Kosárlabdapálya a parkoló fölött

A XIX. kerületben található Kossuth tér zöldfelületeinek felújítását már 2008-ban elkezdték, melynek folytatását több hiányosság is indokolttá tette. A Lépték-Terv és az EKHO Építész Műterem ennek érdekében sétányt és kreatív fogadóteret tervezett meg a TÉR_KÖZ pályázat keretein belül - többek között a parkoló fölé emelt közösségi térrel és sportpályával. 

A kispesti Kossuth tér és környezetének rendezése

A Tér_Köz pályázatokat ismertető sorozatunkban most Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzata pályázatát mutatjuk be. A pályázat a kispesti Kossuth téri piac és a Trefort Ágoston Szakközépiskola előtti tér közterületi megújítását és az ehhez kapcsolódó társadalomfejlesztési, valamint közösségépítő programok megvalósítását célozta meg. Ez a funkcionális sokszínűséget (park, piac és iskola) integráló felújítás a városi élet egyik intenzív központjában zajlik, ahol az újonnan kialakított tér a társadalmi érintkezés és együttélés közös színtere kíván lenni. A városi, épített közösségi terekről és a tervezésről Szakács Barnabással, a Lépték-terv Tájépítész Iroda vezetőtervezőjével és Emődi-KissTamással a kispesti Kossuth tér felújításának építészével és vezetőtervezőjével Szabó Eszter Ágnes beszélgetett.

A kispesti Kossuth tér felújításának első szakasza 2008-ban kezdődött, először a piac előtti terület rendezése zajlott le. A Kossuth szobor rendezett környezete a teret reprezentatívvá, de zöldfelületei révén kedvelt pihenőhellyé is teszi. A közösségi tér jellegét gyengíti, hogy nincs játszótér az igen aktív közterület-használó generáció – családok és gyermekek – számára, és nincs olyan kiszolgáló egység, ami a téren való időtöltést kellemesebbé teszi. Hátrányát jelenti az is, hogy a parkot és a piacot autós forgalom vágja el egymástól, emellett a parkolóállások is akadályt jelentenek a téren. Ez az autósok és gyalogosok állandó konfliktusához vezet, ezért a tér rendezéséhez elengedhetetlen a forgalomtechnikai átalakítás.

A Kossuth téren szükségessé vált a forgalmi rend átalakításával sétány és közösségi tér kialakítása is. A piac gyalogos és akadálymentes megközelítésének biztosításával erősödik a park és a tér mindennapi használata, ezáltal a piac kereskedői is jobb helyzetbe kerülnek. Ez különösen érvényes a vendéglátó egységekre, amelyeknek jelenleg nincs kitelepülésre alkalmas közterülettel kapcsolatuk. Az összekötés várható következménye, hogy a piac a célzott bevásárlás mellett az emberek találkozási helyévé, agorájává is válik.

A Trefort Ágoston Szakközépiskola előtti elhanyagolt terület rendezése a fiatalok számára kreatív fogadótér, illetve vonzó, "vagány bandázó" tér kialakítását teszi lehetővé. A tervek alapján megoldható a gimnázium előterében a szabályozatlan parkolás rendezett, tervszerű kialakítása és a parkoló fásításával a zöldfelületek növelése is. Ez a terület korábban beépített volt, így az épületek elbontását követően, különösebb rendezés nélkül parkolót alakítottak ki rajta. A TÉR-KÖZ projekt első ütemében a Trefort Ágoston Szakközépiskola előtti tér újul meg. Az iskola előterének, valamint a parkoló rendezésének integrált tervéről kérdeztük Szakács Barnabás tájépítészt, vezetőtervezőt:

Szabó Eszter Ágnes: Hogyan kezd neki egy tervező egy olyan feladatnak, ahol egy iskola közösségi terét és egy piac parkolóját kell összehangolnia?

Szakács Barnabás: A funkciók kialakítása szinte magától értetődő volt. A piacnak parkoló kell, az iskolának közösségi térre van szüksége, és erre készítettünk terveket. A parkolóhelyek száma mindig kritikus, igyekeztünk kreatívan gazdálkodni a területtel. Megemeltük és ketrecbe zártuk a sportpályát úgy, hogy alatta megmaradjon a parkoló is, és mellette egy kockákból álló kompozíciót terveztünk, ami ücsörgő valamint gördeszkások és bicajosok által használható "vagánykodó" terület. Elképzelésünk szerint ez arra is alkalmas lehet, hogy az iskola külső udvarává váljon, legyen szó iskolai rendezvényekről vagy osztályfotózásról. Kiemelném az iskola pozitív hozzáállását, gazdája lesz a sportpályának, reggel nyitja és esténként zárja, illetve felügyeli, és ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a pályát elfogadtassuk a közeli épület lakóival.

SZEA: Egy köztér használatának módja átadás után már magától értetődő, viszont a tervezés során és utána is sok kritikát kaphat. Valójában mennyire kap szabad kezet egy tájépítész a városban, és mennyi mindenre kellett figyelni például egy parkolóba tervezett kosárpálya esetében?

SZB: Egy köztér átalakításának társadalmi elfogadtatása legtöbb esetben sokkal nehezebb, mint egy épületé. A közterek átalakításáról mindenkinek van véleménye. Egy kicsit mindenki ért hozzá, hiszen használja, és ez így rendben is van. Sokszor egymásnak ellentmondó kérdések fogalmazódnak meg lakossági fórumokon, és az ütközőzónában a tervező áll. A társadalmi egyeztetés egy köztér tervezése során alapvető kellene, legyen, azonban sokszor a tempós határidők miatt ez csak nehezen megvalósítható. A lakosságon kívül a föld alá rejtett "erők", a közműhálózatok is alakítják a koncepciót. Ebben a projektben egy rendhagyó forgalomtechnikai megoldást kellett kialakítani, hiszen a parkolóban három streetball pályát helyeztünk el, ami hétközben sportpálya; és péntek-szombaton a piac miatt megnövekvő autós forgalmat kiszolgáló parkolóként funkcionál. Jó volt megélni, hogy a forgalomtechnikai egyeztetéseken pozitívan álltak a gondolathoz, és nem söpörték le az asztalról, csak azért, mert a szokásos megoldásoktól eltér. Nagy izgalommal várjuk, hogyan fog működni!

A parkoló fölé emelt közösségi térről Emődi-Kiss Tamás építészt, vezetőtervezőt kérdeztük.

Szabó Eszter Ágnes: Építészként milyen kihívást jelent egy ilyen többfunkciós közösségi tér és parkoló megtervezése?

Emődi-Kiss Tamás: A Lépték-Terv Tájépítészeti Iroda kért fel az építészeti tervek elkészítésére. Azt gondolom, hogy egy parkoló megtervezése is nagyon fontos közösségi feladat, de most egy parkoló fölé emelt kosárpályát és közösségi teret is terveztünk.

SZEA: Azt hiszem Magyarországon nem láttunk még parkoló fölé épített sportpályát. Honnan jött az ötlet?

EKT: Meg kellett oldani azt a helyzetet, hogy ez egyszerre egy iskolai találkozóhely és egy parkoló is. Egyszer, amikor Hollandiában jártam, beültünk egy kávézóba, ahol felnéztem a plafonra és egy kör alakú felülvilágítót fedeztem fel. Kiderült, hogy egy kosárpálya kezdő köre alatt ülünk. Ehhez a példához hasonlóan a Kossuth téri parkoló esetében is jó megoldásnak tűnt a megemelt sportpálya, mert így el tudtuk különíteni a különböző funkciókat egymástól. (lásd külföldi példa)

Szeretném, ha egyre több mozgási lehetőség lenne a városban akár kosárpalánk vagy ping-pong asztal révén. Egyébként sok szó esik a gyerekekről, nekik épülnek a játszóterek, sportpályák, de az idősekre kevesebbet gondolunk. Jó lenne, ha ők is mozoghatnának! Egy kicsit hiányzik a sokszínűség, az ingyenes szabad mozgás lehetősége mindenki számára.

SZEA: Tervez máshová is közösségi teret?

EKT: Igen, Szegeden, Újszeged városrészben egy „zöld arénát" terveztem, most van folyamatban. Ez egy kör alakú füves domb, aminek az oldalában lehet üldögélni és középen lehet koncertezni, vagy előadásokat, akár iskolai órákat is tartani. De említhetném még a Sashalmi piacot és közösségi termet is.

Fontosnak tartom a szabad levegőn való időtöltést, amihez jó lenne megteremteni a lehetőséget, mert úgy tűnik, hogy a fiatalokra nagy hatással van a technológia, és egyre kevesebb időt töltenek mozgással. A szemléletmód-váltáshoz hosszú távú befektetés szükséges, de ezekre a terekre már most is igény van. Ha van lehetőség, az emberek használják a nekik tervezett tereket, parkokat. Egy park esetében nagyon gyorsan kiderülnek a hibák, és nyilvánosságot is kap, ha valami nem jó, ezért érdemes jól csinálni.

SZEA: Milyen közösségi eseményekhez vagy szabadidős tevékenységekhez tudna még épített környezetet elképzelni?

EKT: A görkorcsolya pályák már önmagukban is térplasztikaként működnek, de lehetnének a városban szabadtéri kiállítóhelyek is, ahol időszakos kiállítások és az utcai műfajok is helyet kaphatnának, mint például a graffiti. A városi tereken ingyen elérhető tartalmak kellenek, hogy mindenki megtalálja a kikapcsolódást akár egy kávézóban társasjátékozva, akár a Metrón verseket olvasva.

Szabó Eszter Ágnes

Adatlap 

A projekt címe: Kossuth tér rehabilitációja
Projektgazda: Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzata
Projektmenedzser: Vadon Etelka
Támogató: Budapest Főváros Önkormányzata
Projektkoordinátor: Főpolgármesteri Hivatal, Városépítési Főosztály, Városmegújító Csoport

Tervezők:
generáltervező: Lépték-Terv Kft., tájépítész vezetőtervező: Szakács Barnabás,
építészet: EKHO Építész Műterem Kft. – Emődi-Kiss Tamás

Partnerek: Trefort Ágoston Fővárosi Kéttannyelvű Gyakorló Szakközépiskola , Kispesti Munkásotthon Művelődési Ház, helyi lakosok, piaci árusok
Elnyert fővárosi támogatás: 246,625 M Ft
A támogatás intenzitása: 80%
Teljes projektköltség: 307,875 M Ft

A projekt tartalma:
A XIX. kerületi Kossuth tér egy lakó – oktatási – kereskedelmi funkciókkal körülhatárolt terület, melyen parkoló felület található, amit a helyi lakosokon kívül hétvégenként a kispesti piacra látogatók és árusok használnak. A funkcionálisan összetett környezet indokolja a terület minél szélesebb körű hasznosíthatóságát, a jelenlegi parkoló funkció megőrzése mellett. A tervezők a Kossuth tér megújítása során úgy szervezik a terület funkcionális tagolását, hogy az időbeli kihasználás a lehető legkedvezőbb legyen. A parkoló hétköznap munkaidőben kevésbé telített, ezért streetball pályákat alakítanak ki rajta a szakközépiskola diákjai és az itt lakók számára hétköznapi, napközbeni használatra. A téren újonnan megjelenő további elemek is a sokrétű használatot erősítik. Az egyedi tervezésű utcabútorként megjelenő „ücsörgő" felület kockái mellett egy – a parkoló szint fölé emelt – sportpályát is kialakítanak, ami a sportolási lehetőségen túl egy különleges városi helyzetet is teremt.
Emellett street workout pálya és más egyedülálló szabadtéri eszközök biztosítják a terület innovatív és széles körű használatát. A XIX. kerületi Kossuth téri parkoló ennek köszönhetően jelentős kerületi szerepet kap, valódi találkozóponttá, közösségi térré válik.

A városi közterületek megújításakor a fenntarthatóság is fontos szempont. A nagy kiterjedésű felületen jelentős mennyiségű csapadékvíz keletkezhet egy-egy esőzés alkalmával, ami hirtelen terhelést jelent a csatornahálózatnak. A megújuló Kossuth téren azonban egy olyan szikkasztásos rendszert építenek ki, amely – az előre átgondolt növénytelepítésnek köszönhetően – segít kiküszöbölni a csapadékvíz okozta károkat, miközben a növények számára újrahasznosítja azt.

A sport- és zöldfelületek karbantartásába sikerült bevonni a szakközépiskolát. A diákok munkájával várhatóan csökkenek majd a terület általános karbantartási költségei, ugyanakkor a folyamatos jelenlét biztosítja a terület felügyeletét is.