Közélet, hírek

Kiemelten közérdekűvé nyilvánították a katasztrófavédelmi központ építését

1/2

A Ludovika Campus területe, a beruházás helyszíne. Forrás: Google Maps

Hirdetés
?>
A Ludovika Campus területe, a beruházás helyszíne. Forrás: Google Maps
?>
Az Óbuda Építész Stúdió nyerte el az új Katasztrófavédelmi Speciális Képzési Központ megvalósításához kapcsolódó építészeti tervpályázat első díját - számolt be 2018-ban a hírről az egyetem. A terv forrása: kvi.uni-nke.hu
1/2

A Ludovika Campus területe, a beruházás helyszíne. Forrás: Google Maps

Kiemelten közérdekűvé nyilvánították a katasztrófavédelmi központ építését
Közélet, hírek

Kiemelten közérdekűvé nyilvánították a katasztrófavédelmi központ építését

2022.11.25. 15:05

A speciális képzési központ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusán valósulhat meg. A most megjelent kormányrendelet szerint a beruházás több feltétel alól is mentesül, illetve meghatározták a rá vonatkozó beépítési szabályokat és az egyedi településképi követelményeket. 

Még tavaly novemberben számoltunk be arról, hogy közbeszerzést írtak ki a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézetének megtervezésére. Feladatként egészen pontosan "az NKE által megvalósítandó katasztrófavédelmi speciális képzési központ, illetőleg Katasztrófavédelmi Intézet (KVI) koncepciótervi tervdokumentációjának, építési engedélyezési és kiviteli tervdokumentációjának elkészítését" határozták meg, tervezési területként a VIII. kerületi Ludovika tér 2., a Lovarda és a Magyar Természettudományi Múzeum közötti részt jelölve meg. 

A leírás szerint egy vegyes használatú épület létrehozását tűzték ki célul, speciális tantermekkel, tanszéki irodákkal, több mint kétszáz kollégiumi férőhellyel, kiszolgáló területekkel, parkolóval, valamint a campus üzemeltetését ellátó szervezeti egység elhelyezésére szolgáló helyiségekkel, a tervezési program alapján közel nettó 23 ezer négyzetméternyi területen. Mint írták, az épület "stílusában, tömegalakításában azon mértékű »historizálás« megengedett és elvárt, amely a KVI környezetében, illetőleg az NKE Ludovika Campusán jellemző, a XXI. században nem tolakodó, mégis a teljes Campus és a műemléki Orczy kert szerves részévé képes emelni az új épületegyüttest"

Az eljárás eredményét 2022 februárjában hirdették ki, az ekkor közzétett hirdetmény szerint az egyetem mint ajánlatkérő az Óbuda Építész Stúdió Kft.-vel kötött szerződést. 2018-ban egyébként meghirdettek egy tervpályázatot erre a projektre, amin ugyancsak az Óbuda Építész Stúdió munkája hozhatta el az első helyezést. Az indoklás alapján azért választották a legjobbnak, "mivel a pályamű koncepciója, a javasolt funkcionális és szerkezeti megoldások a leginkább alkalmasak arra, hogy a továbbtervezés alapjául szolgáljanak". A pályázatra összesen 12 érvényes pályamű érkezett.

Az Óbuda Építész Stúdió nyerte el az új Katasztrófavédelmi Speciális Képzési Központ megvalósításához kapcsolódó építészeti tervpályázat első díját - számolt be 2018-ban a hírről az egyetem. A terv forrása: kvi.uni-nke.hu
2/2
Az Óbuda Építész Stúdió nyerte el az új Katasztrófavédelmi Speciális Képzési Központ megvalósításához kapcsolódó építészeti tervpályázat első díját - számolt be 2018-ban a hírről az egyetem. A terv forrása: kvi.uni-nke.hu

A kormány még jóval ezelőtt, 2016-ban hozott külön döntést a katasztrófavédelmi speciális képzési központ "mielőbbi megvalósításáról", most pedig egy kiemelő rendelettel támogatták meg a létrehozását a november 24-i Magyar Közlönyben. Ennek keretében nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánították a Diószegi Sámuel utca 38-42. és az Orczy út 1. szám alatt található ingatlanra tervezett beruházás kivitelezésével kapcsolatos közigazgatási hatósági ügyeket (így az előkészítéshez, megvalósításhoz, használatbavételhez, az üzemeltetés beindításához szükségeseket, valamint azokat, amelyek útépítési, a létesítmény megközelítését, működését és városképi illeszkedését segítő – közterület- és zöldfelület-rendezési, közlekedésfejlesztési, közműcsatlakozási és -fejlesztési, valamint azokkal közvetlenül összefüggő – munkákkal kapcsolatosak), magát a beruházást pedig kiemelten közérdekűvé tették.

Mindemellett meghatároztak több egyedi feltételt is: 

  • a projekttel összefüggésben építészeti-műszaki tervpályázati eljárást és településképi véleményezési eljárást sem kell lefolytatni, valamint településképi bejelentési eljárásnak nincs helye,
  • előzetes régészeti dokumentáció készítése sem szükséges, ha a kulturális örökség védelméről szóló törvényben foglalt feltételeknek megfelelő örökségvédelmi hatástanulmány már rendelkezésre áll, ha viszont nem áll rendelkezésre, elegendő egyszerűsített előzetes régészeti dokumentációt készíteni,
  • az ingatlanon – az egyedileg védett műemlék építményrészek kivételével – bontási tevékenység bontási engedély nélkül végezhető, azzal, hogy a tevékenység végzéséről elektronikus építési naplót kell vezetni.

A beépítés szabályait és az egyedi településképi követelményeket is megállapították, azzal, hogy a hatályos településrendezési terv, településképi rendelet, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet, vagyis az OTÉK előírásait a rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Ha ezek a beépítés sajátos szabályaival ellentétes vagy azzal össze nem egyeztethető előírást tartalmaznak, akkor nem lehet őket alkalmazni. 

Az ingatlanon művelődési, kereskedelmi, szolgáltató, oktatási, nevelési, szociális, kulturális, szállás jellegű és lakó, igazgatási és egyéb közösségi szórakoztató rendeltetésű épület, irodaépület, a kutatás-fejlesztés építménye, sportépítmény, valamint parkolóház rendeltetésű épületek és építmények, továbbá azok kiszolgáló építményei, kiszolgáló rendeltetései helyezhetők el, a következő sajátos beépítési szabályok és egyedi építési követelmények alkalmazásával:

  • a telek beépítési módja szabadon álló,
  • a terepszint feletti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 20%,
  • a terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke 20%,
  • a szintterületi mutató megengedett legnagyobb értéke 0,75 m2 /m2,
  • az építési hely az ingatlan teljes területe,
  • a beruházással összefüggésben megvalósuló építmények között nem kell telepítési távolságot tartani,
  • a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 55%,
  • az építménymagasság, az épületmagasság és a homlokzatmagasság megengedett legnagyobb mértéke 22 méter,
  • az épületek legmagasabb pontja nem haladhatja meg a párkánymagasságtól számított 8 métert, azzal, hogy az épületek legmagasabb pontját az építési hely legmagasabb pontjától kell számítani (az épületmagasságot az OTÉK-ban foglalt, e rendelet hatálybalépésekor hatályos követelmények szerint kell számítani), továbbá
  • az ingatlanon a városképi szempontok érvényesítését a megengedett beépítés egy épületben (tömegben) történő létrehozásával is lehet biztosítani.

A megvalósításának helyszíne és annak közvetlen környezete tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény szerinti, a fás szárú növények védelmére vonatkozó önkormányzati előírások helyett a fás szárú növények védelméről szóló 2008-as kormányrendeletet tekintik mérvadónak, azzal, hogy ha a fás szárú növény pótlása az ingatlan adottsága miatt nem vagy csak részben teljesíthető, a pótlást a Budapest Főváros Kormányhivatala által kijelölt, Budapest ugyanazon kerületében elhelyezkedő, a kivágással érintett ingatlanok vagyonkezelője vagyonkezelésében, illetve tulajdonosa tulajdonában álló másik ingatlanon kell teljesíteni.

Kikötötték még, hogy az ingatlan, annak egyes elemei, illetve a rajta álló épületek vonatkozásában újonnan helyi védelmet megállapítani nem lehet, a használatbavételi engedély kiadásának nem feltétele a – helyi és fővárosi – településrendezési tervben előírt infrastruktúra-fejlesztések megvalósulása, valamint hogy a rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

KÁLI SZOBROK // Egy hely

2022.09.02. 14:53
00:04:59

Az Egy hely mai részében a Balaton-felvidékre látogatunk: Kővágóörs és Köveskál között áll a "Káli Stonehenge", vagyis Veszprémi Imre szobrászművész Emberi komédia című alkotása.

Az Egy hely mai részében a Balaton-felvidékre látogatunk: Kővágóörs és Köveskál között áll a "Káli Stonehenge", vagyis Veszprémi Imre szobrászművész Emberi komédia című alkotása.

Nézőpontok/Történet

LÖVŐHÁZ UTCA // Egy hely + Építészfórum

2022.09.02. 14:51
00:09:05

Bevásárlóközpont, piac, Ganz-székház, elemi iskola és persze lövőház. Az Egy hely mai részében Torma Tamás a budai Lövőház utcán kalauzolja végig a nézőket, bemutatva a ma élettel teli sétálóutcaként ismert városrész színes múltját és jelenét, a Széna tértől a Marczibányi téren át a Haris parkig.

Bevásárlóközpont, piac, Ganz-székház, elemi iskola és persze lövőház. Az Egy hely mai részében Torma Tamás a budai Lövőház utcán kalauzolja végig a nézőket, bemutatva a ma élettel teli sétálóutcaként ismert városrész színes múltját és jelenét, a Széna tértől a Marczibányi téren át a Haris parkig.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk