KOMPOZIT: Neo-narthex az angers-i Saint-Maurice katedrális előtt

Kengo Kuma irodája a franciaországi Angers katedrálisának tervezett kortárs, de a középkor arányait, formalizmusát és anyagait adaptáló bejáratot. Nem csupán öncélú elemről van szó, a struktúra a műemlék időjárásnak kitett, sérülékeny portálészobrait hivatott megvédeni.

Lehet bátran, csak hát tisztelettel. A középkori templom fejlesztésének tervei két héttel ezelőtt láttak napvilágot, az ütemezés szerint 2022-re el is készülhet a bővítés. A templomot a 12. században kezdték kivitelezni, azóta természetesen több korszak hagyta rajta keze nyomát, az épület így az évszázadok haladtával folyamatosan alakult át, ahogy ez egy katedrális esetében lenni is szokott. Nem ördögtől való hát, ha a 21. század is jelentkezik részvételért – főleg, ha annak komoly indoka is van.  Bár tény, hogy ez sok vitára ad okot – lásd a párizsi Notre-Dame közelmúlti esetét – mivel sok minden múlik azon, milyen arányban és milyen hangnemmel "esnénk neki" vagy éppen "nyúlnánk hozzá finoman" egy műemléki sziluetthez.

Napjainkban egyre inkább teret nyer a szigorú modernizmussal szembenálló attitűd, de nem a stílben tervezésre kell gondolni. Van egy kompromisszum a kettő között, mely még mindig színtiszta kortárs hangnemmel kecsegtet, ám anyagában és dekórumot tekintve már történeti hagyományokra támaszkodik absztrakt módon.

Ez volt a vezérelve a Kengo Kuma & Associates (KKAA) által elnyert projektnek is. Középkori arányrendszereket tanulmányozva alakítanának ki egy kőből épült árkádíves szerkezetet, melynek kifejezetten műemlékvédelmi szerepe lesz: a portálé szobrait védené majd az időjárás viszontagságaitól. A középkori kapu Maiestas Domini-t középpontba állító kompozíciója nemrég komoly kutatáson és konzerváláson esett át. A faragványok között található még eredeti, 12. századból származó szobor, de jelentős 17. századi alkotások is.  Az emlék érdekessége, hogy ritka módon nagy mennyiségben maradt rajta még festésnyom, hiszen ezek a kapuk eredetileg polikróm díszítésűek voltak. Az adott kő fajtájától függően a hasonló faragványok legtöbbször mállékonyságuk miatt komoly veszélyben vannak, amely a legtöbb templom esetében hatalmas kihívást jelent a műemlékeseknek – gondoljunk például arra, hogy az 1990-es években a jáki kapu apostolgalériáját konkrétan ki kellett emelni eredeti helyéről, hogy megakadályozzák a visszafordíthatatlan roncsolódásukat. 

A kaput egyébként eredetileg is védte egy narthex, amelyet a 13. században építettek. A előcsarnokot 1807-ben bontották le, hű rekonstrukciójához azonban nem áll fenn elegendő forrás avagy rajz. Ezért döntöttek a kortárs megoldás mellett, melyre a Kulturális Minisztérium írt ki pályázatot, Kengo Kuma irodájának megoldását pedig egyöntetűen fogadta el a bíráló bizottsság.

Középkori szerkesztési alapokból indul ki a tömeg és a forma, de a kőből álló előépítmény megmunkálását gépi csiszolásssal végzik el 2022-re. A textúrán ez szembetűnő is lesz, így az ellentét narratívnak mondható a kézzel megmunkált középkori kövekhez viszonyítva. A néző látni fogja, hogy a szerkezet nem másolja majd a múltat, tisztelettel hirdeti saját keletkezési korát, míg egyúttal védi a több száz éve fennmaradt középkori összkép sérülékeny nyomait.

A szerkesztés elvéről további információkat, rajzokat, metszeteket és látványterveket a csatolmányban érhetnek el.