Konténerből tanterem? A Budapesti Német Iskola új épülete
A Budapesti Német Iskola olyannyira sikeresen működik, hogy ismét igény mutatkozott az épület bővítésére. Az új iskolaév indulása miatt gyors reakcióra volt szükség, ezért egy meglévő konténerépület továbbgondolására került sor magasabb minőségben, bővített kapacitással, az épített és természeti környezethez igazodó építészeti karakterrel. Ez a megoldás azt az igényt is kielégítette, hogy a kivitelezés során minimalizálódjon a környezet terhelése. Az eredmény így egy gazdaságilag és ökológiailag is fenntartható épület lett.
Az iskola és a Bánáti + Hartvig Építész Iroda kapcsolata hosszú évekre nyúlik vissza. A főépületet és annak bővítését is a BH tervezte, ezért a jelenlegi munkával is őket bízta meg az intézmény. A tervezők minden fázisban azonos koncepció mentén gondolkodtak, ily módon egy konzisztens épületegyüttes jött létre.
Ez megmutatkozik az épületrészek megjelenésében és azok struktúrájában is. A főépület és az új konténerépület formai kialakítása is a sűrű faállománnyal rendelkező telek szintkülönbségekkel tagolt topográfiájára reflektál. A bejáratok és közösségi, illetve kiszolgáló helyiségek túlnyomó részt a telek meredek széléhez igazodó oldalon találhatók, míg a tantermek a természetre nyitnak. Ennek élményét a nagyméretű nyílászárók is támogatják. Az épület egy csoportszobával, három tanteremmel, zsibongóval, teakonyhával és mosdókkal rendelkezik. A terep adottságai miatt a konténer a játszóudvar szintjéről rövid lépcsőn leérkezve fogadja a gyerekeket.
Az új épület az iskolába készülő 0. évfolyamos kis diákok számára készült, ezért nem volt igény arra, hogy az új egység szorosan kapcsolódjon az iskolás korosztálynak helyet adó főépülethez. A konténerépület ideális helyet kapott az erdőhöz közeli védettebb telekrészen, a játszótér szomszédságában. A főépület közelsége pedig minden kiegészítő funkciót biztosít.
A modulok a főépület kiemelt elemein is megjelenő paradicsompiros színt kaptak, a belső tereket azonban letisztultság jellemzi, teret adva a színes bútoroknak és az erdőre nyíló kilátásnak.
A tervezés során kiemelt szerepet kapott a környező fák vizsgálata, hogy a beépítés miatt azok ne legyenek veszélyeztetve. Pozíciójuk és állapotuk vizsgálata befolyásolta a tervezést, így a meglévő fák között kap helyet az épület, a terasz vonala pedig követi a fák elhelyezkedését.
Mitől vált fenntarthatóvá az új épületegység létrehozása? A korábban ott álló konténer ugyan elbontásra került, mert már nem felelt meg az iskola igényeinek, az oszlopait az új konténerépületben azonban fel lehetett használni, a többi elemét pedig máshol hasznosították. Ezen túl, mivel minimális beton beépítésére volt szükség az új konténerek telepítése során, a CO2 kibocsátás jelentős mértékben lecsökkent. Ezt a BH meg is mérte; számításuk szerint ha egy ugyanilyen tulajdonságokkal rendelkező épület vasbeton szerkezettel épült volna meg, annyi CO2 szabadult volna fel, aminek semlegesítéséhez 101 fa száz évig tartó munkájára lett volna szükség. Szintén fontos szempont volt, hogy ha az intézmény a jövőben úgy dönt, hogy az épületet lebontja és másként oldja meg az iskolaépület bővítését, az esetleges bontás után nem marad tájseb a környezetben, a bontási hulladék minimalizálódik, a konténer elemei pedig újra felhasználhatók lesznek.
A tervek megvalósításával egy fenntartható, az épített és természeti környezethez illeszkedő, barátságos épület jött létre, mely teljes mértékben kiszolgálja az iskolakezdés előtt álló 0. évfolyamos diákokat és oktatóikat. Ahogy a régebbi épületszárnyakat, úgy az új épületet is hamar belakták és megszerették a diákok. A Budapesti Német Iskola kiváló példája annak, hogy az épület miként támogathatja az oktatás minőségét.
Molnár Zsuzsanna
09:47
Ne haragudjatok, de ezt az "ökológiai bablát", amit leírtok még el is hiszitek?! Egy fém konténerben tanulni és hogy az még ökologikus is...meg lábnyom...meg kevesebb hulladék...hát nem tudom. Jánosi János építész