építészet : környezet : innováció

Gyermekek Háza - Varga Luca diplomamunkája

Bemutatjuk Varga Luca diplomamunkáját, amiben Aszódra tervezett egy olyan intézményt mely evangélikus óvoda, előkészítő és 4 osztályos általános iskola egyben. A visszafogott, kortárs és mégis időtálló épület méltóságteljesen egészíti ki a már meglévő templom tömegét.

TERVEZÉSI TERÜLET - ASZÓD

Aszód a Gödöllői-dombság szélén, a Galga völgyében található.

Aszód fellendülése az Osztroluczky és a Podmaniczky család nevéhez fűződik. 1715-ben hozzákezdenek az egyházközség szervezéséhez, lelkészt, tanítót fogadnak. 1719-1721 között falu fölött kiemelkedő helyen lutheránus templomot építtettek. (A templom legutóbbi felújítása 2012-ben ért véget.)

A templom alatti területen ezzel párhuzamosan 1721-ben elkészült a Podmaniczky–kastély, melyet később pavilonokkal végződő oldalszárnyakkal és északi tornáccal, majd a Zöld-kastélyt bővítettek. A 1870-ben a Podmaniczky-család eladósodott, a kastély ezután különböző intézményeknek adott otthont, a rendszerváltás óta üresen áll.

Gyermekek Háza, diplomamunka

EVANGÉLIKUS OKTATÁS KIALAKULÁSA ASZÓDON

A Podmaniczky család nevéhez fűződik az aszódi iskola létrehozása is. A család közel 200 éven keresztül 1914-ig támogatta az aszódi oktatást.
1727-ben alapították a Podmaniczky-kastély melletti területen az evangélikus nyelvtani iskolát. A kastély bővítése miatt ezt később elbontották és az új iskolaépületben (mai Petőfi Múzeum) folytatódott az oktatás. 1863-ban Podmaniczky Ármin támogatásából gimnáziumot hoztak létre. Lelkészek, tanárok, tanítok, orvosok, mérnökök jogászok alapozták meg itt tudásukat, ide járt többek közt Petőfi Sándor is.

Aszódi Ágostai Hitvallású Evangélikus Petőfi Gimnázium 1948-as államosításig működött. Ezt követően 46 évig szünetelt az egyházi oktatás Aszódon. Az iskolát 1994-ben indították újra. 1997-ben készült el Nagy Tamás, Ybl-díjas építész tervei alapján a gimnázium új épülete, melyet rövid időn belül tornacsarnokkal, kollégiummal bővítettek. A fejlesztéseket a tanulói létszám növekedése váltotta ki.

Oktatási, nevelési intézmények Aszódon ma

Aszód nagy hangsúlyt fektet oktatási intézmények létesítésére, rendszerének megfelelő színvonalon tartására. 

Mind a Petőfi Sándor Gimnáziuma, mind az Evangélikus Egyház Aszódi Petőfi Gimnáziuma biztosítja a környező településeken élő gyermekek számára a középfokú oktatásban való részvételt.

Azonban az aszódi gimnáziumok és az általános iskolák, bölcsődék közötti férőhely számok jól mutatják, hogy a településnek nagy szüksége lenne az óvodák, bölcsődék és az alapfokú oktatást biztosító általános iskolák befogadó képességének növelésére.

Gyermekek Háza, diplomamunka

„Az én álmaimban mostanában az Evangélikus Egyház oktatási rendszerének kiteljesedése, kiépítése jelenik meg. S ez elsősorban itt Aszódon, egy Evangélikus Oktatási Centrum.” Dr. Roncz Béla, Aszódi Evangélikus Gimnázium Igazgatója – Évnyitói beszéd 2004.

