Épületek/Örökség

Határon túli örökségvédelmi program indul

2015.01.29. 14:00

Nem hangzik soknak az 31 millió forint, amely a kormány döntése nyomán áll rendelkezésre a Kárpát-medence közös épített örökségének megmentésére. De ahogyan Sághi Attilát, a Forster Központ elnökét is meglepték a munkatársak által összeállított listák, úgy minket is. A tudományos dokumentációk folytatása mellett több mint húsz helyszínen kerül sor beavatkozásra és mindez 2015. június 30-ig be is kell, hogy fejeződjön.

Ez csupán egyik szelete a kormányzat határon túli programjainak, de számunkra a legfontosabb" -vezette fel a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ vezetője a mai sajtótájékoztatót - „hatalmas kultúrdiplomáciai hatása van egy ilyen kis összegnek is."

A 2015 első félévében rendelkezésre álló 31 millió valóban nem tűnik soknak. Azonban a gondos előkészítő munka eredményeként és annak köszönhetően, hogy Sághi szerint kollégái lelkesedése „százmilliókat tesz hozzá" ehhez az összeghez, a majdnem két tucat érintett helyszínen érdemi előrelépés történhet egyes, a magyar művészet- és kultúrtörténet szempontjából fontos helyszíneken, amelyek ma már a szomszédos országokkal közös örökségünket képezik.

Győr Attila, a Forster Központ Tudományos és Gyűjteményi Főosztályának vezetője hangsúlyozta, hogy ez a helyzet nem csak a 20. századi történelemnek köszönhető, hanem annak is, hogy az intézmény és jogelődjei több mint 140 éve gyűjtik a fotókat, rajzokat és terveket, aminek köszönhetően „a Kárpát-medence megkerülhetetlen kutatóhelye" lett. Pótolhatatlan archív anyaga így nem csak a magyarországi, de a szlovákiai, romániai, szerbiai műemlékvédelem egyik alappillérét is jelenti. Másrészt viszont „a magyar művészettörténet nem teljes a határon túli emlékek nélkül". Ez a kölcsönös egymásrautaltság az, amiben a szakemberek országhatárokon átívelő együttműködésére szükség van, amit nagyban segítenek a korábbi és élő szakmai és személyes kapcsolatok. „Úgy gondoljuk, hogy ez közös kulturális örökség, ezért mi is felelősséget érzünk " - összegezte az osztályvezető.

Kapocs és összetartó erő

A kis keretösszeg ellenére számos dologra jut pénz. A műemlékvédelem fontos részét képezik a kevésbé látványos dokumentációs és kutatási munkák. Ezek képezik a legnagyobb tételt, valamivel több mint 4 millió forint jut arra, hogy egyrészt elkészüljön a határon túli magyar műemléki adatbázis, és erre alapozva egy veszélyeztetettségi lista. Másrészt négy, fokozottan rossz állapotban levő erdélyi kastély művészettörténeti kutatására, felmérésére, fotózására is sor kerül. Ezek a kerelőszentpáli Haller-kastély, a bólyai kastély, a kapjoni Haller-kastély valamint a szentbenedeki Kornis-kastély. Harmadrészt a nem hazai levéltárakban található magyar vonatkozású források tudományos feldolgozására is sor kerül, amiket digitalizálnak is, így a jövőben könnyebben elérhetőek lesznek a anyaországi kutatók számára is. Negyedrészt a készülőfélben levő marosvásárhelyi műemléki topográfia készítését is támogatják. Sor fog kerülni sok 17-18. századi templomkarzat restaurátori kutatására is, amelyeken az érdektelennek látszó átfestés alatt sokszor nagyon szép alkotások bújnak meg. Elvégzik továbbá a bécsi Magyar Nagykövetség épületének tudományos dokumentálását is.

A helyreállítások és állagmegóvások egy részére a Teleki László Alapítvánnyal közösen, az általuk megkezdett munkák folytatásaként, befejezéseként kerül sor. Ilyen lesz a halmágyi evangélikus templom déli mellékhajó fedésének javítása, melyre a nagyobb felújítás részeként nem került sor. A borbereki református templom régóta romos falainak javítása és a látogathatóság megteremtése az elburjánzott növényzet kiirtásával. A kismuzsalyi református templomrom falainak dokumentálása és konzerválása. A marosszentimrei Hunyadi János által építtetett református templom állagmegóvó felújítása, valamint az oltszakadáti evangélikus templom, mely új tetőt kap. Diószegi László, a Teleki László Alapítvány elnöke sem győzte hangsúlyozni a kis összeg jelentőségét: „a munkák jelentős része az i-re a pont" - mondta. Ráadásul az új program keretében olyan emlékek is sorra kerülhetnek, amelyek mögött sajnos már nincs élő magyar közösség, ezért eddig kimaradtak a Teleki Alapítvány programjaiból, viszont a magyar kultúrtörténet fontos helyei.

A Forster Központ ezeken kívül önállóan vág bele a siteri református templom homlokzatfelújításába, és zsindelykezelésébe, a darlaci evangélikus templom veszélyeztetett külső freskóinak konzerválásába, valamint a belső falképek feltárásának folytatásába. Az idehaza őrzött anyagok fontosságát mutatja a sepsibesenyői templom Székely Nemzeti Múzeumban tárolt falképtöredékeinek tervbe vett összeállítása, amelyről a 19. századi rajzokat Budapesten őrzik. Nyárádszentlászlón az unitárius templom szentélyében található gótikus freskók forráshiány miatt megakadt restaurálását fejezik be. Körösbányán a ferences templom 18. századi faberendezését sürgősségi jelleggel konzerválják, hogy megmentsék a pusztulástól, és hasonló jellegű beavatkozásra készülnek Tükrösön, ahol a római katolikus templom három barokk kori faszobrát mentik meg.

Az így sem szerény listát kiegészíti a projekt következő ütemének előkészítése, melynek keretében a szabadkai zsinagógánál, a szásztöprényi, valamint az almakeréki evangélikus, az erdőcsinádi református, valamint a dési ferences templomnál kerül sor előkészítő munkákra, tervezésre, vizsgálatokra.

Ennek a felsorolva sem kevés munkának 2015. június 30-ig be kell fejeződni.

Kelecsényi Kristóf

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok

SZALÓC ÉS BORZOVA // Rejtett Kincsek

2023.03.31. 07:52
10

A gömöri bányavidék kapujában vagyunk: Szalóc és Borzova két magyar falu, két középkori eredetű temlommal. Szalócon egy 14. századi eredettel bíró kegyhely áll, melynek régi szentélye egy 19. század elején hozzáépült hajóval és zsindelyes hagymakupolával büszkélkedik. Borzova szintén középkori múltú temploma még várja régi freskóinak felfedezését, ám kutatása például már egy DNS vizsgálathoz is támpontott nyújtott.

A gömöri bányavidék kapujában vagyunk: Szalóc és Borzova két magyar falu, két középkori eredetű temlommal. Szalócon egy 14. századi eredettel bíró kegyhely áll, melynek régi szentélye egy 19. század elején hozzáépült hajóval és zsindelyes hagymakupolával büszkélkedik. Borzova szintén középkori múltú temploma még várja régi freskóinak felfedezését, ám kutatása például már egy DNS vizsgálathoz is támpontott nyújtott.

Nézőpontok

A SÉNYEI KEMENCE KÁPOLNA // Egy hely + Építészfórum

2023.03.24. 16:12
5

Kemence, kucsma, kas...Az idén 90 éves Vadász György egyik legérdekesebb épülete egy ökomenikus kápolna, mely a sényei szőlőhegyen uralja a tájat. Az egyetlen konkrét építészeti stílusba sem besorolható kápolna ősi formákat idéz, konkrét előképe pedig egy népi tyúkól volt. Az Egy hely csapata a Kemence Kápolnánál járt.

Kemence, kucsma, kas...Az idén 90 éves Vadász György egyik legérdekesebb épülete egy ökomenikus kápolna, mely a sényei szőlőhegyen uralja a tájat. Az egyetlen konkrét építészeti stílusba sem besorolható kápolna ősi formákat idéz, konkrét előképe pedig egy népi tyúkól volt. Az Egy hely csapata a Kemence Kápolnánál járt.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk