Nézőpontok/Vélemény

Posztszocialista átmenet – Kortárs művészeti és építészeti könyvajánló I.

1/5

Monotowns - Soviet Landscapes of Post-Industrial Russia

KAJET Journal / Hagyj nyomot!

KAJET Journal

Monotowns - Soviet Landscapes of Post-Industrial Russia

Hagyj nyomot!

Hirdetés
?>
Monotowns - Soviet Landscapes of Post-Industrial Russia
?>
KAJET Journal / Hagyj nyomot!
?>
KAJET Journal
?>
Monotowns - Soviet Landscapes of Post-Industrial Russia
?>
Hagyj nyomot!
1/5

Monotowns - Soviet Landscapes of Post-Industrial Russia

KAJET Journal / Hagyj nyomot!

KAJET Journal

Monotowns - Soviet Landscapes of Post-Industrial Russia

Hagyj nyomot!

Posztszocialista átmenet – Kortárs művészeti és építészeti könyvajánló I.
Nézőpontok/Vélemény

Posztszocialista átmenet – Kortárs művészeti és építészeti könyvajánló I.

2021.08.28. 17:53

Augusztusban útjára indul az Építészfórum és az ISBN könyv+galéria közös könyvajánló rovata. A minden hónap utolsó szombatján megjelenő cikksorozat vegyesen vonultat fel kifejezetten építészeti és urbanisztikai témájú könyveket, emellett olyan kiadványokat, melyek a tágabb értelemben vett vizuális kultúrával, valamint a kortárs művészetelmélettel foglalkoznak.

A cikkek szerzője Istvánkó Bea, az ISBN könyv+galéria vezetője. A kortárs művészeti galériaként és könyvesboltként működő intézménnyel ebben az interjúban foglalkoztunk részletesebben.  A szubjektív könyvajánló hasábjain minden hónapban három kötetet mutatunk be röviden, amelyekben közös, hogy valamilyen nagyobb átfogó témát közelítenek meg más-más szempontból. A kiadványok műfaját tekintve azonban szabadon válogatunk, így egyaránt ajánlunk majd nagyobb lélegzetvételű, hagyományos értelemben vett könyveket, albumokat és katalógusokat, de független magazinokat és esetenként self-published, azaz saját kiadásban megjelent művészkönyveket és fanzinokat is. A kiválasztott kiadványok túlnyomó része egészen friss, az elmúlt pár évben jelent meg, de akadnak majd régebbi kiadású nyomtatványok is. Ami pedig a geográfiai fókuszt illeti, nem szorítkozunk kizárólag a hazai kiadású kötetekre; a perspektívát kissé kitágítva igyekszünk ízelítőt adni a nemzetközi progresszív kiadványkészítés legérdekesebb darabjaiból is.

KAJET Journal / Hagyj nyomot!
KAJET Journal / Hagyj nyomot!
2/5
KAJET Journal / Hagyj nyomot!

Mivel az ISBN könyv+galéria kortársművészeti kiadvány válogatására jellemző egy erőteljes közép-kelet-európai hangsúly, így a rovat első cikkében olyan kerettémát választottunk, mely regionális jelentőségű, szem előtt tartva a fent említett műfaji sokféleséget. 1989-tõl kezdődően a szocialista államok számára kezdetét vette az úgynevezett átmeneti korszak. Átalakulás a szocializmusból a piacgazdaságba, politikai téren a demokráciába, melyben a szocialista rendszer intézményeit a neoliberális kapitalista rendszer intézményei váltották fel. A kiválasztott kötetekben közös, hogy mindegyikük a posztszocialista átalakulással és annak kulturális, gazdasági, urbanisztikai és művészeti hatásaival foglalkozik. Különös hangsúlyt kap ezekben a kiadványokban a szocialista építészeti örökség, annak gondozása, megítélése és nem utolsó sorban a kortárs kultúrára gyakorolt hatásai.

1. KAJET Journal

Petrică Mogoș, Laura Naum (szerk.)
Magánkiadás
Bukarest, 2017-

KAJET Journal
KAJET Journal
3/5
KAJET Journal

A digitális forradalom óta eltelt évtizedek talán legmeglepőbb tanulsága, hogy az internet hétköznapivá válása nem jelentette a nyomtatott kiadványkészítés korszakának végét. Ugyanakkor az online újságírás gyorsaságával, költséghatékonyságával, valamint a benne rejlő audiovizuális potenciállal a nyomtatott sajtó egyszerűen nem tud versenyezni. A nyomtatott újságírás tehát újradefiniálásra kényszerült, ennek pedig egyik hozadéka a longform-journalism jegyében készült magazinok megjelenése. Ezeknek a folyóiratoknak a közös jellemzője, hogy viszonylag ritkán, évente egy-két tematikus számmal jelentkeznek, a bennük szereplő cikkek terjedelmesek és tudományos igénnyel készülnek, valamint nagy hangsúlyt fektetnek a designra, a tipográfiára és a lapszámokban szereplő gazdag képes tartalomra. A vizuális kultúra területén az utóbbi néhány évben különösen jellemző az ilyen típusú folyóiratok elterjedése, melyek közül a bukaresti megjelenésű, de kizárólag angol nyelvű és globálisan terjesztett KAJET journalt mindenképpen érdemes kiemelni.

A KAJET elsődleges célja, hogy ezidáig feltáratlan kelet-európai narratívákat hozzon felszínre. Ennek eszköze pedig a tudományos és művészeti érdeklődés ötvözése, így a magazin szerzői között egyaránt találhatunk, képzőművészeket, művészettörténészeket, urbanistákat, építészeket, de szociológusokat, társadalomtudósokat és közgazdászokat is. Az egyes tematikus számok szerzőgárdáját nemzetközi nyílt felhívással és direkt felkéréssel állítják össze a szerkesztők, így már több ízben is érintettek voltak magyar közreműködők. Az On Struggle című harmadik számba például Juhász Anna Mária írt tanulmányt a 9. kerületi Dzsumbujjal foglalkozó, A város peremén című projektről. A 2017-ben indult magazint eredetileg félévente tervezték kiadni, de a pandémia hatásának köszönhetően eddig csak négy szám jelent meg. Az ötödik szám még ebben az évben várható, de addig is ajánljuk az eddig megjelent számokat, hiszen a magazin olyan univerzális tudásanyagot gyűjt egybe, melynek nem jár le a szavatossága egyhamar!

2. Monotowns - Soviet Landscapes of Post-Industrial Russia

David Navarro, Martyna Sobecka, Alexander Veryovkin
Zupagrafika
Poznan, 2021

Monotowns - Soviet Landscapes of Post-Industrial Russia
Monotowns - Soviet Landscapes of Post-Industrial Russia
4/5
Monotowns - Soviet Landscapes of Post-Industrial Russia

A Monotowns című kötet célja a szovjet monovárosok – az egykori Szovjetunió hátországában egyetlen iparág köré épült városi települések – bemutatása, mégpedig a kortárs fotográfia eszközeivel. Ezek közül a városok közül napjainkban némelyik virágzik, mások a túlélésért küzdenek, végül pedig olyanok is akadnak, melyek szinte teljesen elhagyatottak. A Zupagrafika által kiválasztott kilenc monovárost (Vorkuta, Norilszk, Mirny, Kirovszk, Toljatti, Cserépovet, Magnyitogorszk, Moncsegorszk és Nikel) Alekszandr Veryovkin orosz fotográfus több mint százharminc fotóján keresztül ismerhetjük meg a sarkkörtől egészen az orosz Távol-Keletig. A könyv egyben posztindusztriális tájkép, de bemutatja a korabeli szovjet építészetet, valamint a jelenkori lakók mindennapjait is. A könyv legfontosabb erénye a gazdag vizuális tartalom, ugyanakkor Konsztantyin Budarin építészkritikus előszava, valamint a szerkesztők írásai fontos és érdekes szöveges információkat is tartalmaznak.

A pár hónapja megjelent Monotowns című kötet a Zupagrafika kiadó fotókönyvnek is beillő album sorozatának része, melynek előző darabjai, a Concrete Siberia és az Eastern Blocks. Ez utóbbiban több budapesti épület is szerepelt (többek között a csepeli víztorony, illetve a Budapest Körszálló épülete is).

3. Hagyj nyomot!

Fejes Lolita, Kométh Kamilla, Plagány Petra, Gašparová Nikola, Praveczki Máté, Plavecz Krisztián, Virágos Gergő, Tajti Bernát, Virágos Csongor Márton, Gyetvai Emily, Prakfalvi Anna, Erdei Krisztina, Virágos Erzsébet (szerk.)
DemoLAB Kiadó
Hollókó, 2018

Hagyj nyomot!
Hagyj nyomot!
5/5
Hagyj nyomot!

Végül, de nem utolsósorban, egy sok szempontból egyedülálló kiadványt ajánlunk; a Hagyj nyomot! című füzet először is műfaját tekintve unikális, hiszen egy fanzinról, azaz kis péládnyszámban, egyszerű irkatűzéssel és kollázstechnikával készült független kiadványról van szó. A nyomtatás technikája rizográfia, mely egy a ‘80-as években, Japánban megjelent technológia, ami legegyszerűbben talán a fénymásolás és a szitanyomás ötvözeteként írható körbe. A napjainkban második virágkorát élő rizográfia esetében a színekre tagolásból eredő elkerülhetetlen apró pontatlanságok, az ikonikus színpaletta, illetve a speciális raszteres kivitel azok a jellemzők, melyek igen népszerűvé teszik ezt a technológiát a kortárs alkotók körében.

A Hagyj nyomot! amellett, hogy műfaját és nyomdatechnikáját tekintve igen érdekes kiadvány, azért is jelentőségteljes, mert a DemoLAB (Demokratikus Ifjúságért Alapítvány) publikálta, így a kötet szerkesztői a legifjabb generációhoz tartozó középiskolások. A kiadó számos fontos társadalmi jelenséget tárgyaló fanzint jelentetett meg tizenévesek bevonásával az elmúlt években, a Hagyj nyomot! azonban építészeti szempontból is érdeklődésre tarthat számot, hiszen témája az 1962-64-ben, Salgótarjánban épült Karancs Szálló. A tarjáni városkép ikonikus elemének számító, de jelenleg üresen álló épület történetét archív újságcikkeken, helyi lakosok emlékein, valamint a szálló egykori alkalmazottaival készült interjúkon keresztül ismerhetjük meg. Hangsúlyt kap a szebb napokat látott, Jánossy György által tervezett szálloda építészeti jelentősége is, hiszen homlokzati felületen itt használtak először látszóbetont hazánkban. A kutatás során a diákok rábukkantak Csohány Kálmán bibliai ihletésű, kerámiából készült és jelenleg Pásztón látható muráliájára is, melyet később saját, helyspecifikus művészeti projektjükbe integráltak. A Hagyj nyomot! mindezek mellett fontos urbanisztikai felvetéseket gyűjt össze a Karancs szálló jelenét és potenciális jövőjét illetően, középiskolások tollából egészen váratlan aspektusokat felvillantva.

A fenti kötetek elérhetőek az ISBN könyv+galéria kínálatában. https://www.isbnbooks.hu/

Istvánkó Bea

Szerk.: Hulesch Máté

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.