Ipari-szolgáltató park Angyalföldön - a BME Ipar Tanszékének kiállítása

A BME Ipari és Mezőgazdasági Épülettervezési Tanszékén a 2010/11-es tanév első félévben a hallgatók angyalföldi helyszínre tervezhettek különféle funkciójú ipari épületeket, közösen meghatározott, egységes beépítési keretek között. Szécsi Zoltán DLA összefoglaló értékelése a lezajlott féléves kurzusról és az azt lezáró kiállításról.

Előzmények
A tantárgyi reform jegyében a 2010/11-es tanév I. félévében a nappali képzés III. évfolyamának hallgatói a Munkahelyek építészete című rendes tanszéki tárgyunk gyakorlati félévében Angyalföldre, a főváros XIII. kerületében általunk előre kiválasztott, három tömb alkotta helyszínre készítették el féléves tervüket. A tervezési programot szűrt kínálatból választhatták, munkájukat pedig egységesített alaki - formai elvárások szerint végezték el.

 

 

Városi kontextus – környezet – feladat
E komplex feladat megfogalmazásához a szakmai segítséget Arató György, a kerület főépítésze nyújtotta számunkra, aki - a konkrét helyszínek kiválasztásán túlmenően - e komplex tervezési feladat városfejlesztési filozófiájának megfogalmazásával is segítségünkre volt: a városvezetés az egy időben és telepszerű beépítés formájában létrehozott ipari – szolgáltató parkokkal határozottan a munka világához kívánja igazítani a terület jövőbeni fejlesztésének az irányát.

 

 

Angyalföld tradicionális munkás kerület. Ennek nyomait a kerület magán viseli és büszkén őrzi, ápolja is, mint identitását meghatározó, értékes örökséget. Ugyanakkor a városfejlődés itt is elérte azt a pontot, amikor a belső területeken működő szolgáltatások és egyéb ipari kapacitások léte már zavarja a lakóövezetek nyugalmát, komfortérzetét. Ezt fölismerve a kerületi szabályozási terv célul tűzte ki e tevékenységek kiszorítását a sűrűn lakott övezetekből a kerület peremére, Újpest és Angyalföld határterületére, külön e célra létrehozott munkahelyi övezetekbe csoportosítva azokat. Az itt található tömbök infrastrukturális adottságai (közutak, közművek, stb.), nagyvárosi és kerületi kapcsolatai egyaránt kiválóak, a fejlesztések számára zöldmezős feltételeket kínálnak. A hallgatók munkájuk során az alábbi tervfázisokat készítették el:

• Helyszíni tanulmányok (tablók formájában prezentálták)
• Beépítési terv I. (helyszínrajz + tömb makett)
• Koncepcióterv (M1:500 + épület makett)
• Vázlatterv (M1:200 + épület makett)
• Beépítési terv II.  (revízió – helyszínrajz + tömb makett)
• Műszaki terv  (M1:100 + épület makett)

A fenti tervfázisok szorosan és szervesen egymásra épültek. A félévet 272 hallgató vette föl, a tárgyat 270-en teljesítették. A tervezési munka tíz tankörben folyt, ami átlag huszonhét fős taglétszámot jelent tankörönként. A gyakorlati szemeszter során a műhelymunka tankörönként három-három oktató kolléga irányításával folyt. A tankörök vezetői főállású belsős oktatóink közül kerültek ki, míg a fönnmaradó létszámot állandó külsős státuszú építész kollégáink alkották. Az oktatói összlétszám huszonöt fő volt.

 

 

Városrendezés – beépítés
A kiválasztott tömbök érvényes KSZT-vel rendelkeznek. Munkánk során a tömbökre vonatkozó előírásokat azonban csupán irányadó értékeknek tekintettük, azoktól – a Főépítésszel egyeztetett módon – a kiírásban eltértünk. A lehetséges új szabályozási karakterek keresésekor egységes arculatú tömbökben gondolkodtunk. A tömböket nem telkekre osztottuk föl, hanem azokban építési helyeket kívántunk meghatározni. A tankörönként egy-egy oktató köré csoportosuló hallgatói csapatok közösen készítették el a beépítési koncepciót, majd a hallgatók önálló féléves munka keretében tervezték meg az egyes épületeket. Egy tömbben maximum négy-hat építési hely kialakítását céloztuk meg. A tömbök beépítéséről szabályozási karakter-vázlatokat készítettünk a félév indításához a konzulenseknek, belső használatra. Egy kiválasztott tömbről tájékoztatásul egy lehetséges mintabeépítést is készítettünk.

 

 

A beépítési feladat megoldása során az esetek döntő többségénél a tömböket vegyes használatú belső szervizút tárja föl, amely egyszerre alkalmas az üzemi és a látogatói forgalom lebonyolítására. A kétfajta forgalom elkülönítése azonban elvárás volt: ezt néhányan fizikai (az épületek mellett kialakított rakodóudvarok alkalmazása révén), míg mások időbeli elkülönítéssel oldották meg. Ez a szisztéma emlékeztet bizonyos bevásárlóközpontok feltárási sémájára: a tömbök egyfajta kifordítását jelenti, amely rendezett, kertépítészetileg megtervezett tömbbelső (udvar) kialakítását eredményezi (pl. Stop.Shop). E megoldás szerint a látogató közönség parkolóit is a itt kellett elhelyezni. Az OTÉK által megkívánt parkoló kapacitás egy jelentős része - nem egy esetben - a térszín alá lesüllyesztett mérnöki műtárgyban nyert elhelyezést, ami a kertépítészetileg igényesen megtervezhető, parkosított tömbbelső kialakításának a lehetőségét erősítette. A zártsorú jelleget feloldottuk, a jelenleg hatályos, kötelező beépítési vonalat azonban igyekeztünk a tervezés során betartatni.

