyvtárra. A jó könyvtár korunk digitális világában már nem a könyvek raktára, hanem a város fontos közösségi, kulturális tere. Ehhez kell a jó épület.

Liebhauser János
könyvtárigazgató-helyettes, a rendezvény fő szervezője és házigazdája

 

Könyvtárépítészeti Szimpózium, Szekszárd
2/15
Könyvtárépítészeti Szimpózium, Szekszárd

Könyvtárépítészeti Szimpózium, Szekszárd
3/15
Könyvtárépítészeti Szimpózium, Szekszárd

Könyvtárépítészeti Szimpózium, Szekszárd
4/15
Könyvtárépítészeti Szimpózium, Szekszárd

 
 
A szimpózium három helyszínen zajlott. Délelőtt az Illyés Gyula Megyei Könyvtárban emlékeztünk az elmúlt 50 évre, és áttekintettük az elmúlt időszak könyvtárfejlesztéshez készített négy tervpályázatának teljes anyagát. A Garay téren kiállításra került a tervpályázati anyag grafikailag szerkesztett változata, délután pedig a PTE Illyés Gyula Egyetemi Kar előadójában meghallgattuk a közelmúltban átadott könyvtárépületek tervezőinek és üzemeltetőinek előadását.
 
A szimpózium Elekes Eduárdné ny. könyvtárigazgató átfogó és szuggesztív visszaemlékezésével indult, melyben jelentős hangsúlyt kapott az előzetes építészeti tervek számba vétele. A folytatásban az előre felkért, az aktuális tervpályázatban résztvevő tervező kolléga emlékezett az akkori tervekre és körülményekre. Váczi Imre építész felidézte az 1997-ben készült, a meglevő könyvtár épületbővítésérre vonatkozó tervezési munkát, mely nem tervpályázat, hanem „párhuzamos megbízás” keretében történt. A megrendelőből és a megyei főépítészből álló Bíráló Bizottság Hegedüs Péter és Varga Csaba tervét javasolta továbbtervezésre. A tervek legfőbb tanulságaként megfogalmazható, hogy a könyvtár jelenlegi területe önmagában szűkösnek bizonyult a tervezési program elvárásának, így a szomszédos területek és ingatlan hasznosítása is felmerült. A továbbtervezés sem adott választ a szomszédos területek tulajdonviszonyainak rendezésére.
 
Ezután Lajtai Zoltán építész emlékezett vissza a 2000-ben a Megyei Önkormányzat és a Vármegyeháza épületére kiírt tervpályázatra. A meghívásos tervpályázatra Tolna megyei és egyéb, országos szinten komoly könyvtártervezési referenciával rendelkező tervezőket kértek fel. A tervpályázaton részt vevő tervezőcsoportok vezető tervezői: Lázár Antal, Szécsi Zoltán; Mátrai Péter; Sulyok Balázs; Klenk Csaba és Lajtai Zoltán volt.
 
A tervezési program a Megyei Könyvtár mellett a Levéltár elhelyezését is tartalmazta, és két helyszínt kellett vizsgálni: a Pollack Mihály tervezte klasszicista Vármegyeházát, illetve a Megyei Önkormányzat épületét és területét. A Bíráló Bizottság Lázár Antal és Szécsi Zoltán  vezető tervezők tervét hirdette nyertesnek, és azt tovább tervezésre javasolta. A terv a könyvtár és a levéltár funkciót a Megyei Önkormányzat területén oldotta meg, racionális és karakteres építészeti minőséggel.

A Bíráló Bizottság kiemelte Lajtai Zoltánnak a Vármegyeházára adott, igen alapos kutatásra épülő felújítási javaslatát. A tervpályázatra emlékezve Mátrai Péter építész elmondta, hogy ő a könyvtár funkciót a Vármegyeháza keretes beépítésű épületébe javasolta helyezni, az egymáshoz sorolódó „térkincs” megtartásával. Tervében azt a határt kereste, ameddig egy műemlék épület átírható a kor igényei és építészeti elvárása szerint.

