építészet : környezet : innováció

Kézműves kontinuitás - Zsolnay Negyed, PTE Művészeti Kar, Vizuális Művészeti Intézet

Ipari kerámiákat gyártó műhelyekből a pécsi egyetem művészeti karának otthonává vált a Zsolnay Negyed déli részén, az új átkötő híd mellett álló, míves nyerstégla-architektúrájú épület. Herczeg László és munkatársai az eredeti karakter lényegi elemeit megtartva-helyreállítva illesztették bele a házba az új funkciót - a kivitelezőkkel együtt, kézműves gondossággal.

Építéstörténet

Az 1870-es években Zsolnay Vilmos megvásárolta a Basa-Malom és Pálya utca kereszteződésében fekvő Ereth-féle telkek egy részét. A vásárlás melletti egyik döntő érv volt, hogy innen kapták a vizet, amelyet a Pálya utca alatt lefektetett csövön keresztül vezettek a felső gyárba, ugyanakkor a gyár elhasznált ipari vizeit is erre vezethették a Basamalom utca árkaiba, ahonnan az a Fekete-patakba ömlött. Másrészt a telek keleti oldalán - a mai alagút mellett - agyagkitermelésre alkalmas dombok voltak, amelyekből a termeléshez tudtak alapanyagot biztosítani. A Pálya utca frontján két egymástól különálló épület állt, amelyeket 1879-ben átalakítottak és alapanyag raktározásra használtak. Nem volt elhanyagolható körülmény az sem, hogy pár méterre álltak a Pécs- Mohács vasútvonal sínpárjai.

 

Archív fotó, forrás: Zsolnay Örökségkezelő

 

Miután Pécs szennyvízelvezetésének rekonstrukciójához sómázas alagcsövekre volt szükség, az új üzemrészt erre a területre képzelték. Ennek megvalósítása 1883-ban vette kezdetét. A két raktárházat lebontották, és a Pálya utcai fronton felépítették azt a keleti-nyugati tájolású üzemcsarnokot, amely ma is építésének idejét tükröző formájában áll. Az épület a Pálya utcától befordul a Basamalom utcába. Ezen a részen alagsorral rendelkezik, amelyben a csövek anyag-előkészítő munkái folytak. A Pálya utcai rész földszintjén 4 egymás mellé épített, visszacsapó lángú kemencét állítottak munkába, ezekben történt a különféle méretű csövek, saválló edények égetése. A kemencék füstelvezetése az épülethez kívülről csatlakozó gyűjtőkéményben történt. Az emeleten a formázók dolgoztak. Az áru szállítását az épületen belül ellensúllyal működő lifttel oldották meg. A gyűjtőkémény és az épület között lévő szabad területen egy lóval működtetett „retisör”, masszamalom működött.

Az épület alagsori és emeleti födémszerkezetét poroszsüveges technológiával, a padlástérit fafödémmel építették. A padlástér tetőszerkezetét könnyező házigomba támadta meg, a Zsolnay Vilmos utcai szárny erősen szennyezett lett. Az 1960-as években - miután a bejárat melletti portásházat lebontották - a földszinten leválasztottak egy részt az új portásfülkének. A termelést 1970 után beszüntették, az épület azóta üresen állt.

Meglévő állapot

Az E32 épületben - mint a teljes déli területen eredetileg - a Zsolnay gyár ipari kerámia termeléséhez kapcsolódó tevékenységek folytak. A gyár az idők során mindig több lábon állt. Az ipari kerámiák, így a szigetelők, alagcsövek, csatornacsövek gyártása még a háború utáni időszakban is jelentős bevételt biztosított a gyárnak. Az épületek általában kéttraktusúak voltak. A világos utcai traktusokban a dolgozók terei sorakoztak, ahol a mintázók, formázók tevékenykedtek, a belső, zártabb traktusokat pedig raktárterületek, kemencék foglalták el. A ház szerkezeti állapota a karbantartás hiánya következtében teljesen leromlott. Szerkezetei több helyen az alámosások miatt megsüllyedtek. A felső ázások, a fűtetlenség miatt a fedélszék életveszélyessé vált. Az eredeti architektúrából a homlokzatok, valamint a belső, középső pillérsor, illetve a földszintek feletti poroszsüveg födémek tudtak megmaradni. Restauráltuk a kemencéket, megtartottuk és felújítottuk az összes olyan belsőépítészeti elemet (öntöttvas oszlopok, belső téglapillérek, anyagvizsgáló kerámiái) amelyek az eredeti, a többi Zsolnay-épülethez képest meglehetősen puritán kialakítású házban értéket képviseltek.