 

 

Beépítési mutatók – lépték
A tömbök beépítésére minimum 35%-os küszöbértéket írtunk elő, de előfordult az 50%-ot is meghaladó beépítési sűrűség is. Ennél intenzívebb beépítéssel nem találkoztunk, de a feladat által megfogalmazott építészeti karakter és az egyéni épületeket megcélzó struktúra ezt nem is teszi lehetővé megítélésünk szerint. A zöldfelületi mutató értéke 15% és 25% között mozgott. Az épülettípusok - technológiai és funkcionális karakterüknek megfelelően - tartalmaztak nagy fesztávú, dupla légterű csarnokot, és az átlagos szintmagasságot nem meghaladó belmagasságú cellás tereket is, utóbbiakat nem egyszer két szintben, egymás fölötti térszervezésben. Mindezek az értékek a beépítési mutatók tekintetében - az 50%-os, maximális beépítési sűrűséget alapul véve - minimum 5,00 m és maximum 8,50 m építménymagasságot, valamint 0,75 és 1,00 között mozgó szintterületi mutatót jelentettek. A fenti értékek mentén megtervezett tömbök összhatásukban harmonikus, a terület karakteréhez, történetileg kialakult beépítési struktúrájához szépen illeszkedő tömböket eredményeztek.

 

 

Funkciók – flexibilitás
Az egyes tömbök funkcionális hasznosítása tekintetében három fő profilt határozunk meg, és mindegyikükben hat-hat programot kínáltunk a hallgatóknak.
I/. Profil: élelmiszeripari termelő-szolgáltató üzemek, gasztronómia tömbje (cukrászüzem és cukrászda; pékség és termék mintabolt; üzemi konyha és gyorsétterem; tejfeldolgozó és tejtermék mintabolt; pálinkafőzde; sörfőzde).
II/. Profil: technológiai igényű szolgáltatások, üzemek tömbje (hang-, és videostúdió; rajz-, és animációs filmstúdió; hangszerkészítő műhely bemutatóteremmel; morfológiai és szervetlen analitikai labor; gyógyszer nagykereskedelmi raktár és cégközpont; nyomdaüzem és design stúdió).
III/. Profil: lakossági szolgáltatások tömbje (autógumi és futómű szerelő műhely és raktárbázis; autószalon és szerviz; egészségügyi szolgáltató központ; mosoda, ruhatisztító szalon; divatstúdió és modell műhely; postahivatal és postaüzem).
A kiírás feltétele volt, hogy egy - egy tömb csak tiszta profilú lehet.

 

Összegzés - építészeti kompozíció - építészeti keret
A munka világa a fejlett társadalmakban a rend, rendezettség szinonimája. A féléves kurzus célja volt, hogy a hallgatók megismerkedjenek ezzel a rendezettséget, szervezettséget sugalló (és egyben azt fokozottan igénylő) világgal és annak komplexitásával. Ez az összetettség nem csupán a konkrét tevékenységeknek helyet biztosító épületeket, és az azokban foglalt építészeti tartalmakat (terek, struktúrák, anyagok, stb.) testesíti meg, hanem mindezeken túlmenően, e közeg tágabb értelemben vett építészeti - környezetalakítási kérdéseit is felöleli.

A félév az egységes szemléletű, telepszerű beépítés építészeti kereteinek felvázolásával indult, amelyek révén megismertettük a hallgatókat az igényes, racionális, korszerű és környezettudatos környezetalakítási elvekkel. A gazdaságosság és a tervezettség a szerves, önfenntartó és fenntartható fejlődés alappilléreit képezik. A környezetalakítás jelentőségének sulykolásával a tárgy arra az általánosan is igaz összefüggésre kívánt rávilágítani, hogy bármilyen jellegű építészeti feladatnál a beépítés építészet-alkotó jelentőséggel bír, amely - ha egyéni invencióval is társul - e szakmai alapokon valódi értékek létrehozására képes.

 

 

Tanulságok
A kezdeményezést a Tanszék kollektívája sikeresnek értékelte. Az eredmények is ezt igazolták: a félév végi osztályzatok évfolyamátlaga kiugróan magas lett, ami összességében nemcsak a hallgatóságnak a téma és a tárgy iránti felfokozott érdeklődését, hanem a komplex féléves munka igen magas színvonalát is jól mutatja. Mindezeken kívül egy fontos kritériumot ki kell emelnem a tanulságok közül. A félév végi értékelésekkor az egyéni tervek elbírálása során igen sokat nyomott a latban az egyes tervek mögött lévő konkrét, telepszerű beépítés ténye; annak milyensége, minősége, elvi építészeti célkitűzései és konkrét gyakorlati szándékai mind-mind érdemben befolyásolták az egyes terveknek a megítélését is. A jó koncepció húzta magával a tervet, és ez érdemjegyekben volt mérhető. A sikeres hallgatói munkákat 2011. május 16-27. között a XIII. kerületi Önkormányzat kiállítótermében mutathattuk be az érdeklődőknek, amely esemény tovább erősítette a félév során végzett munka komolyságát, életszerűségét.

 

 

A kezdeményezés talán modellértékű kísérlet is lehet, aminek akár matematikai vagy közgazdasági megalapozottságát is ki lehetne mutatni. Nem lévén azonban sem matematikusok, sem pedig közgazdászok, itt és most csupán azzal a sejtéssel élhetünk, hogy a kurzus eredményei megfontolásra érdemes tanulságokat szolgáltathatnak úgy a városfejlesztő politikának, mint a mögöttes gazdasági — pénzügyi racionalitásnak is, a jó fejlesztési koncepció hozzáadott értéke vonatkozásában.

Szécsi Zoltán DLA
egyetemi adjunktus, tárgyfelelős