Igényekkel, gyerekekkel együtt nőve – általános iskola, Sellye

Manapság öröm hallani, ha egy kistelepülés nem elöregedik, hanem fejlődik, ha egy iskola nem bezár, hanem bővül. Az eredetileg egyszintes sellyei iskola 1993-ban kapott tetőtér-ráépítést, majd – követve a fellépő igényeket – 2007-ben újabb lehetőség nyílt az intézmény területének növelésére, ami 2011-ben készült el Kokas Ignác építész tervei alapján.

A sellyei iskola Bodonyi utcai épületének bővítési története 2007-ig nyúlik vissza, amikor felbukkant az a támogatási pályázat, ami megcsillantotta a fejlesztés lehetőségét. Ahogy ilyenkor lenni szokott, az előkészítés, a pályáztatás és a közbeszerzés igencsak sok időt vett igénybe. Az engedélyezési terveket viszont a vázlattól a rehabilitációs szakmérnök laponkénti szignójáig néhány hét alatt kellett elkészíteni, begyűjtve az érintett kistérségi települések vezetőinek és a szakhatóságok képviselőinek jóváhagyását.

A kiírási feltételek szerint a kiviteli terveket a többszöri kísérlet után eredményes közbeszerzési eljárás nyertese készíttette el irodánkkal. Az iskolával korábban is volt kapcsolatunk, hiszen az eredeti, egy emeletes, lapostetős épületre 1993-ban terveztünk tetőtér-ráépítést az akkori elvárások szerint. Senki sem számított arra, hogy az akkor kerek egésznek tűnő épületet egyszer bővíteni kell… Az új tervezési program szerint a meglévő iskolát oktatási és irodai helyiségekkel, valamint egy aulával kellett bővíteni, a meglévő épületrészben kisebb átalakításokra volt igény.

Az intézmény – beleértve a vele egy telken fekvő óvodát és a szomszédos sportcsarnokot – négy utca által határolt tömbben található, így telkének növelésére nem volt lehetőség. Ez, valamint a meglévő épület elhelyezkedése, a szintén meglévő és megtartandó sportpálya igencsak lehatárolta a tervezési területet, és meghatározta az elrendezés néhány alapvető elemét. Például egyértelmű volt, hogy az aulán kívüli helyiségeket csak középfolyosós elrendezéssel lehet telepíteni. Ugyanígy alapvetésnek számított, hogy az új épületrésznek mind alaprajzilag, mind pedig szintben a meglévő épület nyugati szárnyában kialakítandó középfolyosókhoz kell csatlakoznia. Az sem volt igazán kérdéses, hogy az aulának és az új főbejáratnak súlypontban illik lennie, vagyis a meglévő és a tervezett épületrész között van a helye. Ez persze rögtön azt is jelentette, hogy az első és második emelet folyosóit át kell vezetnünk az aulán. Azt is szem előtt kellett tartanunk, hogy a pályázati vállalásban rögzített helyiségeknek mindenképpen meg kellett valósulniuk, úgy, hogy nem lépjük át a jóval korábban becsült költségeket.

A hulladékterületek csökkentése érdekében a tervezett oktatási szárnyat a lehető legközelebb toltuk a tömböt nyugatról határoló utcához. Ezzel a háromszintes átvezető folyosórendszer L-alakúvá vált. Ez már sugallta, hogy az aulát aszimmetrikus térként alakítsuk ki, amelyet nyugatról és délről a folyosók határolnak, és amelynek légtere az udvar felé eső, ferde felső térelhatárolással zárul. Ebbe a térbe áll bele az új lépcsőház. A folyosórendszer szalagját a tömegformálás is követi, az alaprajzról csak az utca felé való kifordulással válik le, hogy megfelelő térfalat adjon a földszinti, egyszintes, bejárat környéki helyiségek tömbjének. A középfolyosós rész a határozott építtetői elvárás, a meglévő szárnyhoz való igazodás jegyében magastetős. Két végét kisebb épületszélességű, a kiegészítő helyiségeket magába foglaló lapostetős, téglaburkolatos rész határolja, kapcsolatot teremtve a meglévő épület hasonló jellegű felületeivel. Egyébként is kerülni akartuk a bővítmény egytömegű, homogén kialakítását, tekintettel arra, hogy már a meglévő épületegyüttes is a település meghatározó méretű építménye.

A kialakuló épületegyüttes nőtt jellege ellenére viszonylag tiszta működési sémát hordoz. A tervezett bővítés a felső tagozatosoké; ide kerültek az igazgatási, ellátási helyiségek is. A meglévő részben zajlik az alsó tagozatosok oktatása. A szárny jelenlegi bejáratát megtartottuk, ezzel akár a reggeli érkezésnél is külön kezelhető az alsó és a felső tagozat. Ez a bejárat az épület előtti szép parkhoz kapcsolódik, ami az alsósok „birodalmaként" szolgálhat. A meglévő és a tervezett rész közé ékelődik az aula, ide került az új főbejárat. Ezen a helyen megvalósulhatott a korábban hiányzó porta, büfé. Az emelkedő födémű aula lendületes tere izgalmas keretet adhat az iskola napi életéhez is, ugyanakkor rendezvények helyszíneként is megállja a helyét. Ezt az átadás óta eltelt idő be is bizonyította, a teret belakták, délutánonként úgy kell hazazavarni a gyerekeket.

Kokas Ignác
építész

Kiss Géza Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény bővítése, átalakítása, akadálymentesítése

vezető tervező: Kokas Ignác
tervezés éve: 2009 (engedélyezési terv) 2011 (kiviteli terv)
kivitelezés éve: 2011
bruttó szintterület:
Bővítmény: 2 388 m²
Meglévő, korszerűsített: 1 485 m²
építtető/Megbízó/Fejlesztő neve: Sellyei Kistérségi Többcélú Társulás
generáltervező: Kokas és Társa Építész és Településtervező Iroda Kft.
építész munkatársak: Balog Farkas Csaba (a kiviteli tervnél)
szakági tervezők:
statikus: Csuzi András
épületgépész: Dankó Zoltán
gázellátás tervezője: Bárdosné Scherer Éva
villamos tervező: Dlusztus Alajos
közmű tervező: Futó András
környezetrendezés: Bőjte Tibor
tűzvédelmi szakértő : Szabó József
rehabilitációs szakértő: Bodor Zoltán
projektvezető: Nagy Attila társulási elnök
bruttó beruházási költség: 428 MFt
generálkivitelező: „O és R" Építőipari Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.
fotók: Kokas Ignác, Balog Farkas Csaba