 

Zsolnay Negyed, PTE Művészeti Kar, Vizuális Művészeti Intézet - vezető tervező: Herczeg László

 

Tervezési program, funkciók

A tervpályázati kiírásban megfogalmazott előzetes, majd a Megbízóval közösen pontosított tervezési program a funkcionális egységek és az épületállomány adottságaihoz és lehetőségeihez igazodik. A tervezési programot az egyetemmel folyamatosan egyeztetve alakítottuk ki. A PTE Művészeti karának vizuális és mediális művészeti intézete került ide. Az eredeti elképzelések szerint a szobrászat tanszék egyes részei is itt kaptak volna helyet, de ezt az egyetemmel közösen felülbíráltuk. A finomabb, kevésbé ipari karakterű művészeti ágakat helyeztük ebbe az épületbe, míg a szobrászat műhelyeit, műtermeit az arra inkább alkalmas, csarnokszerű 34-74-es épületbe vittük át. A házban elhelyezendő funkciók a következők voltak:

- PTE Művészeti kar – mediális művészetek intézete
Jellemzői: elsősorban kistermes oktatási rend, gyakorlati szobákkal, számítógépes munkaállomásokal, komoly technikai háttérrel. Egyes terei hangszigetelt kialakításúak - stúdiók, vágószobák -, a szeparált, nyugodt munkavégzés biztosítása alapkövetelmény.

- PTE Művészeti kar – festészet tanszék
Jellemzői: elsősorban műtermi oktatás, nagy helyigénnyel, lehetőleg nagy belmagasságokkal, világos terekkel. Fontos a festőműtermek takaríthatósága, a vízvétel lehetősége, sok függőleges falfelület, valamint a flexibilisen alakítható bútorozási rend.

- PTE Művészeti kar – grafika, fotó, textil műtermek
Jellemzői: elsősorban műtermi oktatás, kis helyigénnyel, tárolóhelyekkel, egyes részeken követelmény az elsötétíthetőség. Fontos a festőműtermek takaríthatósága, a vízvétel lehetősége, fixen telepített asztalokkal és berendezésekkel.

- PTE Művészeti kar – elméleti oktatótermek
Jellemzői: egyetemi oktatótermek, 25 és 50 fős befogadóképességgel, átlagos tantermi igényekkel. A rajz és anatómia termekben jó megvilágítás szükséges.

- PTE Művészeti kar – könyvtár
Jellemzői: a könyvtártól kapott részletes tervezési program alapján dolgoztunk, megadott polcfolyóméterekkel. Az átlagos könyvtári használathoz képest eltérőek a fonotéka méretei és kialakítása, mivel a könyvtár a zeneművészeti intézet kutatását, a hallgatók felkészülését is szolgálja.

- PTE Művészeti kar – dékáni hivatal
Jellemzői: A teljes kar vezetői, tanári irodái itt kerülnek elhelyezésre, átlagos munkahelyi kialakítással, az ügyféliroda jó megközelíthetőségével.

Koncepció, kapcsolatok

Az egyes helyiségek, helyiségcsoportok elhelyezését a tervezései program követelményeinek és az épület fizikai adottságainak figyelembevételével alakítottuk ki. A városszerkezeti adottságok miatt az Universitas utca - az úgynevezett kulturális tengely -  átvezetését az épületen keresztül megoldottuk. A jelenleg védett épület tetőterét nem, a védelemre javasolt szárny tetőterét azonban beépítettük. A két épületrész tetőkapcsolata eredetileg esetlegesen volt megoldva, ezért az E33 épületszárny gerincét a 32-es tetőgerincével szintbe hoztuk, így a tetőt ezen a részen megemeltük.

 

Zsolnay Negyed, PTE Művészeti Kar, Vizuális Művészeti Intézet - fotó: Török Tamás

 

Beavatkozások

A beavatkozások során az alapvető hozzáállás nem egy, az épület eredeti állapotát minden részletében tükröző korhű helyreállítás volt, inkább egy szabadabb, de részleteiben finom, az eredeti épület karakterét leginkább megtartó és helyreállító tervezési metodika volt. A régi „U” alakú épületet megszabadítottuk a hozzáépült kellemetlen toldalékoktól. A szigorú rizalitos homlokzati rendet helyreállítottuk, mindenhol, ahol az eredeti állapot alapján ablakot, vagy vakablakot feltételeztünk, nyílást nyitottunk. A mélyföldszint szintjét kiszabadítottuk, annak új funkciót adtunk. A 33-as épület tetejét beépítettük.

Épületek

E32 épület (volt kőanyagcső-égető kemencék, formázó műhelyek)

Az épület meglévő állapota siralmas volt. A földszinti nagy egybefüggő térben négy falazott, visszacsapó lángú kemence maradványát találtuk meg, amelyek romosak voltak. A gyár teljes területén kevés ilyen kemence maradt meg, ezért ezen építmények megtartását úgy igyekeztünk biztosítani, hogy azoknak minden esetben új funkciót adtunk. A négy kemence szimmetrikus elhelyezkedése és belső térben elfoglalt helyzete, karaktere indukálta a tér egyben történő hasznosítását. A művészeti kar helyiségcsoportjai közül a könyvtár ide helyezése kínálkozott. A teret nem szerettük volna tovább osztani, ezért egybefüggő olvasóteret alakítottunk ki, a kiszolgáló helyiségek pedig az emeleten kaptak helyet. A híd épülete felé, a falépcső helyén légteret nyitottunk és a közlekedést a két szint között továbbra is itt biztosítottuk.

Az emeleten helyeztük el a könyvtár raktárhelyiségét, a vizesblokkokat és a kutatószobát, a fennmaradó részen festőműtermeket, elméleti oktatótermeket létesítettünk. A ház záró fafödémét és fedélszékét rossz állapota miatt elbontottuk és újjáépítve helyreállítottuk. A padlásteret nem építettük be, oda a gépészeti berendezéseket helyeztük el. Mivel az épület a Zsolnay Vilmos út közvetlen közelében fekszik, ezért ebben a szárnyban az egyes terek mesterséges szellőztetéséről kellett gondoskodnunk.

E33 épület (volt raktárak, szigetelő vizsgáló labor)

Az épület két traktusát úgy szerveztük, hogy a nyugati, a Balokány felé eső épületszárnyba mindig a ház közösségi, közlekedőterei kerüljenek. Kerültük a középfolyosós kialakítást, a tereket egy középre helyezett vizesblokk csoporttal osztottuk meg. A mélyföldszintre helyeztük a médiaművészeket, nyugodt körülményeket biztosítva ezzel munkájuknak. A mélyföldszint tereit a süllyesztett udvar felé nyitottuk meg. A földszintet az új kapuátjáróból tettük megközelíthetővé. Az épület közlekedő tereit úgy alakítottuk ki, hogy ott alkalmi kiállításokat lehessen szervezni. A földszint nagy belmagasságú tereibe rendeztük a műtermeket, a rajz- és anatómia termeket, valamint itt alakítottuk ki a fotósok stúdióját. Az 1. emeleten találhatók a dékáni hivatal irodái, valamint az elméleti oktatótermek, az épület tetőterébe pedig a nagyobb alapterületű festőműtermek kerültek. A tetőtéri helyiségek bevilágítását - mivel a tető kontúrjából nem akartunk kilépni - síkba helyezett bevilágító felületekkel oldottuk meg.

 

Zsolnay Negyed, PTE Művészeti Kar, Vizuális Művészeti Intézet - fotó: Török Tamás

 

Építés

Az építkezést folyamatos balszerencse kísérte. Egyik nap hajnali négykor riasztott a kivitelező. A ház utcai traktusa mintegy 15 m hosszon összedőlt. Szerencsére csak a falak omlottak, baleset nem történt. Hétkor már a helyszínen voltunk, szomorú látvány volt. A ledőlt részeket az eredeti anyagokból ugyanúgy rakták vissza, ahogyan az az építés korában készült. Ez egyébként az egész megvalósulásra jellemző volt. A kőművesek megtanultak újra poroszsüveget rakni, 70 cm-es falban rendes téglakötést készíteni - sokszor büszkén mutatták munkájuk eredményét… A bontott, átválogatott eredeti cserepeket a tetőfedő először nem akarta visszatenni, majd amikor elkészült a Zsolnay úti szárny teteje, ő csodálkozott legjobban, hogy milyen szép lett. Az első pillanattól kezdve folyamatosan a helyszínen kellett lenni, hiszen rengeteg megoldás a művezetések során alakult ki.


Zsolnay Kulturális Negyed, E32-33-as épület, PTE Művészeti kar, Vizuális Művészeti Intézet
vezető tervező: Herczeg László
tervezés éve: 2008-2011
kivitelezés éve: 2010-2012
bruttó szintterület: ~4500 m2
generáltervező: MCXVI Építészműterem Kft.
építtető/Megbízó/Fejlesztő neve: Pécs Város
építész tervezők: Weichinger Mónika, Borsos Melinda
építész munkatársak: Álmos Gergő, Kunczi András, Mechle Balázs, Rantal Gábor
statika: Szőnyi László
épületgépészet: Kolarovszky László, Gáspár Tibor - Kőrös Consult
épületvillamosság: Kovács Zsuzsanna, Sándor Dávid - Inter-Ház-tec
projektvezető: Sztanics Gábor
bruttó beruházási költség: ~900M Ft
generálkivitelező: Reneszánsz Zrt.-Magyar Építő Zrt. konzorcium


 

 

vélemény írásához jelentkezzen be »