"Itt fogunk lakni!" - bemutatjuk az ötletbörze díjazott terveit

2011. április 19-én, kedden délután került sor a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. (BIF) által rendezett építészeti ötletbörze díjkiosztójára és az ahhoz kapcsolódó pódiumbeszélgetésre. A Harsánylejtő-Kertváros helyszínére kiírt, Itt fogunk lakni! elnevezésű versenyt igen nagy érdeklődés övezte, a megmérettetésre összesen 73 alkotás érkezett be, a zsűri ezekből választotta ki a négy díjazott és a hat támogatott tervet.

A Flórián Udvar első emeleti termében tartott esemény résztvevőit Varga Tamás, a Harsánylejtő-Kertváros projekt vezetője köszöntötte. Röviden bemutatta a helyszínt, amely a Hármashatárhegy és a Csúcshegy közelében elhelyezkedő, 39 hektáros, völgy jellegű, lejtős terület - Budapest szélén, de mégis a főváros területén belül az utolsó nagy potenciális fejlesztési helyek egyike. A legnagyobb vonzerőt az érintetlen természeti környezet látványa és közelsége jelenti, ezt megőrizve alakítanak ki mintegy 180 nagyobb (1000 m² feletti) telket a területen. A cél a főváros legújabb, nívós, modern és elit kertvárosának megteremtése - környezettudatos szemléletet képviselő családi házakkal beépítve -, amelyet az elkövetkező 8-10 év alatt szándékoznak megvalósítani. Angel Gábor, a BIF Nyrt. vezérigazgatója kiemelte az ötletbörze sikerességét és a magas szakmai színvonalat: a zsűri a 73 beérkezett munka közül csak három fordulóban tudta kiválasztani a négy díjazott és a hat támogatott tervet. A jelenlevőkön (Angel Gábor, dr. Reith András, Ábrahám Péter) kívül az öt fős zsűri tagja volt még Bojár Iván András, az Octogon magazin főszerkesztője, valamint Nobilis Kristóf, a BIF Nyrt. Igazgatótanácsának elnöke. Az eredményeket először április 1-jén hozták nyilvánosságra. Az építészek több oldalról közelítették meg a felvetett témát, így igen sokféle megoldás született arra, hogy mit is jelent manapság a környezettudatos épület: anyaghasználatot, energiahatékonyságot, vagy egy átfogó zöld koncepciót, gondolkodásmódot?

 

 

Ábrahám Péter, a III. kerületi Önkormányzat főépítészi irodájának referense zsűritagként hozzátette: a beérkezett tervek stílusa, építészeti nyelvezete igen széles skálán mozgott, ez is nehézzé tette a döntést. Az extravagáns építészeti és technológiai megoldások mellett visszafogott, egyszerű megközelítési módok is megjelentek. A fejlesztő az önkormányzattal közösen, partnerként vett részt a szabályozási terv készítésében, amelynek során sikerült olyan beépítési mutatókat kialakítani, amelyek a kertvárosi léptéket és sűrűséget garantálni fogják.

Dr. Reith András, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületének alelnöke, a zsűri tagja rövid beszámolójában elmondta: az ötletbörze megmutatta, hogy az elmúlt években óriási változás történt a környezettudatos építészet terén. Kialakulóban van egy olyan tervezői elit, amely képes ezen igények kiszolgálására, egy magas építészeti minőség elérése érdekében. Minden tervben hangsúlyosan megjelent a környezettudatosság - különféle szinteken értelmezve -, sok jó épület született, esztétikai és funkcionális szempontból egyaránt. A bírálók elsősorban azt vizsgálták, hogy a piacon elérhető, egyedi zöld megoldások össze tudnak-e állni egy komplex, a jótékony hatásokat meghatványozó rendszerré, amely egyben színvonalas építészettel is párosul.

 

 

Díjazott tervek
1. helyezett: Reisz Ádám (FBI Építész műterem) - 1.000.000 Ft
2. helyezett: Kállay Gábor - 500.000 Ft
3. helyezett: Tarkó Edit, Hess Nóra, Seprődi-Egeresi Márta - 300.000 Ft
3. helyezett: Miklós Zoltán - 300.000 Ft    

Támogatott tervek
- Bors András, Mészáros Attila, Tarr Edit
- Fernezelyi Gergely, Varga Koritár Krisztián
- Gerő Balázs, Pomsár Ágnes, Hambek Zoltán
- Nagy Sándor
- Rétfalvi Donát DLA
- Rustinczky László, Molnár-Schád Gergely

 

 

A díjátadás utáni pódiumbeszélgetés résztvevői dr. Reith András, Angel Gábor, Perényi Tamás és Ábrahám Péter voltak, a moderátor Vogl Artemon, a Szép Házak Online főszerkesztője volt. A megszólalók arra keresték a választ, hogy "Tényleg itt fogunk lakni?", azaz milyen eszközökkel lehetne elérni, hogy valóban a nyertes tervek valósulhassanak meg itt és ne az építtetők egymást túllicitáló, individualista elképzelései? Találkozhat-e a közízléssel ez az építészeti világ, lesz-e rá elegendő kereslet?

Perényi Tamás, a BME Lakóépülettervezési Tanszék vezetője megállapította, hogy a nyertes tervek által képviselt józan, kompakt, letisztult építészet hazánkban igencsak távol áll az átlagos megrendelői elképzelésektől. Ennek legyőzéséhez fontosnak tartotta a tervek adaptálható voltát és az építtetők apró, személyes jellegű kéréseinek figyelembevételét, amelyek jó esetben gazdagíthatják, egyénivé tehetik az épületeket - egészen addig a pontig, amíg a koncepció egésze nem szenved törést. Az egyik leghatékonyabb befolyásolási módszernek a tervezői iránymutatást és a már megépült házak példaértékű voltát tartotta. Hiányosságként említette, hogy a környezettudatos szemlélet - a beérkezett tervek fényében - a Műegyetemen még nincsen jelen erőteljesen a tervezés-oktatásban, csupán a szakági tanszékeken.

 

 

dr. Reith András ehhez csatlakozva a környezettudatos tervezői szemlélet kialakítását tartotta az egyik legfontosabb tényezőnek a most felnövő generációnál. A piac törvényszerűségei előbb-utóbb az oktatókat és a hallgatókat egyaránt rá fogják kényszeríteni a változásra, így jobb ennek elébe menni. A magyar parasztház jó példája, egyszerűsége, racionalitása, alacsony fenntartási költségei sok jó ötletet, inspirációt adhatnak a tervezőknek, s akik ezt megtanulják alkalmazni, a jövőben is számíthatnak munkalehetőségre. A megrendelői elképzelésekkel kapcsolatban megjegyezte: vannak olyanok, akiket lehet pozitív irányba befolyásolni - ám ennek módszerét és a saját ötletek megfelelő tálalását nem tanítják az egyetemeken, pedig igen nagy szükség lenne rá a mindennapokban. A környezettudatosságot a megrendelőkben is tudatosítani kell, hiszen egy passzívház egy jó színvonalú családi házhoz képest mintegy 10-15%-kal drágább, egy szimplán energiahatékony, jól átgondolt koncepció mentén felépített háznál pedig alig jelentkezik többlet - a jövőbeli üzemeltetési költségekben viszont jelentős eltérések keletkezhetnek az átlagos állapothoz képest.

Ábrahám Péter a hatósági eszközökről szólva elmondta, hogy a telkek között a feltáró utak és a közművek elkészülnek, a pontosan kidolgozott szabályozáson túl más nagy lehetőséget nem lát a bemutatott tervek felépülésének támogatására. Két lehetséges módszert ismertetett: az erőszakos út esetében a fejlesztő olyan szerződéseket köt a leendő lakókkal, hogy kötelező legyen számukra a tervezett háztípusokból történő választás. Az enyhébb változat szerint az önkormányzat könnyíti és gyorsítja az engedélyezést, ha a típus-kínálatból választott épület készül, illetve engedményeket tesz a beépítési mutatók terén, ha a ház környezettudatos koncepció mentén épül. Felvetette, hogy a díjazott terveket a laikus közönség is megtekinthetné és véleményt alkothatna róluk. A nyertes munkák szerzőinek a későbbiekben lehetőséget kellene nyújtani tervük finomítására, kidolgozására, akár az esetleges észrevételek tükrében. Többen egyetértettek abban, hogy a legerősebb hatást az jelentené, ha a fejlesztő néhány mintaházat építtetne és ezzel a néhány épülettel vázolná a tervezett - fő vonalaiban homogén, de mégis változatos - beépítést.

Garai Péter



Kapcsolódó oldalak:
Harsánylejtő Kertváros - építészeti pályázat koncepció tervek benyújtására

Itt fogunk lakni! - Építész pályázat koncepció tervek benyújtására

Harsánylejtő