Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Programok

Kis magyar snassz és neociki – könyvbemutató és pop-up kiállítás

1/1

Hirdetés
?>
1/1

Kis magyar snassz és neociki – könyvbemutató és pop-up kiállítás
Programok

Kis magyar snassz és neociki – könyvbemutató és pop-up kiállítás

2021.05.17. 16:55

Eseményinfó

Földrajzi hely:
Magyarország, Budapest

Építészek, alkotók:
Szalai András

Helyszín:
Kieselbach Galéria

Esemény kezdete:
2021.05.19. 11:00
Esemény vége:
2021.05.22. 12:00

Címkék:
kiállítás, könyvbemutató

Szalai András albuma kisenciklopédia arról, amikor a buhera szelleme elszabadul és minden szinten működésbe lép. A hozzá kapcsolódó kiállítás a Kieselbach Galériában nézhető meg május 22-ig. 

Nemrég jelent meg Szalai András könyve, a Kis magyar snassz és neociki. A könyv előzményeihez tartoznak a szerző hasonló címen futott előadásai, évtizedeken át készített gyűjtése, folyamatos vidéki és városi felfedező túrái, amelyek a környezetkultúra aktuális jelenségeiről szóltak, utcai feliratokról és tárgyakról, homlokzatokról és portálokról, apró és óriás esztétikai gikszerekről, köztérkultúráról és építészetről. A kötet a szerző több évtizedes gyűjtésének eredményeként 850 fotóval, alapos tanulmányokkal és képelemzésekkel mutatja be a hazai épített környezet jellegzetes vizuális „bakugrásait", a mindenki által ismert „buhera" egyszerre szórakoztató és mélyen elgondolkodtató remekműveit.

Az élvezetes stílusban megírt, hatalmas ismeretanyagot megmozgató kötet építészettörténeti alapmű, de jóval több is ennél. A 20. századi magyar identitás alapkérdései fogalmazódnak meg benne: a túlélés képessége, az otthonteremtés vágya, az alkotás illúziója, a hiány talaján termett leleményesség és a bumfordi kreativitás éppen úgy végigvonul a lapjain, mint a kényszerű megalkuvás, a minőség iránti közömbösség és a tulajdon határait feloldó, az erkölcsi kereteket lazító „szerzés" általánossá váló attitűdje. Ez a könyv az elmúlt fél évszázad Magyarországának végtelen értelmezési lehetőséget kínáló látlelete: egyszerre kínálja az önfeledt nevetés és a mély magunkba nézés felszabadító élményét. Azt idézi meg, amikor a buhera szelleme elszabadul és minden szinten működésbe lép.

A szerző, Szalai András így fogalmaz a könyv kapcsán: "A snassz persze nem csak hiánypótlásra és »hézagtakarásra – a szó átvitt és konkrét értelmében egyaránt – szolgált, hanem ráadásul, mondhatni »plusszba (!) a szépség iránti vágyakozásnak is alkalmas terepe lehetett egy szürke, tervszerűnek tetsző, ám inkább csak »terv-szerű« produktivista korban. A snassz gyakran parttalan díszítőkedve az akkori privát szféra leszorított léthelyzetet tükröző lázadása is volt, egyfajta ürességtől való fortélyos és furfangos félelem – trükkökbe feledkező »horror vacui« – által igazgatva, ami többek között a homlokzatvakolás, a kerítésépítés vagy a betonvas »békéscélú felhasználásának« változatos módozataiban – ablakrács, virágtartó, falidísz stb. – élte, s néha tombolta, ki magát. A snassz variálmányai a hatvanas-hetvenes évek tájat, vidéket és várost politikai szándékkal és építészettel »szocialista típusú« környezetté alakító, korakaratot térbe vetítő munkálkodásának hézagaiban és gyepűvidékein szaporodtak el a legjobban. A tér- és léthézagokban meg a senki földjén – például a magánerős családi ház építkezések tábor-szerű vad vidékein – azután a szapora buhera-csíráktól és variálmány-vírusoktól lábra kapó snassz – a kor politikai szemináriumainak kedvelt fordulatával élve – mennyiségből minőségbe csapott át. A korábbi szelíd bumfordiság helyett egyre arrogánsabb kivagyiságot tükröző »variálmányok« és »korcsosulmányok« tűntek fel. Ráadásul egyre gyakrabban a perfektség látszatát keltve; jó, sőt néha kimondottan drága anyagokból hordva össze, végső formájukat és értelmüket tekintve, hetet-havat. A pontos és gondos részletképzést pepecselésnek minősítő »állami szektorban« edződött és a buherálás iskoláján nevelődött mesteremberek egyre felszabadultabban bontakoztatták ki képességeiket, eleinte a táguló-bővülő privát szférában, ahol csatlakoztak hozzájuk az önkifejezésre és (anyagi) sikerre egyre jobban szomjazó »profi« tervezők is, hogy megmutathassák addig le- és elfojtott sokoldalúságukat..."

A könyvet Kieselbach Tamás, Szalai András és Fábry Sándor mutatják be a Kieselbach Galériában (Budapest, 5. ker. Falk Miksa u. – Szt István krt. sarok) május 19-én, szerdán 11 órakor, ezután a hozzá kapcsolódó kiállítás megnyitása, bejárása történik. A szerző fotói mellett Weiler Péter pop-up kiállítása a könyv szellemében készült 19 digitális alkotásával május 19-től 22-ig tekinthető meg a galériában. 

A kötet a Kieselbach Galéria támogatásával, az SBS Kft kiadásában jelent meg és online rendelhető. Az esemény Facebook-oldalához itt lehet csatlakozni

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.