Sulyok Balázs építész a Nyomda épületére 2001-ben kiírt tervpályázatot ismertette. Szintén meghívásos tervpályázat volt, az előző évben meghívott tervezők ismételt felkérésével. A Bíráló Bizottság ezúttal Sulyok Balázs és munkatársai tervét javasolta továbbtervezésre. A helyszín kiválasztása megosztotta a megrendelő és az építész szakma egyes képviselőinek véleményét, Patkó Sándor megyei főépítész a helyszínválasztást  és az épületállomány műszaki állapotát nem tartotta alkalmasnak könyvtár funkcióra.

Hodossy László a 2008-ban, az AGORA program keretében kiírt meghívásos tervpályázatra emlékezett vissza. A tervpályázat több kulturális létesítmény felújítását illetve bővítését tartalmazta. A tervezési feladat a Babits Mihály Művelődési Ház és a Művészetek Háza (volt zsinagóga)  felújítása, valamint a könyvtárnak a PTE IGYFK: „E”-jelű  oktatási épületébe való elhelyezése volt. A pályázatra  Hodossy Lászlót, Földesi Zoltánt, Máté Jánost; Sulyok Balázst, Zámbó Ildikót, Kajári Tamást; Botán Andrást és munkatársait, illetve Dr. Máté Zsoltot és munkatársait hívták meg. A Bíráló Bizottság Hodossy László és munkatársai tervét hirdette nyertesnek, és a könyvtárépület továbbtervezését javasolta. A terv a meglevő épületállomány jelentős bontását javasolta. Az igazán értékes északi épületszárny megtartásával egy belső, fedett átriumra szervezett, új racionális épületegyüttes jött létre, melynek külön erénye, hogy külső kapcsolatot teremtett a várossal. A könyvtár szervesen kapcsolódott a város életéhez. A könyvtár épülete nem került be az AGORA programba.

 

 

Könyvtárépítészeti Szimpózium, Szekszárd
5/15
Könyvtárépítészeti Szimpózium, Szekszárd

Könyvtárépítészeti Szimpózium, Szekszárd
6/15
Könyvtárépítészeti Szimpózium, Szekszárd

Könyvtárépítészeti Szimpózium, Szekszárd
7/15
Könyvtárépítészeti Szimpózium, Szekszárd

 

A tervpályázatok felidézése után gyalogosan átsétáltunk a PTE Illyés Gyula Kar épületéhez a Garay tér érintésével. Garay téren kiállításra került a tervpályázatok grafikailag átértelmezett és szerkesztett változata. A kiállítás a szakmai érdeklődők mellett a város nagyközönségének készült. Ezután a PTE Illyés Gyula Kar új épületének előadójában meghallgattuk a közelmúltban átadott könyvtárépületek tervezőinek és üzemeltetőinek előadását. Az előadások célja elsősorban az volt, hogy gyakorlati példákon keresztül körvonalazódjon a leendő Megyei Könyvtár programja és építészeti minősége.

 

Könyvtárépítészeti Szimpózium, Szekszárd
8/15
Könyvtárépítészeti Szimpózium, Szekszárd

Könyvtárépítészeti Szimpózium, Szekszárd
9/15
Könyvtárépítészeti Szimpózium, Szekszárd

 

 

Siófok, BRTK Könyvtár
Kokas Ignác és Balog Farkas Csaba építészek elmesélték, hogy a tervezés lehetőségét országos nyilvános tervpályázaton nyerték. A tervpályázat programja jelentősen módosult a továbbtervezés során, a teljes földszinti területet külső funkció (bank) részére kellett biztosítani. A könyvtár az emeleti terekbe szorult, így a város külső térkapcsolati lehetőségeivel alárendelt viszonyba került. Építészeti szempontból felértékelődött a könyvtár bejárati pozíciójának megfogalmazása, mely egyúttal a koncepció alapvető ellentmondásait is magában hordozza. Kokas Ignác építész és Kokas László belsőépítész részletes és alapos épületismertetést tartott. A bemutatott fotók az aktuális állapotot rögzítették, a terek és az építőmesteri munkák elkészültek, az egyedi belsőépítész berendezések még kivitelezés alatt álltak.

 

Könyvtárépítészeti Szimpózium, Szekszárd
10/15
Könyvtárépítészeti Szimpózium, Szekszárd

 

 

Budapest, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
Eredetileg Hegedüs Péter építész és Dr. Fodor Péter főigazgató úr épületismertetése volt a tervezett program része, de időpontegyeztetési nehézségek miatt ezt nem sikerült megvalósítani. Hegedüs Péter kollégának a segítőkészségét és nyitottságát itt külön szeretném megköszönni. Az épületet és a könyvtárszakmai működést Deák Sándor gazdasági vezető  úr ismertette. Összetett és differenciált  működésről és építészeti-belsőépítészeti minőségről kaptunk személyes és invenciózus beszámolót. Fontos tanulságként leszögezhető, hogy az építészeti minőség kimutatható forgalomnövekedést gerjeszt.

 

Könyvtárépítészeti Szimpózium, Szekszárd
11/15
Könyvtárépítészeti Szimpózium, Szekszárd

 

 

Kecskemét, Katona József Megyei Könyvtár
Az épület és működésének ismertetését Mátrai Péter DLA építész és Ramháb Mária könyvtárigazgató tartotta. Mátrai Péter elmondta, hogy a tervezési feladatot országos, nyilvános tervpályázat előzte meg. A tervpályázaton nyert koncepció, a keretes beépítés és az egymásba fonódó, összefüggő belső térrend a továbbtervezés során differenciálódott. A belső térrend alkalmazkodott a működtetés szabta elvárásokhoz, az építészeti minőség megtartásával. Ramháb Mária könyvtárigazgató az épület működését ismertette, magával ragadó, szuggesztív hitelességgel. Az épület követendő értékeként említette a belvárosi helyet, az épület kapcsolatát a várossal, a belső udvart és a jó arányú belső tereket, térkapcsolatokat.

 

Könyvtárépítészeti Szimpózium, Szekszárd
12/15
Könyvtárépítészeti Szimpózium, Szekszárd

 

 

Pécs, Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont
Az épület és működésének bemutatását Balázs Mihály DLA építésztől és Dr. Fischerné Dr. Dárdai Ágnes és Dr. Szabolcsiné Orosz Hajnalka könyvtárigazgatóktól hallhattuk. Balázs Mihálytól megtudtuk, hogy a tervezői megbízást itt is építészeti tervpályázat előzte meg. A nyertes terv teljesen transzparens koncepciója a továbbtervezés során részben zárt homlokzatra módosult, de ez tudatosan felvállalt tervezői döntés eredménye volt. A tervező nem részletes épületismertetést tartott, hanem személyes hangvétellel betekintést engedett a tervezői magatartás mélyebb, „filozofikus” rétegébe. Megismerhettük az épület lényeges struktúráját, és a „KAPTÁR” egyedi, környezetét meghatározó erejét.

Dr. Fischerné Dr. Dárdai Ágnes és Dr. Szabolcsné Orosz Hajnalka könyvtárigazgatók elmondták, hogy az épület üzemeltetése sajátos és összetett feladat, hiszen itt három intézmény egyesül, a Megyei Könyvtár, a Városi Könyvtár és az Egyetemi Könyvtár. A működés szempontjából kezdetben zavart okozott az összetett és differenciált funkció és az átlátható térbeli struktúra. Ez a kezdeti zavar mára oldódott, és megtalálta a napi működés a sajátos formáit az épületben. Különös értéket jelent a „KAPTÁR” egyedisége és vonzereje.

 

Könyvtárépítészeti Szimpózium, Szekszárd
13/15
Könyvtárépítészeti Szimpózium, Szekszárd

Könyvtárépítészeti Szimpózium, Szekszárd
14/15
Könyvtárépítészeti Szimpózium, Szekszárd

 

 

Liebhauser János a szimpózium házigazdájaként zárszavában reményét fejezte ki, hogy a közeljövőben  nem csak terveken hanem a valóságban  is találkozhatunk az új Megyei Könyvtár épületével. Máté János a DDÉK képviseletében, társszervezőként az építészeti tervpályázatok fontosságára hívta fel a figyelmet, mely jelenleg nem tekinthető általános gyakorlatnak. A szimpózium (erősen lecsökkent létszámmal) PINCESZERREL zárult, ahol személyes és kötetlen beszélgetés alakult ki könyvtárról, építészetről, kultúráról…

A beszámolót összeállította:    
Máté János
DDÉK alelnöke

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk