Emberek/Interjú

Kontextusváltás és fenntarthatóság: kiüresedett dolgok újratöltve

1/0
Hirdetés
1/0
Emberek/Interjú

Kontextusváltás és fenntarthatóság: kiüresedett dolgok újratöltve

2015.01.26. 13:48
MÉD

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Máté Tamás

Földrajzi hely:
Tarcal, Magyarország

Cég, szervezet:
Europa Design

Dosszié:

MÉD:

Újragondolni, hasznosítani, új élettel megtölteni kiüresedett dolgokat, épületeket: ez Máté Tamásnak nemcsak a diplomaterve, hanem életcélja is az építészeten belül – mondta el az OGH Hírügynökségnek a Média Építészeti Díja 2014 belsőépítészeti kategóriájának különdíjasa. 

OGH Hírügynökség (OGH): Hogyan került a Média Építészeti Díj versenyére?

Máté Tamás (MT): A diplomamunka után elküldtem az Építészfórumnak a tervet, ahol a versenyre a legjobb öt munkát választották ki, így került be az enyém is. Meglepett a választás, mert sok jó terv, jó munka volt, de nagyon örültem, hogy az én munkám is részt vehetett.

(OGH): Honnan jött az ötlet pont egy kőfejtő hasznosítására?


(MT): Személyes indítékokból, régebben professzionális szinten űztem a trial sportot, az utóbbi időben már kevésbé. Mivel alultámogatott sport, méltatlanok a körülmények, szerettem volna az építészeten keresztül becsempészni a köztudatba. Ezért is örültem nagyon, hogy az Urániában 400 ember előtt röviden nemcsak a tervemet, hanem a sportágat is bemutathattam.

(OGH): A zsűri számára ismert volt ez a sport, vagy azért bővebben el kellett magyaráznia?

(MT): Mindenki hallott már róla, de nem igazán tudták, mit jelent. Négy perc állt rendelkezésre a prezentációra, ezért videóban mutattam be pár mozdulatot, hogy érthető legyen a sport lényege. A triál alapja, hogy az akadályokon, sziklákon kéz- és lábletétel nélkül kell végigmenni, azaz csak a bicikli kerekei érinthetik a talajt és az akadályokat. Ez újdonság volt a zsűrinek, eléggé meghökkentek azon, amit láttak.

(OGH): Mit szolgál ki az épületegyüttes? Magában az épületben kerül sor a gyakorlásra, versenyre?

(MT): Nem egészen. A projektben a helyszín a lényeg, a sziklára épül, ahogy a triál is. A tarcali kőfejtőt úgy tudom, semmi másra nem használják már, a triálosok viszont régóta felfedezték maguknak, nemzetközileg is számon tartott hely. A diplomatervben ide helyeztem el kiszolgáló épületeket, ami főleg szállásfunkciókat meg bringatárolókat jelent, hogy mondjuk egy edzőtábort meg lehessen tartani vagy egy több napos versenyt.

(OGH): Az épületeket tekintve úgy tűnik, hogy több oldalról is kilátást enged a katlanra több épület, ennek milyen szerepet szánt?



(MT): Az épületek súlypontja hátra van helyezve a sziklára egy speciális rögzítéssel, ebben is a triálhoz hasonló az elv, így a kőfejtőben levő tengerszem fölé nyúlnak. Adta magát az ötlet, hogy betekintést nyerhessen a látogató a természetbe, ezért lett a fal több oldalról is átláthatóvá alakítva

(OGH): Milyen volt a sporttársak részéről az ötlet fogadtatása

(MT): Csináltam egy blogot, ami elkezdett a nemzetközi fórumokon is terjedni, úgy vettem észre, hogy alapvetően mindenkinek tetszett.


(OGH): Megvalósulhat ez az épület, valós kivitelezés alapja, vagy csak terv

(MT): Diplomamunkák nem szoktak nagyon megvalósulni, de a szakdolgozatomban vizsgáltam a megvalósíthatóság lehetőségeit, illetve úgy alakítottam ki az építészeti koncepciót, hogy fokozatosan fejleszthető és fenntartható legyen. A tarcali kőfejtő Tokaj mellett helyezkedik el, nemzetközi kerékpárút is áthalad itt, ha nemcsak triálosok, hanem más rétegszegmens is használná, akkor kifizetődő lehetne.

(OGH): Nem tűnik túl költségigényesnek a terv, inkább a sportág nyers, puritán stílusát tükrözi, legalábbis számomra. Az anyaghasználatban is illeszkedik a terv a sportág jellegéhez?

(MT):Egyrészt a kőfejtő ipari jellege határozta meg az épületek karakterét, másrészt a fapados kialakítás is ehhez igazodik, hiszen hálózsákos, matracos szállást képzeltem el. Az épület előre gyártott fémváz szerkezetből áll, amin hőszigetelt falemez burkolat van, erre kerül egy horganyzott hullámlemez fedés.

(OGH): Mennyire újszerű az építészeti megoldások terén a tervezett épület?

(MT): Viszonylag egyszerű, rutinmegoldásokat alkalmaztam, a részletkialakításnál is törekedtem arra, hogy ne igényeljen bonyolult technológiákat, hanem egyszerűen legyártható és összeszerelhető legyen

(OGH): A tervezés során felmerült a megújuló energiák alkalmazása vagy bármi olyan alkalmazás, ami a fenntarthatóságot segíti elő?

(MT): Igen, a diplomámban egy olyan gépészeti lehetőséget vázoltam, amely megújuló energiákat használ. A bejáratok előtt látható előtető napelemet, napkollektort fogad, illetve a vízhasznosításhoz készült egy a tengerszem vizét újrahasznosító koncepció.

(OGH): Váratlanul érte a díjazás?

(MT): Igazból nem is tudtam, hogy van egy szakmai zsűri által bírált különdíj, úgyhogy nagy meglepetés volt, de nagyon örültem.

(OGH): Úgy tudom, volt egy székúsztatásos akciója is pár éve, ami nagy visszhangot váltott ki… Mi volt a célja ezzel?

(MT): Egy lomtalanított széket pirosra festettünk Bene Tamás barátommal, amit egy zajló jégtáblára helyeztünk, majd belöktük a folyóba. Az eseményeket a hidakról és a partról követve dokumentáltuk. Azt vizsgáltuk igazából, hogyan változik meg egy tárgynak a tartalma, a kontextusváltás foglalkoztatott bennünket. A turisták persze rögtön ráugrottak a témára, számukra ez inkább művészet volt. Érdekes volt látni az emberek reakcióit is, ők is felfedezték a szék funkciójának a megváltozását.

(OGH): Ha jól értem, az foglalkoztatja, hogyan tud kiüresedett dolgokat, helyszíneket új tartalommal felruházni, újrahasznosítani, mint ez a szék, vagy egy elhagyott kőfejtő?

(MT): Tulajdonképpen igen. Európában egyébként szerencsére ez már egy új irányzatként is kezd megjelenni, használaton kívüli dolgokat, „talált tárgyakat", helyszíneket újra élettel megtölteni, újragondolni, hasznosítani. Tulajdonképpen környezettudatosság. Tetszik ez a szemlélet, remélem, ilyen jellegű munkákban is részt vehetek majd a jövőben.

(OGH): Igaz, hogy egy nemzetközi díjra is nevezték a diplomamunkáját?

(MT): Igen, a világ összes építészeti diplomamunkájából kétévente rendezik az ArchiPrix versenyt, idén a MOME az én munkámat választotta ki, hogy képviselje majd az egyetemet. A versenyre 390 diploma érkezett be, amiből egy nemzetközi zsűri válogat, Madridban lesz a gála.

(OGH): Sok sikert kívánunk hozzá, szurkolunk, hogy újabb díjjal gazdagodjon!

A MÉD „A legjobb közösségi épületbelső" különdíjat alapította az EUROPA DESIGN

(A hír szerzője: OGH Hírügynökség)

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.