építészet : környezet : innováció

Granasztói Pál építész és író emlékkiállítása a HAP-ban

kezdés: 2009. április 22. CEST 12:00vége: 2009. május 12. CEST 08:19
A HAP Galériában május 12-ig megtekinthető tárlaton a két diszciplínához: az urbanisztikához és a szépirodalomhoz kötődő Granasztói Pál (1908–1985) munkásságát mutatják be.
"Granasztói Pál az új értékek teljes megvalósításában a megmerevedés veszélyét sejtette,
s úgy vélte, hogy a városokat csakis mint élő organizmusokat lehet felfogni,
mely egyfajta keretet ad a mindennapi élet új igényeinek.
A városépítésnek tehát az a feladata, hogy e vázon belül elégítse ki a kor követelményeit,
s egyúttal 'újabb réteggel, újabb ízzel' járuljon hozzá a korábbiakhoz.
"

 

Granasztó Pál emlékkiállítását fia, Granasztói György történész nyitotta meg április 21-én a HAP Galériában.

Az ingyenes kiállítás 2009. május 12-ig, hétfő–péntek 14–19 óra között tekinthető meg. (Cím: Budapest II. ker. Margit krt. 24. földszint)

Granasztói Pál
"Szépírásaiban építészeti hivatására és gondolatvilágára az a realitás is utal, amely minden témát jellemez, amit megírt. Az írói fantázia Granasztóinál, úgy hiszem, nem lépte át a saját élmény határát. Amit megírt, azt átélte. Amit megírt, azt ő úgy látta, sőt toleránsan sokszor hozzábiggyesztette a 'talán' kifejezést, mérlegelve azt a lehetőséget, hogy az olvasó az eseményt másként értékelné. Ebből azt a következtetés vontam le, hogy ez a realitás-objektivitás minden írását kordokumentummá emeli...

A nagy építészeti korszakokban, amikor a művészek valami újat alkotnak – s a 20. századot feltétlenül ide kell sorolnunk –, mindig voltak nagy írók is, akik ezt aláfestették. Nem annyira magyaráztak, inkább ismertettek. Mert magyarázatra nem minden társadalomnak volt szüksége, figyelemfelkeltésre azonban mindenkor. Ennek az építészeti műfajnak egyik pregnáns alakja a 20. század első felében Siegfried Giedion, akinek Space, Time and Architecture kötete azért örökérvényű, mert felhívta a figyelmet a nagy építészeti metamorfózisra, melyet sokan éppen azért nem vettek észre, illetve nem értékeltek megfelelően nagyra, mert olyan finoman simult az élet új követelményeihez. Hazánkban az urbanisztikai metamorfózis tekintetében ezt a szerepet elsőrendűen Granasztói Pál töltötte be. A városépítés kérdéseit mindenki előtt feltárta. Neki is érdeme van abban, hogy megannyi tehetséges fiatal építész került közel a városrendezési munkákhoz: Polónyi Károly, Mester Árpád, Vidor Ferenc, Brenner János, Meggyesi Tamás és sokan mások. Építészeti témákról írt tanulmányait 1966-ban Az építészet igézetében címmel adta ki a Magvető.” (Kubinszky Mihály)
forrás: sajtóanyag

vélemény írásához jelentkezzen be »