| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Programok

Horváth Csaba Árpád: Következmény

1/0
Hirdetés
1/0
Programok

Horváth Csaba Árpád: Következmény

2015.09.04. 10:07

Eseményinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Helyszín:
NextArt Galéria

Építészek, alkotók:
Horváth Csaba Árpád

Esemény kezdete:
2015.09.11. 17:00
Esemény vége:
2015.10.10. 10:00

Horváth Csaba Árpád első önálló kiállítása a NextArt Galériában a hatalmi struktúrák egyensúlyának változásaival, és az ebből fakadó nyugati civilizációs félelmekkel foglalkozik, amelyet jelképeken és építészeti elemeken keresztül vizsgál. Poétikus eszközök használatával a ráció és a véletlen dialógusával foglalkozik.

A NextArt Galéria szeretettel meghívja Önt és partnerét Horváth Csaba Árpád: Következmény című kiállításának megnyitójára 2015. szeptember 11-én, 19 órakor. A kiállítást megnyitja: Bordács Andrea, esztéta, NYME Művészeti Intézetének igazgatója

A megnyitó időpontja: 2015. szeptember 11., péntek, 19 óra

A kiállítás megtekinthető: 2015. október 10-ig

A kiállításon személyes pozícióból rekonstruált történelem jelenik meg, amelyben nagy szerepet kap a modernizmus, a strukturalista filozófia, a televíziózás kezdete és az ’50-’70-es évek építészeti irányzatai. A munkák ebből a historikus pozícióból azonban nem a múlt, hanem a jelen, pontosabban a társadalomban jelenlévő civilizációs félelmekkel kapcsolatban fogalmaznak meg kérdéseket.

Horváth Csaba Árpád évek óta foglalkozik az emberi környezet tárgyi összetevői és felhasználói közötti kölcsönhatásokkal, azt vizsgálva, milyen szellemi konstrukciók eredője a bennünket körülvevő tárgyi világ, illetve az épített környezet. Hogyan válnak jelentéssé a dolgok, és miként képesek eredeti összefüggésük elemeit megőrizve átalakulni, más, újabb jelentéseket felvenni? A 17. század óta a felfedezéseken keresztül kiszélesedett világképben keresendő a jelenség történelmi kiindulópontja. A hódítás és az ebből következő globális kereskedelem, valamint árubőség hozta létre a diadalív és az áruház konstrukcióját a spektrum más-más pontjain.

A kiállított munkák két reliefből, egy nagyméretű szoborból, rajzokból, fotókból, valamint egy animációs filmből állnak össze. Az objektek valaha létezett funkcionális tárgyakat alakítanak át sajátos, makettszerű emlékművekké, úgy hogy közben a felhasznált formai elemek meghatározott mintázatba rendeződve egyszerre idéznek elfeledett és a kollektív tudatban megmaradt tárgyakat, épülteteket. Az így kialakuló térrendszerben új dialógusba kerülnek a formai és jelentésbeli struktúrák, amelyek átalakulása reagál a hatalmi egyensúlyok változásaira, és az ebből fakadó nyugati civilizációs félelmekre. Ezek közül talán a globális terrorizmustól, és az arra való nacionalista választól való félelmek a legaktuálisabbak.

Az installációk személyes élmények és asszociációk alapján konstruálják meg a II. világháború utáni európai történelem egy lehetséges szubjektív olvasatát. A konstruálás ebben az esetben nem metaforikus értelemben értendő, hiszen az objektek valóban létező tárgyak és épületek újraértelmezett elemeiből készültek. Az így létrejövő új struktúrák a hidegháború óta a társadalomban újra és újra megjelenő civilizációs félelmekkel foglalkoznak, a racionális és irracionális fogalompár mentén. A kiállított négy mű közül a véletlen és tudatalatti szerepével foglalkozik a televíziós vetélkedőből ismert szerencsekerék díszletének felhasználásával készült installációpáros. Ezzel ellentétben a tervszerűség és racionális gondolkodás ironikus illusztrációja a fordított diadalívet megjelenítő építmény, és a nukleáris pernyéről szóló oktatófilm gyurma-animációvá alakítása." (Horváth Csaba Árpád)




Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.