Greg András DLA kiemelt elismeréssel díjazott terve - Nagyharsányi csata emlékhelye ötletpályázat

"(...) újabb szimbólummal, jellel vagy épített környezeti elemmel nem lehet itt rendet teremteni, tisztítani, ezekkel csak egy dolgot lehet elérni: fokozni a vizuális zajt." Greg András és a RAG Építészműhely vitát indítványozó ellenterve.

Bevezetés
Késő ősszel került kiírásra a Magyar Művészeti Akadémia „Nagyharsányi csata emlékhelye" című ötletpályázata. Sajnos évről évre egyre kevesebb az építészeti terv- és ötletpályázat. Ennek köszönhetően hálás az építész, ha van, kiváltképp, ha ráadásul még a téma is érdekes, és viszonylag szabad kezet kap. Mivel kevesebb a pályázat, kevesebb is az ellenterv, pedig régen többször mondtak ellent az alapállításnak, ami alternatív narratívákat eredményezett. Az ellenterv az jó, és nem csak azért mert a saját pályázati anyagom is részben ellenterv, hanem azért is, mert az ellenterv vitát indít, és nem feltétlen a díjra vagy a megvételre törekszik. A vita pedig jó, hasznos, elemi fontosságú. Mivel a vita diskurzust, a diskurzus beszélgetést eredményez. Felfedi, hogy egy megoldás nem csak jó vagy rossz lehet, hanem más is. Újrafogalmazott alapállítást vagy új alapállítást létrehozva.

A pályázat
Az ötletpályázat célja egy a Nagyharsányi csata emlékéhez köthető emlékhely kialakítása volt, egy kisebb építési területen, a meglévő Nagyharsányi művésztelep és a Szoborpark közvetlen közelében. A kiírás éles kritikával illette a jelentőségteljes helyszínhez képest változó művészi kvalitású objektumok számát és elhelyezését. A jelenlegi Emlékhely és a Szoborpark fizikai közelségét és funkcionális ellentmondásosságát is fejtegeti. A szoborpark katlanja, hangulata belengi a helyszínt, jó helyen vagy jó időben. Ebbe a zűrzavaros zajba próbált a kiírás rendet teremteni egy új fogadóépülettel, egy új építészeti jellel, egy emlékhellyel, új kápolnával és kertépítészeti újra fogalmazásokkal.

A koncepcióalkotás során itt tört meg a narratíva, lett a közölt egy hibás narratíva. Így nekem egyértelmű lett, hogy újabb szimbólummal, jellel vagy épített környezeti elemmel nem lehet itt rendet teremteni, tisztítani, ezekkel csak egy dolgot lehet elérni: fokozni a vizuális zajt. Újragondolni.

00 –Funkcióanalízis-Helyszínanalízis
Az első legfontosabb lépés a koncepció kialakítása során a nagyharsányi csata vizsgálata volt. Az erővonalak, történelmi háttér, politikai háttér, mind-mind formálta a helyszín alakítását.  1687. augusztus 12-én az egyesült 50.000 fős osztrák–magyar–bajor–horvát hadsereg és Szulejmán török nagyvezír serege csapott itt össze. A „második mohácsi csata" elnevezéssel is illetett csata az egyesített európai seregek győzelmével zárult, a magyarországi török hódoltság végét jelentve. A Harsány-hegyi összecsapás jelentős történelmi esemény volt, amely az 1526. évi mohácsi csata nemzeti tragédia eseményéhez is kötődik, történelmi emlékezetükben is jelentős helyet foglal el. Megalapozott a kiírás funkcionális része, az esemény épített környezeti elemet igényel, létjogosultsága igazolt.

A megadott helyszín viszont többszöri vizsgálat után is alkalmatlannak bizonyult. A jelenlegi környezet funkcióterhelése negatívan befolyásolhatja az emlékhelyegyüttes funkcióinak működését. A csatáról való megemlékezés lehetőségét és igényét nem hordozza magában.

A Nagyharsányi csata és a sánc vonala jóval hátrébb, délebbre húzódott a kiajánlott helyszíntől Lapáncsa, Monostor, Bán irányában. A megadott helyszín morfológiai helyzete sem képes vizuális kapcsolatot teremteni az akkor elsáncolt állás területével.

01 - Ellentét
A szoborpark jelenlegi helyzete megoldott, funkcióját ellátó épületekkel és infrastruktúrával kiegészítve. A helynek, ahogy vesszük, van egy phenoménja, ha tetszik egy "genius loci", amely belengi a katlanszerű kialakítást. Ellentétes a csata emlékével, ellentétes a szakrális elmélyüléssel. Elmélyülés, de egészen máshogy. Transzcendens módon egy más irányba.

02 – Zsúfoltság
Ahogy szépen rakódtak és rakódtak az évtizedek alatt a szobrok, épületek, rétegek a helyre, úgy feszítette és feszítette önnön környezetét. Mára nemcsak, hogy megtelt, talán zsúfolt is lett. Alkalmatlan magán hordozni még több réteget, eseményt és funkciót.  Tájépítészeti és építészeti eszközökkel sem lehetséges a kiajánlott funkció elhelyezése a telekre, sem annak szűk környezetében. A tér, levegő, idő minden funkciónak szükségesek, amelyekben mozogni tudnak. Forma üresség, üres forma.

03 – Helykeresés
De akkor hol lehetne helye?
Hol lehetne helye a megemlékezésnek és a szakrális elmélyülésnek?
- érdemes látni a csata helyét, rálátni a sáncra és erővonalakra
- ezért feljebb kell tolódni
- a megemlékezést és a szakrális elmélyülést szét kell választani
- a hitet az éghez kell emelni
- az emlékezést vizuális kapcsolattá tenni, rálátni a csata helyére

04 – Szársomlyó?
Az ember érzése az, hogy a kápolnának elszigetelten, szeparáltan kell léteznie, közel az Istenhez, a csúcson. Szársomlyó csúcsa a 400 méterével pont alkalmasnak sejlik erre. A megemlékezés, látogatóközpont pedig a hegy gerincén jó rálátással fordulhatna a csatatér helyszíne, a sánc felé. A kápolna magába zárkózna közel az éghez, a látogatóközpont nyitva a csata emlékére, és mindez összekötve egy a csúcsra tartó zarándokúttal.  Röviden ennyi a terv.

05 – Szársomlyó?!
Szársomlyó, korábbi nevén Nagyharsányi-hegy, népies nevén pedig az Ördögszántotta-hegy. A hegy mészkövét még a mezozoikumba hullámzó tenger alakította ki, időben eltolva, részlegesen. Nagyharsány felé eső oldalát hatalmas kopár barázdák jellemzik, mivel mészkövét nem fedi több helyen termőtalaj sem. A népi legenda ennél érdekesebb, innen az Ördögszántotta-hegy elnevezés. Miszerint az ördög szemet vetett egy szép leányra, akiért egy nap el is jött. Az anyja viszont nem engedte könnyen el lányát, így fogadást kötött az ördöggel, hogyha napkeltéig felszántja a hegyet, akkor viheti a lányát. Az ördög jól haladt; már éjfél előtt látszott, hogy hajnalra meg lesz vele. Az asszony nagyon megijedt, fogott egy kakast, és kukorékolásra bírta. Ekkor az ördög tévesen azt hitte, hogy reggel van, és elfutott. A barázdák pedig a félig meddig sikerült szántás eredményei maradtak.

Az Ördögszántotta-hegy ma természetvédelmi terület, déli lankáin kiváló borszőlő mellett a védett magyar kikerics, bakszarvú lepkeszeg is virágzik, megél az óriás énekeskabóca, a kígyászölyv, de otthont ad a védett bánáti csigafajnak is. Tehát törvényileg épített környezeti elemet tilos elhelyezni rajta.  A terv ezt a saját módján figyelembe is vette, állításai erről az oldalról inkább kérdések, határfeszegetések. Mégis mit és hogyan lehetne itt építeni? Hogyan lehetne a védett, nemes és értékes területet az emberi emlékezet és emlékezés egészébe bevonni, azt a legkevésbé bántva és sértve?

06 – Épített környezet

A szoborparktól a hegycsúcsig egy zarándokút vezet, a földet és az eget összekötve. A tervezett elemek erre szerveződnek rá, a földtől a mennyig.

A tervezett fogadóépület egy kisléptékű középület a maga könnyed, elemi faszerkezetével, amely ellebegtetve a mészköves talajtól nem érinti azt. Nem próbál meg erőszakosan pont „ott" lenni, illeszkedni próbál, de talán inkább viselkedni a környezetében. Teljesen kinyílik a környezetre felületeivel, annak részéve válik átláthatóságával. Térszervezése középre összpontosul, terei középen sorolva szigetszerűen úsznak. Az épület ideiglenes, nem örök. Helyének helyzetéből adódik a rálátás a csata helyszínére, kellőképp távol a szoborpark elmélyülésétől, de még közel a csata volt teréhez, legalábbis vizuálisan közelebb.

Ezzel ellentétben, a hegycsúcsra tervezett kápolna egy magába forduló, kőszerű tömeg. Zömök és zárt. A hitbéli elmélyülésnek enged teret szűk kilátással a vidékre, csekély átszűrődő természetes fénnyel. Anyaga földszerű, kőszerű, anyagszerű. Nem átmeneti. Kapcsolatot mutat Czigány Tamás pannonhalmi kápolnájával a fény és tér játéka, de előpélda lehet Peter Zumthor Bruder Klaus mező közepén álló belülről felégetett kápolnája is. A kápolna egy jel, a belsőbe forduló emlékezés jele és helye.  A nemesacél kereszt pedig az Emlékhely eredeti elemeként a Kápolnával együtt a hegytetőre kerülne.