Kapcsolatban a természettel: jógaközpont a Római-parton – Ludányi Nóra Tímea diplomaterve

„A festői, természeti környezetben egyszerre kapcsolódhatunk a környezetünkhöz, az emberekhez és magunkhoz" – Ludányi Nóra Tímea új közfunkció telepítésével kívánja visszahozni a Római-part egykori pezsgő hangulatát.

Helyszín
A Római-partot gyerekkoromban rengeteget látogattuk, a környék alapvető rekreációs helyszín volt abban az időben, és a mai napig sok látogatót vonz. Népszerűsége a XIX. században ugrott meg jelentősen, a vízparti élet, a dunai fürdőzés és a vízi sportok paradicsoma lett, sok csónakház is épült itt. A XX. század elején tovább nőtt a közösségi és vízi élet a Rómain, egyre jobban beépült a környezet, magánnyaralókkal, villákkal bővült a partmenti szakasz.

Több árvíz is sújtotta a területet, így az 1950-es években a Királyok útja-Nánási út mentén megépítették az ún. nyúlgátat, amely a Római-part mögötti lakott területet védte. A terület ma meghatározó elemeinek, a vállalti üdülők és a csónakházak nagyobb részének kialakítása a kommunizmus korszakához köthető. 1973-ban a dunai vízminőség romlása miatt betiltották a fürdőzést, ezzel együtt vissza esett a Rómaira látogatók, illetve az ott evezők száma is. A rendszerváltás után a vállalati üdülőket és a hozzájuk tartozó csónakházakat privatizálták, sokat lebontottak, és a megmaradtak közül is számos lakóház, hotel és vendéglátóhely használhatatlanná vált.

A tömeges lakópark-építések a kétezres évek elején kezdődtek meg, és a terület rendkívül felértékelődött. Azonban mostanra a túlépített lakóparkok kezdik átvenni a főszerepet, lassan szinte teljesen magánterületté nyilvánítva a régebbi korok pezsgő közéletének helyszínét.

A Római múltjából látható, hogy meghatározó és állandó funkciója a rekreáció és a sportolási lehetőség volt. Ezt szerettem volna tovább gondolni egy mai funkcióval, amely kiegészítheti a part eddigi használatát, illetve reflektál annak adottságaira. Emiatt a meglévő nyúlgátat elengedhetetlen az árvízvédelem érdekében igénybe venni, illetve a parton álló épületeknek saját árvízvédelmi rendszert érdemes tervezni.

Funkció
Mai rohanó világunkban szinte mindenkinek szüksége lenne arra, hogy néha lelassítson, elmélyüljön a gondolataiban és megpihenjen. Az önismeret elengedhetetlen ahhoz, hogy teljes és kiegyensúlyozott életet tudjunk élni. A természet közelsége sokunknak segíthet, többek között ebben is rejlik a Római népszerűsége. A festői, természeti környezetben egyszerre kapcsolódhatunk a környezetünkhöz, az emberekhez és magunkhoz, ezt az érzést volt célom megragadni egy épülettel.

A választott funkcióm egy olyan központ, amelyben a testi-lelki gyógyulásra, fejlődésre tud koncentrálni a használó. Olyan termek állnak rendelkezésre, ahová jógaórákra, pszichológiai tanácsadásra, és masszázsra is lehet járni. Az idelátogató, valószínűleg hasonló érdeklődésű és mentalitású emberek egy közösséget alkothatnak, ezért rengeteg kollektív programra alkalmas terület kapott helyet az épületben. A fő funkciók mellett a vendéglátás is szerepet kap egy teázó formájában, amely nyitottá teszi a központot a nagyközönség számára, és potenciális új látogatókat vonz.

Koncepció
A ház elhelyezésénél azt vettem figyelembe, hogy a lehető legközelebb lehessen a Dunához, ugyanakkor a telken lévő fákat árnyékolóként, a sétány felől „bújtató" elemként, szinte falként használja. A másik fő szempont, hogy ne kelljen fát kivágni az épület miatt. Tehát a telek a Duna felőli oldalán helyeztem el az épületet, így a terület többi része hasznosítható lehet másra, hozzáadódhatnak még funkciók akár a jógaközponthoz és az ehhez kapcsolódó életvitelhez is.

Aki jógázik, az valószínűleg nem csak jógázik, hanem egy egész filozófiához köthető életmódot folytat: érdeklődik a testi-lelki egészség iránt, valószínűleg szeret természetközelben lenni, fontos számára a környezetvédelem. Ezért az épületet, hogy hiteles lehessen felhasználói számára, igyekeztem a lehető leginkább környezetbarátra tervezni. Az anyagok kiválasztásánál a fa és az acél került előtérbe, mert szerelhető, újrahasznosítható anyagokként az építés folyamatát is megkönnyítik, illetve az épület életciklusának lejártával maga a terület is könnyen újrahasználható. Ugyanakkor az árvízvédelemre is gondolnom kellett, ezért az épületet elemelem a talajszinttől, és egy magasföldszintet alakítok ki, mely a nyári funkcióknak – a teázónak és egy kültéri jógaterasznak – ad helyet. A télen-nyáron működő jógaközpontot az emeletre helyezem. Így a tartószerkezeti rendszer acélpillérekből és gerendákból, illetve rétegragasztott fapanelekből áll.

A koncepció másik fontos eleme, hogy a házban tartózkodva egyfajta átmeneti térben érezhessük magunkat, a minket körülvevő természettel erős vizuális- és fizikai kapcsolatunk legyen. Ezért szinte a teljes, zárt emelet kerületén eltolható üvegtáblákat találunk, melyek segítségével a nyári időszakban az épület eggyé válhat a kültérrel, ezzel az átszellőzés, túlmelegedés problémáját is megoldva.

Összegzés
Azt gondolom, hogy a terv egy húzóberuházás lehetne a Rómain, mely akár példaként szolgálhat új közfunkciók telepítésére, a lakóövezet terjedésének visszaszorítására. Budapesten szinte teljesen egyedi kapcsolatunk lehet itt a Dunával, amit több közösségi funkció még értékesebbé tudna tenni.

Ludányi Nóra Tímea

szerk.: Schell Réka, Borenich Levente