Nézőpontok/Kritika

Harminc év Budapest-víziói

1/7

Sipos András könyvbemutatója, fotó: Garai Péter

?>
Sipos András könyvbemutatója, fotó: Garai Péter
?>
Sipos András könyvbemutatója, fotó: Garai Péter
?>
Sipos András könyvbemutatója, fotó: Garai Péter
?>
Sipos András könyvbemutatója, Feitl István beszéde fotó: Garai Péter
?>
Sipos András könyvbemutatója, Beleznay Éva beszéde,fotó: Garai Péter
?>
Sipos András könyvbemutatója, Sipos András beszéde, fotó: Garai Péter
?>
Sipos András könyvbemutatója, Sipos András beszéde, fotó: Garai Péter
1/7

Sipos András könyvbemutatója, fotó: Garai Péter

Harminc év Budapest-víziói
Nézőpontok/Kritika

Harminc év Budapest-víziói

2011.09.29. 08:19

2011. szeptember 27-én, kedden tartották Sipos András: A jövő Budapestje 1930-1960 című könyvének bemutatóját a Politikatörténeti Intézetben. A kötetet Feitl István, a Budapest Történeti Műhely vezetője és Beleznay Éva urbanista, Budapest volt főépítésze ismertette. Garai Péter beszámolója.

2011. szeptember 27-én mutatták be a Politikatörténeti Intézetben Sipos András új könyvét, A jövő Budapestje 1930-1960 - Városfejlesztési programok és rendezései tervek címmel. Feitl István, a Politikatörténeti Intézet által működtetett Budapest Történeti Műhely vezetője ismertetőjében elmondta, az általuk kiadott várostörténeti kiadványok sorában ez már körülbelül a tizedik kötet, a továbbiakban még egy kézirat kiadása biztosan várható. A most megjelent új könyv szerzője, Sipos András immár 2003 óta foglalkozik ezzel a témával, több fővárosi témájú tanulmánykötet szerkesztője és társszerzője volt az elmúlt években, Budapest Főváros Levéltárának főlevéltárosaként és az ELTE Doktori Iskolájának oktatójaként pedig széleskörű kutatásokat végzett a mű megírásához. Feitl István üdvözölte, hogy a szakmai vita óta a könyv szövege jóval olvasmányosabb lett, tudományos volta azonban megmaradt. A szerző kronologikus rendben, fejezetekre bontva követi végig, a vizsgált időszak tervezői hogyan gondolkodtak Budapest hosszú távú fejlesztéséről, milyen jövőképeket álmodtak meg a főváros számára. A kötet lényegében a városfejlesztés 20. századi megszületését és elért eredményeit vázolja fel, az eseményeket a kiemelkedő tervező személyiségek (Harrer Ferenc, Granasztói Pál, Heim Ernő, Preisich Gábor) tevékenysége köré csoportosítva. Bár az elképzelésekből általában kevés valósult meg, az odáig vezető út a szakma számára nagy kihívásokat jelentett, amelyek egyre színvonalasabb, kifinomultabb, mérnökibb tervek formájában öltöttek testet. A szerző nem minősíti a bemutatott koncepciókat, értékelésüket az olvasóra bízza.

 

Sipos András könyvbemutatója, fotó: Garai Péter
1/7
Sipos András könyvbemutatója, fotó: Garai Péter

Sipos András könyvbemutatója, fotó: Garai Péter
2/7
Sipos András könyvbemutatója, fotó: Garai Péter

Sipos András könyvbemutatója, fotó: Garai Péter
3/7
Sipos András könyvbemutatója, fotó: Garai Péter

 

 

Beleznay Éva építész, urbanista, Budapest volt főépítésze hiánypótlónak, érdekesnek és izgalmasnak nevezte a művet, mivel abban a vizsgált időszak várostervezése és politikatörténete együttesen, összefüggéseiben jelenik meg. A kiadványból nem csak a kor hivatalos álláspontját, hanem a koncepciók készítőinek személyes véleményeit is megismerhetjük. A könyv négy fő fejezetének címe a korszakokra jellemző idézetekből állt össze, amelyek jól mutatják az adott évek, évtizedek ideológiai alapállását és célkitűzéseit. A szerző részletesen ismerteti a városfejlesztési programok és rendezési tervek műszaki tartalmát, a térszerkezeti, területfelhasználási, közlekedési, demográfiai elképzeléseket, illetve a hozzájuk kapcsolódó kritikákat is. Bemutatja az épített örökség megítélésének változásait, az új építésekre való erőteljes koncentrálást, a mindvégig hangsúlyos fürdőváros-koncepció átalakulását, illetve a sorokat olvasva kiderül, hogy „nincs új a nap alatt", mivel a városfejlesztésnek akkor is több, a maihoz hasonló problémával kellett szembenéznie (többek között az Erzsébet tér és környékének végleges rendezése, a metróhálózat kiépítése és ütemezése, a MÁV önhatalmú ténykedése, valamint a peremkerületek és az agglomeráció problémái), amelyek megoldása végül az utókorra maradt. Beleznay Éva egyedül az illusztrációk minőségét és fekete-fehér voltát kifogásolta, továbbá reményének adott hangot, hogy a szakma egy jövőbeli, FUGA-ban rendezett kiállítás keretében megismerheti a könyv gazdag anyagát, immár színes kiadásban.

 

Sipos András könyvbemutatója, Feitl István beszéde fotó: Garai Péter
4/7
Sipos András könyvbemutatója, Feitl István beszéde fotó: Garai Péter

Sipos András könyvbemutatója, Beleznay Éva beszéde,fotó: Garai Péter
5/7
Sipos András könyvbemutatója, Beleznay Éva beszéde,fotó: Garai Péter

Sipos András könyvbemutatója, Sipos András beszéde, fotó: Garai Péter
6/7
Sipos András könyvbemutatója, Sipos András beszéde, fotó: Garai Péter

 

 

Ezután a bemutató résztvevői Sipos András vetített képes előadását hallgathatták meg, amelyben a szerző a könyv fő momentumait emelte ki, rávilágítva arra, hogy a fővárosban ezen évtizedek alatt megszületett egy tervezői generáció, akik következetesen ragaszkodtak elképzeléseikhez, amelyekkel - néha a politikával szemben is - a város élhetőségének javításáért, vonzerejének megtartásáért küzdöttek. A tervek sikerét, „hatékonyságát" nem csak az mutatja, hogy mennyi valósult meg belőlük, hanem az is, hogy mennyivel járultak hozzá - sokszor eredeti összefüggéseikből kiragadva - a későbbi évtizedek városfejlesztési politikájának és döntéseinek alakulásához.

Garai Péter

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk