építészet : környezet : innováció

Heinz Tesar kufsteini temploma

Apropó a terv bemutatására: Tesar (Ausztria) az egyik vendég a március eleji budapesti építészkongresszuson az Olasz Intézetben.

Heinz Tesar osztrák építész 2009. májusában részt vett a debreceni építész konferencián, ahol Berta Erzsébet kiváló interjút készített vele, illetve a személyes találkozás részemre is motiváció volt egy írás közzétételére. (Disputa 2009. július, Utóirat 2009/6)

Nos, Heinz Tesar, a jeles osztrák építész 2010. március 6-án ismét résztvevője egy magyarországi konferenciának – a budapesti Építész Kongresszusnak. Tesar életművét 1982 óta kísérem figyelemmel, és kevés kivétellel minden jelentős épületét megnéztem: Tűzoltóság (Perchtoldsdorf), Schömerhaus (Klosterneuburg), Színház (Hallein), Evangélikus templom (Klosterneuburg), Keltamúzeum (Hallein), Essl gyűjtemény (Klosterneuburg), Templom (DonauCity-Wien), Irodaház (Gendarmenmarkt-Berlin), Ház a Zwinger mellett (Drezda), Bodemúzeum (Berlin), BTV CityForum (Innsbruck), Kálváriadomb és földalatti garázs (Klosterneuburg). Ebből a sorból nehéz egyet kiragadni, ezért a választás egy meg nem épült alkotásra esett, mely ismeretlensége miatt talán még érdekesebb.

 

tervezési helyszín
tervezési helyszín

 

Az épület Kufsteinbe terveződött, tervpályázat keretében. Kufsteinhoz nekünk magyaroknak és Tesarnak is van kötődése. A kufsteini várban raboskodott többek között Kazinczy Ferenc, Teleki Blanka grófnő, Rózsa Sándor. A kisvárosban ez a vár a mai napig a legmeghatározóbb elem, mely az Inn folyó vágta viszonylag szűk völgyben fölébe nő a városnak. A torony legfelső szintjén, a kör alakú alaprajzi elrendezés szerint kialakított cellákban raboskodók igazi tiroli panorámamozaikokat láttak – az ebben rejlő ellentmondás a kilátás a kilátástalanságban.

Tesar viszont itt járt iskolába, és pályaválasztására ható jelentőséget tulajdonít a szülői ház (Schaftenau bei Kufstein) építészeti értékeinek, mely Lois Welzenbacher építész – a klasszikus modern egyik úttörője – nevéhez fűződik. Az innsbrucki középiskolai évek alatt valószínűleg még mindig Kufstein mellett lakott, mert a DunauCity fekete kubusú temploma lábazatánál megjelenő vasúti sínek a vonat-pálya melletti iskolábajárás emlékeiből származnak.

 

Kufsteini templom terve, akvarell
Kufsteini templom terve, akvarell

 

E kisvárosi miliőben, a vártorony közelében található a városi park, mely tervezési helyszíne lett a 2007-ben lezajlott meghívásos tervpályázatnak, amit római katolikus templom tervezésére írtak ki. A park szélén volt a régi kórház épülete, mely az idők során egybeépült az 1862–ből származó egyhajós, klasszikus bazilikális kialakítású Szentlélek templommal. A kórház épületét részben lebontották, a területét és a megmaradó épületrészt – ezzel együtt a korábbi „kórháztemplomot” – a park északkeleti oldalán lévő szakiskoláshoz csatolták. A pályázat kiírása szerint ezt a templomot helyettesítené az új templom, átvéve annak tradicionális funkcióit.

A hét meghívott közül az első díjat Heinz Tesar kapta. Bár a pályázati kiírásban 2008-as befejezés volt prognosztizálva, az épület sajnos nem épült meg. A pályázat során a templomot a viszonylag kicsi Városi Park területén kellett elhelyezni. A park nem jól szervesül a városközpont térszerkezetébe, sokkal inkább maradványterület, így kényes városépítészeti feladat az utca és térsebek kezelése. Tesar terve egyaránt reflektál a térfalak hiányára és a Szentléleknek szentelendő templombelső nyugalmára.

 

makett
makett

 

Az épület a Krankengasse egyik oldalának bizonytalan kilyukadt beépítési vonalát korrigálja úgy, hogy közben kapcsolóeleme a most már belső parkként értelmezhető zöldterületnek. A térfal hiányának képletszerű értelmezését az a járdaszinttől 12 cm-el elemelt platólap is érzékelteti, melyen az épületelemek – mint egy jó helyen kikötött hajón – önálló rend szerint helyezkednek el. A plató közepén lévő templomtér egy magas hengertest, mely lapos kupolával van lefedve. A templomtér két előtere a henger és egy hasáb áthatásából keletkezik. Ez a kétoldali, részben nyitott előtér a főbejárat és a sekrestye felőli bejárat, de mindkettő egyben a park bejárata is. Az átmeneti „küszöbterületek” az utca, a templom és a park viszonyrendszerének csomópontjai. A külső elemeket – a haranglábat, a nagykeresztet és a padot – a plató tartja össze a főtömeggel.

A templombelső terét Tesar a tőle megszokott módon értelmezte: nem transzparens, nem a felületek játéka, hanem egy test belseje, mely külön mondanivalót hordoz. A két minőség közötti kapocs a fény. A ragyogóan világos centrális tér fölötti hét fénykupola egy folyamatosan változó fényteret hoz létre. A fény Tesarnál nem adódik automatikusan a külső forma és a belső térképzés viszonyából, hanem egy tervezett, önálló, korábbi épületeinél is hallatlan finomsággal interpretált külön elem. Erre bizonyíték, hogy a munkamódszerében mindig megjelenő modellezés a belső tér fényhatásait elemzi. Megjegyzem ez fotótechnikai szempontból sem lehet egyszerű.

 

makett
makett

 

A kupolák felől sugárzó fény vándorol a hengerpaláston, ezzel folyamatosan változik a tér élménye. A fény alulról, a park felé nyitott lábmagasságban elhelyezett ablakok felől is beárad. Keleti oldalon megjelenik a klosterneuburgi evangélikus templomnál már ismert, apszis fölötti kis körablak, mely élesebb fénykört vetít ki. Az utca tengelye és az apszis keleti tengelye közötti eltérésből adódik a belső tér alaprajzon is látható elfordulása. Ez az elrendezés szakít ugyan a kánonnal, de a tér egyik különlegessége. Ebből adódik az oldalt elhelyezett bejárat és a kis területen egyben tartott padsorral szembeni oltár, mely így már nem kellett tengelybe kerüljön. Az arányosan elhelyezett kereszt és keresztelőkút kitölti az aszimmetriából adódó hiányt.

 

Kufsteini templom látványterv

 

A terv több rétegben hordoz válaszokat, tár föl összefüggéseket. A városszerkezeti, a liturgiához kapcsolódó funkcionális, a szakrális jelentéstartalmak mellett megjelenik a Tesar épületeiben mindig megjelenő perszonális titok, amit nem kell és nem is lehet elemezni. Gondoljunk azonban a kupolából lefelé néző képre és a kupolában elrejtett lény-lélekszerű alakra, vagy az épületet bejáró fényre. Ezekben az épületekben mindig több van, mint ami első látásra felfedezhető. Ezért olyanok mint a jó irodalmi mű, amit érdemes többször olvasni, mert újabb és újabb jelentéstartalmak merülnek föl.

Csak remélni merem, hogy a magyar foglyok tornya alatt a templom megépül, és a regény folytatódik.

Kovács Péter DLA építész

 

vélemény írásához jelentkezzen be »