Közélet, hírek

ÖN/REFLEXIÓ: Az építész szerepe // Call for Papers

1/1

Borítókép. Grafika: Vitányi Regina

Hirdetés
?>
Borítókép. Grafika: Vitányi Regina
1/1

Borítókép. Grafika: Vitányi Regina

ÖN/REFLEXIÓ: Az építész szerepe // Call for Papers
Közélet, hírek

ÖN/REFLEXIÓ: Az építész szerepe // Call for Papers

2024.03.18. 11:19

Válságok, technológiai forradalmak. Változik a társadalom, a korszellem, a politikai-gazdasági közeg, a szabályozási környezet. Új generációk szereznek diplomát, új kihívások jelennek meg. Mindez nem hagyhatja érintetlenül az építész feladatait, önmeghatározását és külső megítélését sem. Harmadik felhívásunkban az építész folyamatosan változó szerepével kapcsolatban invitáljuk közös gondolkodásra olvasóinkat!

Művész, mérnök, netán polihisztor napjainkban az építész? Vagy inkább üzletember? Hogyan tud navigálni a piaci érdekek előretörésekor? Meddig terjed a felelőssége? Kell-e politikai szerepet vállalnia? Kell-e az etikával foglalkoznia, vagy az etikai megfontolás csak a megrendelőt terheli? El kell-e az építésznek köteleződnie (választott) értékek mellett vagy inkább az értéksemlegességre kell törekedjen, hiszen szolgáltató tevékenyéget végez? Mennyire kell kiszolgálnia a közízlést? Formálhatja-e az építész munkája a társadalmat? Van-e tanító/pedagógiai szerepe az építésznek, és ha igen, kinek és mit kell megtanítania? Hogyan változnak az építész mindennapjai a digitalizáció, adminisztrációs és dokumentációs terhek, sokfelé ágazó, elaprózódó munkarészek hatására? Van-e az építésznek szerepe abban, ha csökken a szakma presztízse, és ha igen, hogyan járul ehhez hozzá? És hogyan fordítható mindez vissza? Hogyan változik a különböző generációk szemlélete az építészet, építészek, szakmagyakorlás kérdésében? Mi az építész szerepe napjainkban?

Az építészet területén generációkon át öröklődnek a reflektálatlan énképek, mialatt a szakmába vetett közbizalom minden eddiginél kisebb. Mi sem lehetne erre jobb bizonyíték, mint végignézni az Építészfórum Facebook oldalán, ahogy a kommentelők egy-egy tervpályázati munka publikálásakor szinte vasvillát ragadnak. “Az építész szerepkör tisztázatlanságából adódó ellentmondásos tünetek és megnyilvánulások nagyon sokszor a médianyilvánosság színterén játszódnak, amelynek következtében az építészekkel szembeni, évtizedek óta amúgy is egyre gyengülő közbizalom devalválódása megállíthatatlanul folytatódik. (...) számtalan publikáció, pamflet, internetes véleménynyilvánítás árulkodik arról, hogy

a társadalmi köztudatban, vagy a médiában megrajzolt építészkép, és a szakma önmagáról megalkotott képe nincs teljes átfedésben egymással" – fogalmazta meg Vámos Dominika DLA értekezésében 2011-ben. 

Az építészek szerepe a modern építészet megjelenése óta átalakuláson megy keresztül. “A második világháború után az építészeti hivatás szerte a világban társadalmi elismertségének csúcsára ért"összegzi Keller Márkus. Rámutat, hogy a háború utáni évtizedekben az építészek már nemcsak szigorúan lehatárolt építészeti kérdések megválaszolására törekedtek, hanem a társadalmi problémák megoldását is zászlajukra tűzték. Ennek az időszaknak eredményéül itthon is számos innovatív szándékú, kísérleti projekt született, azonban eredményességük sok esetben kétségesnek bizonyult. A kísérletező kedvnek végül a gazdasági megfontolások szabtak határt, majd a rendszerváltás után ez a szempont csak tovább erősödött a profitszerzés motivációjával. Habár a 2016-os Mikrocenzus a foglalkozások presztízséről azt mutatja, Magyarországon az építész a 11. legmagasabb presztízsű hivatás, a szűkülő mozgástér, pályakezdők körülményei és a munkakultúra sokakat a szakma elhagyása felé terelnek. Mindebből kiindulva párbeszédre ösztönözzük az építészet – és azt kibővítve –, az építőipar terén tevékenykedő aktorokat, szakmaközelieket, megalapozottan véleményt formáló laikusokat: gondolkozzunk közösen az építész szerepén!

A kritikai igényességgel szerkesztett szövegek beküldését április 7-ei határidővel várjuk a szerk@epiteszforum.hu email-címre. A Szerkesztőség fenntartja a közlés jogát, a kiválasztott írások publikációjáért honoráriumot ajánlunk fel. A szövegek terjedelme 8-10 ezer karakter, szóközök nélkül (indokolt esetben némi eltérés lehetséges).

2024-ben havonta egy témában kezdeményezünk véleménycikk-sorozatot, melyre az olvasóink pályázhatnak. Célunk a közös pontok megtalálása és a vita lehetőségének megteremtése: hogy az építész szakmát és a várost érintő témaköröket minél részletesebben, sokszínű megközelítésen keresztül tárjuk fel közösen. Első körben cikkeken keresztül, melyek alapként szolgálhatnak a május végén megrendezett Építészfesztivál tematikájához, ahol kerekasztal-beszélgetések keretében folytatódhat a szakmai diskurzus.

Előző felhívásaink: 

 

Az Építészfórum Szerkesztősége

Grafika: Vitányi Regina

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.