OKTATÁSI RENDSZEREK

Úgy gondolom, hogy fontos lenne a végigmenő oktatási rendszeren felül a köztük lévő átmenetek biztosítása is. Leginkább az óvoda és az iskola közti ugrás és viselkedési forma váltás nagy és sokszor nehéz a gyermekek számára.
Egy újszerű oktatási rendszert lehetne kialakítani, melyben a fontos tényezők:

  • biztonság, közösséghez tartozás - egyéni fejlesztés a közösségen belül
  • játszva tanulás
  • kreativitás
  • különböző korosztályok kölcsönhatása, kapcsolata - közösségi fejlődés, beilleszkedés
  • minőség – mennyiség (osztálylétszámok)

Evangélikus oktatási intézmények Magyarországon

Azokban az intézményekben a legnagyobb a túljelentkezés, ahol a folytonosság biztosított az óvodák, általános iskolák és gimnáziumok / szakközépiskolák között (de legalább 2 egymást követő oktatási intézmény között).

Helykeresés

Aszódra érkezve közterek sora tárul elénk. Itt található a város Főtere, az üresen álló Podmaniczky –Széchenyi Kastély, majd a felújított Evangélikus templom és a mellette elterülő gondozatlan bozótos, az Evangélikus Gimnázium épülete melyet egy játszótér követ. Ezen központok közül sajnos egyedül a Gimnázium épülete és a játszótér van rendezett állapotban. Az elhanyagolt tereket és értékeket újra rendbe lehetne hozni és kisebb-nagyobb városi léptékű beavatkozással vonzóvá tenni. A közterületek megfelelő kapcsolatok és lezárások nélkül kétfelé osztják a lakóövezetet, ez a probléma is megoldásra vár.

Gyermekek Háza, diplomamunka

A város elhanyagoltságát tovább erősíti a domborzati különbségek mentén való kettészakadás. Az alsó régi - történeti - és a felső új – kortárs / „magyar mediterrán” városszövet közötti különbségeket ez még jobban növeli.

A városszövet rendbetételének egyértelmű kulcspontja - melyet a felső vizsgálatok tengelyei is kiadnak – az Evangélikus Templom telke. Itt osztódik kétfelé az alsó régi és a felső új rész. Talán ennek a teleknek a megfelelő módon történő kezelése megoldhatná a városi és lakóközpont közti kapcsolatot, átmenetet is. Egy aktívabb rendezettebb faluképet kialakítva létre jöhetne öt városi központ:

1. városi köztér- Főtér
–> találkozási pont
2. kulturális központ – Podmaniczky-Széchényi kastély
-> kiállítások, kulturális események, rendezvények
3. szellemi, szabadidős, oktatási központ – Evangélikus templom,
-> Templom kert és közpark
-> Gyermekek Háza
4. oktatási központ sportközpont – Aszódi Evangélikus Gimnázium
5. lakó központ – Játszótér

Gyermekek háza

Evangélikus óvoda / előiskola és 4 osztályos általános iskola

A Csengei utca - Mély út- Régész utcák által határolt területen egy olyan oktatási intézmény jöhet létre, amely egyszerre megoldja az oktatási rendszer fejlesztését a 8 osztályos Evangélikus Gimnáziummal, a templommal egy egységet alkotva elkezdi rendezni a városképet, városszövetet a legkritikusabb helyen.

Lehetőség nyílik egy egyedi oktatási és hozzá illő, azt segítő térrendszer kialakítására is.

Gyermekek Háza, diplomamunka

Az intézmény célja: speciális készségek fejlesztése, tehetséggondozás, azonos értékrendű közösségben való részt vétel lehetőségének biztosítása. Mindezt intenzív környezeti kapcsolat kialakításával.

Térszervezés

Óvoda/előiskola, iskola, ahol a gyermek:
- emberi közösség elfogadott, részt vevő és felelős tagjává válik
- jól érzi magát – második otthonának tekinti

Éppen ezért az épület, téri rendszere is kultúra közvetítő szereppel bír. Az anyaghasználat, lépték, változatos térkapcsolatok meghatározóak a gyermekek számára. A térnek tükröznie kell a létrehozó közösség filozófiáját. Segítenie kell a minőségi pedagógiai célok elérését, a viselkedési minták megfelelő elsajátítását.

Az épület

Tájolás

A telek dél felé lejt. A Régész utca felől enyhébb, a Csengei utca felől intenzívebb a lejtés, mely néhol 25-30%-ot is eléri. A domboldal beépített a szomszédos telkeken is. A telek tájolása ideális, az É-D tengely nagy homlokzati felületek tervezését teszi lehetővé K és Ny felé.

A helyszíni adottságokat figyelembe véve az épület ezért É-D-i tengelyű lett, a déli lejtésű telek rétegvonalaira merőlegesen került elhelyezésre.
K felől lezárja a lakóházas övezetet, ennek megfelelően az épület ezen oldalán olyan funkciókat helyeztem el, amelyek kevesebb kapcsolatot igényelnek a külső környezettel, inkább befelé forduló zárt világot igényelnek. Az épület Ny felé nyitott, egy nagyméretű zöld játszó udvarhoz kapcsolódik. A templommal, a természettel és a külvilággal intenzív kapcsolatban állnak az itt elhelyezett oktatási funkciók.

A benapozottság, tájolás kedvező lehetőséget ad, hogy a foglalkoztatók és a tantermek K és Ny felé is felnyílhassanak, átriumok fedett-nyitott terek alakulhassanak ki az az oktatási egységek körül az épületen belül is. A természet beáramlik az épület belsejébe. A térkapcsolatok változatosabbá válnak, tovább rétegződnek. Az épített és természeti környezet határai fellazulnak.

Gyermekek Háza, diplomamunka

A tudás „hegye”

A hely adottságai a tudás elsajátításának szimbolikus jelentését is tartalmazzák. A tudás elsajátítása, a kis gyermekek előtt óriási hegyként magasodó feladatok. A „megmászásuk” sok időt, energiát igényel. Ha ez jó kedvvel, jó közösségben, jó helyen történik, akkor magától megy, nem legyőzhetetlen a feladat.

Az épület is ezt „tudja”, három részre tagolódik:

  1. a Csengei utca felőli bejáraton keresztül az előiskola közelíthető meg.
  2. a Régész utca felől a nagyobb gyerekek tantermi szárnya.
  3. az épület középső részén a tornaterem kétszintes tömege található. A K-i oldalon hosszanti sávban az igazgatás, a konyha, étterem, a személyzet öltözői és épületgépészeti helyiségek találhatók.

Az oktatási szárnyak a terep nagy lejtése miatt egész szint eltolódással kapcsolódnak egymáshoz, a közöttük elhelyezett tornaterem így félig a terep alá süllyesztve került.

Gyermekek Háza, diplomamunka

A közösségbe kerülő kis gyermek a lépcsőfokokat megmászva juthat el a hegy tetejére, az előiskolából az általános iskolába, majd a Régész utca túl oldalán lévő 8 osztályos Gimnáziumba.


OPPONENCIA
Varga Luca szigorló építészmérnök diplomatervéről
téma: Gyermekek Háza / Aszód

A diploma munka „Építészeti tanulmány” munkarészében példamutató alapossággal elemzi a település történetét és városközpontjának térbeli felépítését. Vizsgálja a városban működő oktatási, nevelési intézmények jellegét és kapacitását valamint az evangélikus oktatási intézmények országos hálózatát. A hazai oktatási rendszer elemzése során arra megállapításra jut, hogy szükség van az óvoda és az általános iskola között egy átmeneti intézmény típus bevezetésére, mely enyhíti az iskolai lét által megkövetelt viselkedésforma drámai hatását. A tervezett létesítménybe óvodások és alsó tagozatos általános iskolások járnak, egy 6 éveseknek szóló köztes, előkészítő évfolyam beiktatásával. Ez a modell egyes angolszász oktatási rendszerekben (pre-school, USA) már elterjedt.

A tervezési helyszín a felújított evangélikus templom mögött, az egyház tulajdonában levő terület. A változó intenzitással déli irányban lejtő telekre javasolt É-D hossztengelyű épület ideális viszonyokat teremt, egyrészt mert a helyiségek számára K-Ny felé biztosít homlokzati felületet, másrészt megnyugtató hátfalat képez a templom tömege számára a mögöttes környezet teljes vizuális kizárásával.

Az épület térbeli endje, a korcsoportok terepadottsághoz illeszkedő funkcionális elrendezése szimbolikusan is kifejezi a tudás elsajátításának elénk tornyosuló halmazát. Az alsó szinten az óvodások foglalkoztatói, a felső szinten az elemisták tantermei, a két korosztály blokkja között pedig a tornaterem helyezkedik el, mely két szintnyi tömegével átköti a két földszintes tömeget. A két utca közé befeszített épület kézenfekvően két végfali bejárat közé lineárisan szerkesztett közlekedési rendszerre fűzi a helyiségcsoportokat. Az épület alaprajzi és térbeli rendje fegyelmezett és következetes. A lineáris szerkesztés szigorát belső udvarok oldják, melyek a használat és a természetes fény bebocsátása mellett a külső térrel való rétegződő kapcsolatot attraktív elemei. A szintváltás helyén jól elhelyezett egykarú lépcső épül, a felvonót talán szerencsésebb lett volna a szélső kiszolgáló traktusba helyezni, mert ezáltal a közlekedő tere nem oszlott volna két részre - hacsak nem ez volt a felvonó térbe állításának célja. Felmerült bennem a kérdés, hogy a két nevelési egység közlekedési tengelye miért nem folyamatos és miért törik meg a „tudás hegyének megmászása” egy haránt irányú közlekedővel a tornaterem végfala mentén. A tény, hogy az osztálytermek felső szinti közlekedője az alsó szinti átriumok sorával folytatódik csökkentette a hiányérzetemet, de teljesen nem győzött meg.

Az épület közlekedő terei tágasak, helyiségei bútorozással bizonyítottan jól méretezettek. Egyedül az iskolai osztálytermek előterei szűkösek a térbe állított öltözőszekrény blokkal és a befelé nyíló ajtóval. Szerintem egy oktatási létesítmény esetében szerencsésebb az összes helyiség ajtaját kifelé, a közlekedő irányába nyitni. Az osztálytermek alaprajzi rendje hagyományos bútorzat esetén jobb kéz felől érkező fényt eredményez, bár az átriumok felől érkező természetes fény kis mértékben enyhít ezen a problémán.
Az épület tartószerkezeti rendszere tiszta, anyaghasználata következetes. A födémek ragasztott fa panelek felhasználásával készülnek, természetes megjelenésükkel otthonos légkört teremtve. A homlokzatok egyszerű nyílásképletekkel, jó arányú tömör és megnyitott felületekkel operálnak. A fehér falmezők, illetve a fa nyílászárók és burkolati mezők határozott kontrasztot képeznek és értelmezik az épület „kemény” és „lágy” részeit. Ez az anyaghasználat következetesen megjelenik a belső udvarokban és a belső terekben is, miáltal az építészet és belsőépítészet határai feloldódnak, egységük kétségbe vonhatatlan. A visszafogott, kortárs és mégis időtálló épület méltóságteljesen egészíti ki a templom tömegét.

A terv épületszerkezeti részletei átgondoltak és példásan kidolgozottak. A tervlapok műszaki feldolgozása érthető, grafikai megjelenése kulturált, az építészeti felfogással homogén egységet képezve hitelesíti azt.
A diplomatervet elfogadásra javaslom és egységesen magas színvonalú gondolatisága, építészeti és műszaki megoldásai miatt a Diplomadíj Bizottság figyelmébe ajánlom.

Budapest, 2013 január 23.

Mikó László
építészmérnök

 

 

 

vélemény írásához jelentkezzen be »